Bf.57/2009/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.57/2009/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött,
2. október
3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
4. március
5. napján kihirdetett B.136/2007/
6. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg: A vádlott börtönbüntetésének tartamát 2 (kettő) évre felemeli. A feltételes szabadságra bocsátásból kizáró rendelkezést mellőzi. Megállapítja, hogy a vádlott különös visszaeső. Egyebekben a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárásban 3.750 (háromezer-hétszázötven) Ft bűnügyi költség merült fel, amelyet a vádlott visel. Indokolás: A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Győrött,
7. szeptember 12., 16., december 9.,
8. február 10., március
9. napján tartott tárgyalások alapján hozott és az utóbbi napon kihirdetett B.136/2007/
10. számú ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében, ezért 1 év börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra, továbbá a Győr-MosonSopron Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bj.I. 435/
11. számú bűnjeljegyzéken nyilvántartott fanyelű kés lefoglalásának megszüntetésével annak megsemmisítését elrendelte. Kötelezte vádlottat az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére, 1500.Ft bűnügyi költségről megállapította, hogy az állam terhén marad. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, hosszabb tartamú fő-és mellékbüntetés kiszabásáért jelentett be a vádlott terhére fellebbezést. A vádlott és védője az első fokú ítéletet tudomásul vették. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.52/2009/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Az iratok tartalma alapján a történeti tényállás kisebb kiegészítését azzal indítványozta, hogy a vádlott a felkapott konyhakéssel a tanú2 sértett hasának bal oldalát megszúrta, s ezen mozdulat során közbeavatkozott tanú2 sértett felesége, aki a vádlott kést tartó kezét megfogta és ezzel a szúrás erejét csökkentette. A személyi részt pedig a vádlott előző elítélése vonatkozásában azzal, hogy az
12. pontban foglalt első fokú ítélet száma helyesen: 2.B.317/2000/3., valamint ebben az ítéletben nem visszaesőként ítélte el a Pápai Városi Bíróság. Ezekkel a kiegészítésekkel a tényállást megalapozottnak, a vádlott bűnösségére vont következtetést és a cselekmény jogi minősítését törvényesnek tartotta. A büntetés kiszabásánál nagyobb nyomatékkal indítványozta figyelembe venni, a vádlott többszörösen büntetett előéletét, korábbi elítélései közül azt, hogy egy esetben súlyos testi sértés bűntette miatt vonták felelősségre, jelen ügy tárgyát képező bűncselekmény elkövetése után három alkalommal is elítélték. A vádlott a bűncselekményt ittas állapotban követte el, a sértett édesanyjának közbeavatkozása jelentősen hozzájárult a súlyosabb eredmény elmaradásához, amelyre figyelemmel a cselekmény kísérleti szakban maradását kisebb nyomatékkal indítványozta javára értékelni. Kifejtette, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények elszaporodottságára és az ítéletben felsorolt egyéb bűnösségi körülményekre figyelemmel az első fokon kiszabott szabadságvesztés tartama eltúlzottan enyhe, ezért az ítélet megváltoztatását és az enyhítő szakasz mellőzésével a fő-és mellékbüntetés súlyosítását indítványozta. Az ítélőtábla nyilvános ülésén a fellebbviteli főügyészség képviselője az átiratban írtakat változatlan tartalommal fenntartva indítványozta törvényi minimumot elérő mértékű főbüntetés kiszabását és hozzá igazodóan a mellékbüntetés tartamának felemelését is. A vádlott védője a másodfokú eljárás nyilvános ülésén elhangzott perbeszédében, valamint a vádlott nyilatkozatában az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozták. A büntetés súlyosítására bejelentett ügyészi fellebbezés és a fellebbviteli főügyészség indítványa alapos. Az ítélőtábla a fellebbezés alapján a Be.348.