Kfv.I.39.126/2008/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Róth Miklós ügyvéd által képviselt felpereseknek a dr. Farkas Ervin jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala Hatósági Főosztály alperes ellen illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Bíróságon 2.K.27.025/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- szeptember 19-én kelt 2.K.27.025/2006/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 2.K.27.025/2006/
- számú jogerős ítéletét, az alperes jogelődjének 32-881/
- számú, 32-53/3/
- számú határozatait hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 50.000 /azaz ötvenezer/ forint elsőfokú, és 25.000 /azaz huszonötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesek … napján 1/2-ed - 1/2-ed tulajdoni arányban megvásárolták az … belterület … hrsz-ú lakóház és udvar megnevezésű ingatlant /a továbbiakban: …. lakóház/, majd az 1/2-ed - 1/2-ed arányban tulajdonukat képezett … hrsz-ú szövetkezeti lakást /a továbbiakban: lakás/ …-én eladták. A Pest Megyei Illetékhivatal /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a
- március
- napján kelt 320.484-01-
- számú fizetési meghagyásával felpereseket az ….lakóház vétele után … Ft visszterhes vagyonátruházási és … Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték megfizetésére kötelezte. A felperesek
- május 27-én az … lakóház vételéhez kapcsolódóan a cserétpótló vétel kedvezményének alkalmazását kérték, figyelemmel a … lakásuk eladására. A … Földhivatal a 39.594/
- számú határozatával felpereseknek az … lakóházra vonatkozó tulajdonjog bejegyzési kérelmüket elutasította, amely határozatot a Pest Megyei Földhivatal a
- július
- napján kelt 30.753/
- számú határozatával helybenhagyta. A bejegyzés elutasításának indoka az volt, hogy az adásvételi szerződés nem tartalmazta az ügyvédi ellenjegyzés időpontját, továbbá a vevők a tulajdonjog bejegyzési kérelmükhöz az eladó bejegyzési engedélyét nem csatolták. E földhivatali határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a … Bíróság a ….-án kelt … . számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Az elsőfokú hatóság a
- április
- napján kelt 600.440/2/
- számú határozatával a felperesek terhére a 320.484/01/
- tétel alatt előírt illetékelőlegből - a …Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékelőleg fenntartása mellett - … Ft vagyonszerzési illeték törlését rendelte el, egyidejűleg a cserepótló vétel illetékkedvezmény alkalmazásáért indult államigazgatási eljárást megszüntette. Indokolása szerint a földhivatal bejegyzést elutasító határozata alapján felperesek az … lakóház tulajdonjogát nem szerezték meg, ezért az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ 80.§-ának /1/ bekezdés g/ pontja, és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
- évi IV. törvény 14.§-ának /1/ bekezdése alapján kellett rendelkeznie. A felperesek
- június
- napján a
- március
- napján megkötött adásvételi szerződést megerősítő szerződést kötöttek, amelyben rögzítették egyrészt a
- évi szerződést, másrészt azt, hogy a vételárat - az eladó és a vevők között folyamatban volt perben meghozott bírósági ítélet alapján - a vevők megfizették, amelynek következtében az eladó hozzájárult a tulajdonjog felperesek javára való bejegyzéséhez. A megerősítő szerződés alapján a … Körzeti Földhivatal az … . számú határozatával a felperesek tulajdonjogát az … lakóházra vétel jogcímén bejegyezte. Az elsőfokú hatóság a
- december
- napján kelt 367.022-
- számú fizetési meghagyásában a felperesek terhére az … lakóház megszerzése után … Ft vagyonszerzési, és … Ft ingatlannyilvántartási eljárási illetéket szabott ki. A felperesek ismételten kérték a cserétpótló vétel kedvezményének alkalmazását. Az elsőfokú hatóság a
- február 27-én kelt 647.182/
- számú határozatával a felperesek kérelmét elutasította azzal az indokolással, hogy az Itv. cserétpótló vételt szabályozó 21.§-ának /5/ bekezdésében meghatározott, a lakástulajdonok vásárlása közötti maximum egy év határidő eltelt. eladása és A fellebbezés folytán eljárt alperes jogelődje /a továbbiakban: alperes/ a
- június
- napján kelt 32-881/
- számú határozatával az elsőfokú hatóság 647.182/
- számú határozatát helybenhagyta. Az alperes a
- május
- napján kelt 32-53/3/
- számú határozatával felpereseknek az elsőfokú hatóság 600.440/2/
- számú határozata elleni fellebbezését elbírálva, az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperesek keresetükben a 32-881/
- és a 32-53/3/
- számú másodfokú határozatok megváltoztatását, és az illetéknek a cserétpótló vétel kedvezményének alkalmazásával való megállapítását kérték. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a földhivatal tulajdonjog bejegyzést elutasító döntése alapján felperesek a
- évben megkötött szerződéssel az … lakóházon tulajdonjogot nem szereztek, ezért az Itv. 1.§-a, 3.§-ának /3/ bekezdés a/ pontja, 18.§-ának /1/ bekezdése, 27.§-ának /1/ és /5/ bekezdése, 92.§-a értelmében vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettségük sem keletkezett, amelyből következően az Itv. 21.§-ának /5/ bekezdésében foglalt illeték kedvezmény alkalmazásának sincs helye, és az előírt vagyonszerzési illeték hivatalból törölhető. A felperesek az … lakóház tulajdonjogát a
- évi adásvételi szerződést megerősítő szerződéssel szerezték meg, amely után illetékfizetésre kötelesek. E tulajdonszerzéshez kapcsolódóan azonban az Itv. 21.§-ának /5/ bekezdésében szabályozott, 1 éven belüli lakóingatlan eladás törvényi feltétele már nem teljesült. Az elsőfokú bíróság kifejtette továbbá, hogy a hatóság késedelmes ügyintézésének az ügy érdemi elbírálására hatása nem volt. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben az ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmük teljesítését kérték. Álláspontjuk szerint az ítélet sérti az Itv. 21.§-ának /5/ bekezdésében foglaltakat, mivel …. évben érvényes szerződéssel vették meg az …. lakóházat és adták el a … lakást. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A peres felek további előkészítő és válaszirataikban részletezték fenntartott jogi álláspontjaikat. A felülvizsgálati kérelem alapos. Visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni /Itv. 1.§/, az illeték tárgya az ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése /18.§ /1/ bekezdés/. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékét az Itv. 19.§-ának /1/ bekezdése - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%-ban határozza meg. Az Itv-nek a lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetékének mértékét szabályozó 21.§-23.§-ai kedvezményszabályok, mivel az általános illetékmértéktől kedvezményezetten eltérő rendelkezéseket és illetékmértéket tartalmaznak. Az Itv. 21.§-ának /5/ bekezdése szerint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Az adóhatóságnak és az elsőfokú bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a felperesek által
- évben megkötött lakóház vásárlási és lakás eladási szerződések alapján a felpereseknek illetékfizetési kötelezettségük keletkezett-e, és arra az Itv. 21.§-ának /5/ bekezdésében foglalt kedvezményszabály alkalmazható-e. A felperesek a …-én megkötött adásvételi szerződéssel az …lakóházat megvásárolták. A Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ 365.§-ának /1/ és /3/ bekezdése szerint adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges - és egyben elegendő -, ha a szerződésről készült okirat tartalmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitűnik, továbbá ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését. A Ptk-nak az írásbeli szerződés tartalmáról rendelkező 218.§ /1/ bekezdése nem tesz említést arról, hogy az írásbeli szerződésnek milyen alaki kellékekkel kell rendelkeznie. Ilyen, a szerződés érvényességét érintő alaki kellékekről más jogszabály sem rendelkezik az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szerződések tekintetében. Ezért a tartalmilag elegendő elemeket tartalmazó szerződés érvényessége az írásba foglaláson felül egyéb alakszerűséghez nincs kötve. /XXV. számú Polgári Elvi Döntés/. A felperesek ..-én a Ptk. adásvételre vonatkozó szabályainak megfelelő, érvényes adásvételi szerződést kötöttek. A Ptk. 117.§-ának /3/ bekezdésében foglaltak alapján az ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az Itv. 3.§-ának /3/ bekezdés a/ pontja értelmében a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik. E jogszabályhelyek összevetése és együttes alkalmazása szerint az illetékfizetési kötelezettség keletkezése nem függ az ingatlantulajdonosok változásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésétől. Az Itv. 3.§-ának /3/ bekezdés a/ pontja ugyanis feltételként a Ptk. 117.§-ának /3/ bekezdésében foglaltak teljesültségét nem tartalmazza, továbbá az adásvételi szerződés megkötése napján az ingatlantulajdonosok változásának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése általában nem történik meg, illetve az Itv. 77/A.§-ának /1/ bekezdése alapján az illetékelőleg fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja. A …-én megkötött érvényes adásvételi szerződés alapján felpereseknek az Itv. 3.§-ának /3/ bekezdés a/ pontja szerint a szerződés megkötése napján visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettségük keletkezett, azonban tulajdonjogukat az ingatlan-nyilvántartásba az ügyvédi ellenjegyzés időpontjának, továbbá az eladó bejegyzési engedélyének a hiányában nem jegyezték be. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./ az okiratok kellékei cím alatt, a 32.§-ban szabályozza azokat a tartalmi elemeket, amelyeket az okiratnak ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson tartalmaznia kell. A felperesek által benyújtott,….-én megkötött adásvételi szerződés bíróság által elbíráltan ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául nem szolgálhatott, azonban érvényességét az ingatlan-nyilvántartási eljárás nem érintette. Ahogyan az Itv. 3.§-ának /3/ bekezdés a/ pontja az illetékfizetés keletkezéséhez, úgy az Itv. 21.§-ának /5/ bekezdése a cserétpótló vétel kedvezményének alkalmazásához sem írja elő feltételként az ingatlantulajdonosok változásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését. Az adásvételi szerződés … -ei érvényes megkötése illetékfizetési kötelezettséget keletkeztetett, és az ingatlannyilvántartási bejegyzés alapjául nem szolgáló, de érvényesen meglévő szerződés alapján az illetékhatóságnak az Itv. 21.§-ának /5/ bekezdése alkalmazásával kellett volna felperesek terhére az illetéket kiszabnia. Az elsőfokú bíróság és az alperes eltérő jogértelmezése téves. A felperesek ügyében nem merült fel olyan tényállási elem, amely az illeték törlését a hatóság részéről hivatalból megalapozta volna, az Itv. 80.§-ának /1/ bekezdés g/ pontja pedig a benne szabályozottak okán /illetékalap hibás kiszámítása, ismételt kiszabás/ a perbeli esetben nem is alkalmazható. Az Itv. 21.§-ának /7/ bekezdése szerint a vevő a másik lakástulajdona eladását - és nem a lakás vételét - köteles a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon igazolni. Az … lakóházra vonatkozóan a szerződő felek
- évben nem kötöttek új adásvételi szerződést, hanem a
- évben megkötött, érvényesen meglévő szerződést erősítették meg. A felperesek illetékkötelezettségére, és annak keretében az Itv. 21.§-ának /5/ bekezdése alkalmazhatóságára nem volt hatással az, hogy ingatlannyilvántartási bejegyzéshez szükséges adatok pótlása után,
- évben került sor a tulajdonosváltozásnak az ingatlannyilvántartásba való jegyzésére. Tárgyi ügy irataiból megállapítható, hogy a felperes az Itv. 21.§ának /5/ bekezdése szerint a cserepótló kedvezményt egy éven belül kérte. Az alperes téves jogértelmezése, és az Áe. 15.§-ában meghatározott határidő sorozatos mulasztása miatt törvényben meghatározott illetékfizetési kedvezménye nem csorbulhat. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§-ának /4/ bekezdése alapján jogerős ítéletet, továbbá a másodfokú határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az alperesnek az új eljárás során a felperesek illetékkötelezettségét és az elsőfokú határozatokat az Itv. 21.§ának /5/ bekezdésében foglaltak alkalmazásával akként kell értékelnie, hogy a felperesek
- évben érvényes szerződéssel lakást vásároltak és adtak el. A pervesztes alperes a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján köteles a felperes elsőfokú és felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezés a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-án alapul. Budapest,
- április
- Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró