Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.151/2009/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Simon Enikő Ivett jogtanácsos által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Szillasné dr. Weisz Mónika jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 10.G.20.929/2008/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 450.000 (négyszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes keresetében a p.-i .... hrsz.-ú „kivett beépítetlen terület" megjelölésű ingatlan tulajdoni lapjáról az alperes bejegyzett tulajdonjogának törlését, és a felperes tulajdonjogának bejegyzését kérte, állította, hogy az ingatlan tulajdonjogát megszerezte, mert azon jogelődjének törvényen alapuló kezelői joga állt fenn, és a jogelőd állami vállalat átalakulása folytán, az annak vagyonába tartozó perbeli ingatlan az átalakulásról rendelkező jogszabály erejénél fogva tulajdonába került. Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte, arra hivatkozott, hogy a felperes jogelődje a perbeli ingatlanon kezelői jogot ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában nem szerzett, és ezért a felperes sem szerezhetett tulajdonjogot, de nem szerezhetett a felperes tulajdonjogot apportálás címén sem, mert alapításakor a perbeli ingatlan már az alperes tulajdonában állt, az nem tartozott jogelődje, az átalakuló állami vállalat vagyonához. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az volt a jogi álláspontja, hogy a felperes jogelődjének kezelői joga szerződésen alapult volna, a szerződésen alapuló kezelői jogot az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hozza létre, ingatlannyilvántartási bejegyzés hiányában a jogelőd kezelői joga nem jött létre, ezért jogelődje kezelői jogára alapítottan a felperes sem igényelhet tulajdonjogot. Kifejtette emellett azt is, hogy miután az alperes jogszerzése törvényen alapuló eredeti jogszerzés, az alperessel, mint eredeti jogszerzővel szemben a felperes a megállapodáson alapuló kezelői jogból eredeztető tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzését nem igényelheti, mert az csupán kötelmi jogi igény. Átalakulás folytán sem szerezhetett az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes tulajdonjogot, mert a felperesi átalakuláskor az ingatlanon az alperesi jogelőd már a törvény erejénél fogva tulajdonjogot szerzett, az átalakulás pedig nem keletkeztetett jogcímet a tulajdonszerzésre. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és keresete teljesítését kérte. Fellebbezésében továbbra is állította, hogy a keresetlevélhez csatolt megállapodások, valamint a megállapodások megkötésének idején hatályban volt 9/1969.(II.9.) Kormányrendelet
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján jogelődje megszerezte a perbeli ingatlan kezelői jogát, és ugyanezen jogszabály 5. §
(2)bekezdése szerint az alperesi jogelőd kezelői joga megszűnt. Ezért a felperesi jogelőd kezelői joga nem csak megállapodáson, de jogszabályon is alapul. Emellett álláspontja szerint a felperesi jogelődöt a kezelői jog a hivatkozott kormányrendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján is - szintén jogszabályon alapulóan - megillette, mert az ingatlant feladatszerű működése keretében kizárólagosan használta. Hivatkozott arra is, hogy alperesi jogelőd hozzájáruló nyilatkozata a kezelői jog megszerzéséhez egyben hatósági határozatnak is minősül, ezért a felperes jogelődje hatósági határozaton alapulóan is kezelői jogot szerzett, a jogszabályon és hatósági határozaton alapuló kezelői jog megszerzéséhez pedig ingatlannyilvántartási bejegyzésére nem volt szükség. Miután pedig a felperes az ingatlan kezelői jogát jogszabály alapján megszerezte, és az alperesi jogelőd kezelői joga megszűnt, az alperes törvény alapján tulajdonjogot a perbeli ingatlanon nem szerezhetett. Az alperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást helyesen állapította meg, a helyes tényállás alapján helyes döntést hozott, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal a jogi álláspontjával, hogy a felperes által megjelölt jogcímek és jogszabályi hivatkozások a kereset teljesítését nem alapozzák meg, és egyetért azzal a ténymegállapítással is, hogy a felperes jogelődje a perbeli ingatlanon kezelői jogot nem szerzett, mert a kezelői jog átadásáról szóló megállapodás alapján kezelői jogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztette be. A fellebbezésben felsorolt jogszabályi rendelkezések sem adnak alapot annak megállapítására, hogy a felperes jogelődje jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kezelői jogot szerzett volna. A felperes által hivatkozott 9/1969.(II.9.) Kormányrendelet 5. §
(1)bekezdése kezelői jog megszerzésének módozatait, a
(2)bekezdés pedig megszűnésének módozatait sorolja fel, de sem a megszerzés, sem a megszűnés jogcíme nem e jogszabály, hanem az e jogszabályi rendelkezésben megnevezett jogi tény, vagy jogi aktus. A kormányrendelet
- és
- §-ai arról rendelkeznek, hogy a különböző jogi jellegű ingatlanoknak ki lehet a kezelője, azonban a kezelői jogot az itt megjelöltek is az
- § rendelkezései szerint szerezhetik meg. A kormányrendelet
- §
(1)bekezdés a) pontjára történő felperesi hivatkozás is alaptalan, e körben osztja másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által kifejtetteket. A rendelet 8.§-a a kezelői jog átadásának részletszabályait tartalmazza, a kezelői jog megszerzése ez esetben is megállapodáson, és a nem kormányrendelet 8. §
(1)bekezdésén, mint jogszabályi rendelkezésen alapul. A felperes tulajdoni igényét az 1992. évi LIII. számú törvény 27. §
(2)bekezdése akkor sem alapozza meg, és nem alapozná meg még akkor sem, ha jogelődjének kezelői joga ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is fennállt volna a perbeli ingatlanon. A felperes ugyanis ez esetben sem szerezhetett volna ingatlannyilvántartáson kívül, eredeti szerzés móddal jogelődjétől tulajdonjogot. A Magyar Államvasutak az átalakuláskor, a földről szóló 1987. évi I. tv. végrehajtására kiadott 26/1987.(VII.30.) MT rendelet 2. §
(1)bekezdése értelmében a kezelésében lévő ingatlanon tulajdonosi jogokat gyakorolhatott, és jogosult volt arra, hogy a kezelésében lévő ingatlan tulajdonjogát gazdasági társaságba vigye be. Az átalakulás az 1992. évi LIII. tv. 27. §
(1)bekezdése szerinti alapító okirat alapján történt meg, a jogelőd e törvény 27.§
(1)bekezdés b) pontja szerinti vagyontárgyai köztük az állami tulajdonú ingatlanok - az 1988. évi VI. tv. (Gt) 22. §
(2)bekezdése értelmében nem pénzbeli betétként (apport) kerültek a jogutód felperes tulajdonába. Az apportálás átruházáson alapuló tulajdonszerzés, mely esetben a tulajdonjog megszerzéséhez annak ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. (BH.2001.317.) Ez esetben tehát az ingatlan tulajdonjogának megszerzése nem jogszabályon, hanem átruházáson, és az azt igazoló okiratokon alapul. A fentiekből következően a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlan tulajdonjogának apportálás útján történő megszerzéséhez a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges volna a Ptk. 117.§
(3)bekezdése alapján. Az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv) 6.§
(1)bekezdése értelmében a tulajdonjog bejegyzése iránt a felperesnek kérelmet kellene előterjesztenie. Az Inytv. 49. §
(1)bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek, azaz az átruházáson alapuló tulajdonjog bejegyezését az átruházóval, perbeli esetben a Magyar Állammal szemben kérhetné a felperes. A perbeli ingatlan bejegyzett tulajdonosa azonban nem a Magyar Állam, hanem az alperes, vele szemben az átruházáson alapuló tulajdonjog bejegyzését a felperes nem kérheti, az átruházáson alapuló tulajdonjoga bejegyzését a felperes csak az alperes tulajdonjogának törlése, és a Magyar Állam tulajdonjogának visszaállítása esetén kérhetné. Az alperes tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásból csak az Inytv. 62.§-a szerinti törlési per eredményeként volna törölhető, e per megindítására pedig az Inytv. 62.§
(1)bekezdése a) pontja az jogosult, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, ide értve az ingatlannyilvántartásból törölt jog vagy tény jogosultját is, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság 2/
- (VI. 15.) PK véleményében kifejtett álláspontra. Miután azonban sem a felperesnek, sem jogelődjének az ingatlan-nyilvántartásba a perbeli ingatlan vonatkozásában sem bejegyzett, sem törölt joga nincs, törlési per megindítására a felperes nem jogosult, az alperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásbóli törlését nem kérheti, törlési keresetét el kellett utasítani. Ebből az is következik, hogy az alperes bejegyzett jogát, illetve az alperes tulajdonjoga bejegyzésének jogszerűségét a felperes vitássá nem teheti, a törlési kereset elutasítása folytán e perben a bíróság nem vizsgálhatta azt, hogy az alperes tulajdonjoga jogszerűen került-e bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Miután a felperes törlési per megindítására nem jogosult, tulajdonjoga ingatlannyilvántartásbeli feltüntetését csak a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján indított, úgynevezett tulajdoni perben igényelhetné. A felperes az általa hivatkozott 1992. évi LIII. törvény 27.§
(2)bekezdése alapján - a fentebb részletesen kifejtettek szerint az ingatlan tulajdonjogát nem szerezte meg, egyéb olyan tényt pedig nem jelölt meg, amely tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartáson kívül megszerzését alátámasztaná, és a tulajdonjog bejegyzése iránti igényt megalapozná, ezért a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kereseti kérelmét is el kellett utasítani. A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért viseli a másodfokú eljárásban felmerült költségeit, és köteles megtéríteni az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségét a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján. P é c s,
- november
- Dr. Veszeley Józsefné s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Zóka Ferenc s.k. bíró