§./1/ bekezdése szerint, a megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében bírálta felül a Győr-Moson-Sopron Megyei bíróság ítéletét. Ennek során megállapította, hogy a megyei bíróság az eljárását törvényesen folytatta le, eljárási szabálysértést nem vétett. A felülbírálat során az ítélőtábla olyan eljárási, vagy megalapozatlansági hibát, ami az érdemi felülvizsgálatot akadályozta volna, nem állapított meg. Az első fokú bíróság az ügyben jelentőséggel bíró bizonyítékokat feltárta, tartalmukat értékelte. Valamennyi személyi bizonyíték helyes mérlegelésével a tényállást a tanú4 és a sértett édesanyja, tanú2 felesége vallomására alapította, amelyet a vádlott részbeni beismerő vallomása, a sértett és a további tanú vallomása, az orvosszakértői vélemény, a helyszíni szemle és rendőri jelentés adatai alátámasztottak. Kétség kívül rögzíthető volt a tényállásban, hogy a vádlott, miután a sértett tanú5-el folytatott dulakodásba beavatkozott, közelebbről meg nem határozható mozdulattal, kis erővel, a nála lévő késsel megszúrta a sértett hasának bal oldalát. tanú2 felesége tanúnak a tárgyalás anyagává tett és egyébként az ítélet
13. oldalán értékelt nyomozati vallomása alapján / nyom. iratok
14. oldal /, az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően ezt a tényállási részt kismértékben kiegészítve úgy pontosította, hogy „vádlott a nála lévő konyhakéssel tanú2 sértett felé szúrt, a kés hegye elérte tanú2 sértett hasának bal oldalát, és ezen mozdulat során közbeavatkozott tanú2 felesége, aki a vádlott kést tartó kezét megfogta és ezzel csökkentette a szúrás erejét, ezután sikerült tőle elvenni a kést." Továbbá a vádlottnak a nyomozás során az elfogyasztott sör miatti ittasságára tett nyilatkozata / nyomozati iratok
15. oldal / alapján az ítélőtábla a tényállást kiegészítette azzal a megállapítással is, hogy a vádlott tettének elkövetésekor alkoholos befolyásoltság alatt állt. Az ítéleti tényállás személyi részében a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó, és a különös visszaesést megalapozó adatokat az iratokból a következők szerint pontosította az ítélőtábla: A Pápai Városi Bíróság 2.B.317/2000/
16. számú, illetve a Veszprém Megyei Bíróság, mint másodfokú Bíróság
17. Bf.348/2001/
18. számú ítéletével
19. október
20. napján ítélte el jogerősen a vádlottat - nem visszaesőként súlyos testi sértés bűntette miatt, 1 év és 2 hónap börtönre. Ezt az ítéletet, valamint a Veszprémi Városi Bíróság 8.Fk.256/2000/
21. számú ítéletével lopás bűntette miatt kiszabott, - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett, majd a Pápai Városi Bíróság B.112/2001/
22. számú, illetve a Veszprém Megyei Bíróság 2.Bf.731/2001/
23. számú ítéletével végrehajtani elrendelt - 6 hónap fk. fogházbüntetést foglalta a Pápai Városi Bíróság 1.B.225/2002/
24. számú,
25. július
26. napján jogerős összbüntetési ítéletével összbüntetésbe. Ebből az összbüntetésül kiszabott 1 év 4 hónap börtönbüntetésből feltételes kedvezménnyel
27. június 10-én szabadult, a feltételes szabadsága
28. június
29. napján járt le, de a feltételes szabadságot a Győri Városi Bíróság
30. november
31. napján kelt B.219/2004/
32. számú ítéletével, amely a Győr-Moson-Sopron megyei Bíróság Bf.5/2007/
33. számú ítéletével
34. december
35. napján emelkedett jogerőre, megszűntette. A Pápai Városi Bíróság B.112/2001/
36. számú, illetve a Veszprém Megyei Bíróság 2.Bf.731/2001/
37. számú,
38. január
39. napján jogerős ítéletével garázdaság vétsége miatt 7 hó fogházbüntetésre ítélte, egyúttal elrendelte a Veszprémi Városi Bíróság Fk.256/
40. számú büntető ügyében kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés utólagos végrehajtását is. Ebből az elítélésből feltételes kedvezménnyel
41. június
42. napján szabadult, de mivel a Győri Városi Bíróság B.219/
43. számú eljárásában elbírált cselekmények elkövetési ideje /
44. december 31.,
45. szeptember 17., és
46. december
47. / ezen feltételes szabadság idejére esett, a Győri Városi Bíróság B.219/2004/59., illetve a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Bkf.248/2008/
48. számú,
49. július
50. napján jogerős határozatával a feltételes szabadságát megszüntette. Az így pontosított ítéleti tényállás a Be. 351.§ /2/ bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól mentes és a Be.
51. § /2/ bekezdése szerint a felülbírálat során az ítélőtábla határozatát erre alapította. A megalapozott tényállásból okszerűen vont következtetést a megyei bíróság a vádlott bűnösségére, és az elkövetett bűncselekmény jogi minősítése megfelel az anyagi jog szabályainak. A megyei bíróság nem tévedett, amikor a vádirati minősítéssel egyezően az alanyi és tárgyi oldal elemeiből kiindulva életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének minősítette a vádlott tettét. Az ítélőtábla egyetértett a megyei bíróságnak azzal a jogi álláspontjával, hogy a vádlott a sértett szándékos bántalmazásakor, annak akár súlyosabb eredményű következményébe belenyugodott. A vádlott tudatában az általános élettapasztalat és hétköznapi ismeretek birtokában fel kellett hogy merüljön annak a lehetősége, ha az élet kioltására alkalmas késsel, a sértett hasa irányába leadott szúrással a hasüregi szerveket megsérti, ezzel életveszélyes sérülést okozhat, amelybe mint lehetséges következménybe belenyugodva cselekedett. Az életveszélyes sérülés esetleges bekövetkezését elfogadva, szándékosan szúrta a sértettet hasba, aminek erejét tanú2 felesége úgy hárította el, hogy a kést tartó kezét megfogta, ezzel sikerült megakadályoznia az életveszélyes sérülés tényleges bekövetkezését, a késsel a vádlott így 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott. A büntetés kiszabása körében a megyei bíróság a büntetés mértékét befolyásoló enyhítő és súlyosító bűnösségi körülményeket feltárta és értékelte, azonban a kiszabott büntetés nem áll arányban az elkövetett cselekmény tárgyi súlyával, az értékelt bűnösségi körülményekkel, és a vádlott bűnösségének fokával. A vádlott a jelen ügyben elbírált cselekmény elkövetését megelőzően erőszakos cselekményekért is volt büntetve, kriminológiai előéletéből következően személyének társadalomra veszélyessége nagyobb fokú. A Btk. 137.§
52. pontja alapján különös visszaesőként kellett elítélni, mivel a Pápai Városi Bíróság által
53. október
54. napján jogerős 2.B.317/200/
55. számú ítélettel elbírált súlyos testi sértés bűntette miatt kiszabott szabadságvesztésből, a feltételes szabadság kedvezményével történt szabadulását követően, a végrehajthatóság megszűnésétől számítva, a jelen ügyben elbírált újabb bűncselekmény elkövetéséig három év nem telt el. A vádlott ittasan, jelentős tárgyi súlyú bűncselekmény véghezvitelét kísérelte meg, a súlyos eredmény bekövetkezését a sértett édesanyjának közbelépése akadályozta meg. Vele szemben a bűncselekmény kísérleti szakban maradása ezért kisebb nyomatékkal figyelembe vehető enyhítő körülmény. Ezekre, valamint az értékelt súlyosító körülményekre figyelemmel a törvényi büntetési tételkeret alatti büntetés eltúlzottan enyhe, az enyhítő szakasz alkalmazása a vádlott javára értékelt bűnösségi körülmények mellett nem indokolt. A büntetés célja kizárólag a törvényi minimumban meghatározott szabadságvesztéssel érhető el, ezért az ítélőtábla a súlyosításra irányuló fellebbezésnek helyt adva, a fő- és mellékbüntetés tartamát felemelte. A vádlott visszaesését megalapozó elítélés a feltételes szabadság kedvezményének kizárását viszont nem alapozza meg, tekintettel arra, hogy a jelen ügyben elbírált bűncselekmény elkövetése az összbüntetési ítéletből történt feltételes szabadságra bocsátás időtartama utáni, vagyis
56. június 9-ét követő időpontra esik. A feltételes szabadság megszüntetésével a hátralévő rész végrehajtására a jelen ügyben elbírált cselekmény elkövetése után került sor, ezért a vádlottat a jelen eljárásban a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből nem kellett kizárni. Az ítélőtábla ezért a kizárásra vonatkozó rendelkezést mellőzte. Az első fokú ítéletnek a fő-és mellékbüntetés mértékére és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseit a Be.372.§ /1/ bekezdése alapján az ítélőtábla a fentiek szerint megváltoztatta, az ítélet egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.371.§ /1/ bekezdése alapján helyben hagyta. A Be.
57. § /1/ bekezdése alapján rendelkezett az ítélőtábla a fellebbezési eljárásban a kirendelt védő díjával kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viseléséről. G y ő r ,
58. október
59. napján Dr.Nagy Zoltán sk..Miklós Mária sk. Dr.Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja ZÁRADÉK: Ez az ítélet és a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
60. március
61. napján kihirdetett B.136/2007/
62. számú ítéletének megváltoztatással nem érintett része jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
63. október
64. napján .Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: