Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.171/2009/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Molnár Dénes jogi csoportvezető által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Haszán Péter ügyvéd (7621 Pécs, Jókai u.
- I. em.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés módosítása iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 8.G.20.298/2009/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszámú fellebbezése folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint fellebbezési perköltséget. A feljegyzett illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felek
- szeptember 6-án bérleti szerződést kötöttek, melyben a felperes bérbe vette a P., R.u. .... szám alatti 202 m² területű ingatlant. A szerződés
- pontjában a felek megállapodtak abban, hogy a bérbeadó
- június 30.-ig rendes felmondási jogával nem élhet. A felek
- január 21-én módosították a szerződést, a bért
- február 1-jétől kezdődően 450.000 forint + ÁFA /hó összegben határozták meg. A felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy
- június 30-áig a bér csökkentését nem kezdeményezi. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a bérleti szerződést a Ptk.
- §-a alkalmazásával módosítsa úgy, hogy a bért havi 200.000 forint +ÁFA összegben állapítsa meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította arra figyelemmel, hogy a felperes a szerződésmódosításának Ptk.
- §-ában biztosított jogáról
- január 21-én lemondott. Ez a nyilatkozata a Ptk.
- §-a szerinti egyoldalú nyilatkozat, amely jelenleg is érvényes és hatályos. A felperes keresete tehát olyan jog érvényesítésére irányul, amely őt lemondás folytán nem illeti meg. Az ítélet ellen a felperes jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és új határozat meghozatalára kötelezze. Álláspontja szerint a perbeli megállapodás
- pontjában írt rendelkezés nem tekinthető egyoldalú nyilatkozatnak, ez közös megegyezéssel, a felek közös akaratából került a szerződésbe. Amennyiben a másodfokú bíróság mégis egyoldalú nyilatkozatnak tekintené, úgy alkalmazandó rá a Ptk.
- §
(4)bekezdése, amely szerint ha valaki jogáról lemond, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni. A felperes által aláírt megállapodás
- pontja nem tartalmaz olyan kikötést, amely szerint a felperes lemond minden olyan jogáról, amely jogszabály biztosít számára. Ez a szerződéses rendelkezés nem esik más megítélés alá, mint a megállapodás
- pontjában meghatározott megegyezés a bér összegéről. A kötelezettségvállalást egy adott időpontban, a szerződés megkötésének időpontjában fennálló körülmények indokolták, illetve tették vállalhatóvá a felperesnek. A megállapodás megkötését követően bekövetkezett változás miatt azonban a megállapodás eredeti feltételekkel történő fennmaradása jelentős érdeksérelmet okoz a felperesnek. Az előre nem látható változással a felperes értelemszerűen nem tudott számolni, annak feltételezhetősége esetén nyilvánvalóan nem vállalt volna kötelezettséget a ma már irreálisnak tekinthető mértékű szolgáltatás megfizetésére, és arra sem, hogy ennek mértéke vonatkozásában a szerződés módosítását nem kezdeményezi. Az alperes az ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság a felek egyező előadása alapján a tényállást azzal egészíti ki, hogy a bérleti szerződés
- szeptember 30-ai hatállyal az alperes felmondása folytán megszűnt. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból érdemben helyes jogi következtetést vont le. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a
- január 24-én kelt szerződésmódosításba foglalt nyilatkozat, amellyel a felperes a bérleti díj csökkentése iránti igényéről lemondott nem egyoldalú nyilatkozat, hanem szerződési nyilatkozat, amelyet a felperes arra tekintettel tett meg, hogy a
- január 21-én kelt megállapodásban foglaltak szerint a bérbeadó alperes a bérlemény színvonalát emelő, tulajdonosként eszközölt beruházás költségviselését e feltétel kikötése mellett vállalta, és ezt a feltételt fogadta el a felperes a perbeli nyilatkozatával (3/A/
- és 3/A/
- szám alatt csatolt iratok). A felperesnek e szerződési nyilatkozata érvényes, semmisségére a felperes nem is hivatkozott, és a másodfokú bíróság sem észlelt a nyilatkozat semmisségét eredményező körülményt. A szerződéses nyilatkozat értelmezésére a Ptk.
- §
(1)bekezdése irányadó, amely szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogy azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A felperes nyilatkozatát az elsőfokú bíróság ennek megfelelően, helyesen értelmezte. A szerződés értelmezése nem ütközik a Ptk. 207. §
(3)bekezdésébe sem, a felperes szerződéses nyilatkozatával egyértelműen arra vállalt kötelezettséget, hogy
- június 30.-áig a bérleti díj csökkentését nem kezdeményezi. Ezt a nyilatkozatot az elsőfokú bíróság nem kiterjesztően, hanem tartalma szerint értelmezte. A fenti indokok alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, és a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíj megfizetésére. A feljegyzett illetéket a felperes személyes illetékmentességére tekintettel az állam viseli. P é c s,
- november
- Dr. Veszeley Józsefné s.k. a tanács elnöke, Dr. Zóka Ferenc s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ildikó s.k. bíró