Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.315/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Stein Barnabás ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Milus Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság
- január
- napján kelt 17.G.40.094/2007/
- számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,(Tízezer) Ft másodfokú költséget, továbbá az államnak - az adóhatóság felhívására -24.000,- (Huszonnégyezer) Ft, az illeték-feljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Fejér Megyei Cégbíróságon 07-06-
- cégjegyzékszám alatt nyilvántartott S.Bt. (jelenleg: S.Sz.Bt. „végelszámolás alatt") által
- augusztus 30-án előterjesztett kérelem alapján a cégbíróság
- augusztus 31-én kelt Cg.07-06001398/
- számú végzésével felperest, a bt. beltagját és addigi vezető tisztségviselőjét törölte a társaság tagjai sorából, átvezette a cégjegyzéken vezető tisztségviselői megbízatásának megszűnését, új beltagként és képviselőként Z.J-t jegyezte be, egyúttal a társaság székhelyváltozását is feltüntette a cégjegyzékben. Felperes
- október 4-én keresetet indított a Fejér Megyei Cégbíróság Cg.07-06001398/
- számú változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezése iránt. Állította, hogy a cégbíróság változásbejegyző végzését megalapozó,
- október 11-i állítólagos tagok gyűléséről készült jegyzőkönyv és az abban foglalt határozatok nem fedik a valóságot, a kérdéses időpontra ő nem hívott össze legfőbb szervi ülést, ilyet akkor nem is tartottak. Tanúkkal kívánta igazolni, hogy
- október 11-én a tagok gyűlésének állítólagos résztvevői nagyobb részben külföldi kiállításon, illetve a helyszíntől távol tartózkodtak. Z.J. a taggyűlési dokumentumokat nem írta alá, a per folyamán pedig arra hivatkozott, hogy a vitatott október 11-i jegyzőkönyvre úgy kerülhetett csak rá aláírása, hogy korábban általa előre aláírt üres papírlapokat bocsátott a társaság rendelkezésére, ezeket használhatták fel. Állításai bizonyítására számos tanú meghallgatását, írásszakértői bizonyítás lefolytatását, a taggyűlésen résztvevők mobiltelefonjai cellainformációinak beszerzését indítványozta. Alperes vitatta a felperesi előadást, a kereset elutasítását és perköltség megállapítását kérte. Az elsőfokú bíróság az időközben Alzheimer-kór szerű súlyos betegségbe esett, és kezelőorvosa szerint kihallgathatatlan állapotba került Z.J. kivételével valamennyi, a felperes által bejelentett tanút meghallgatta, írásszakértői bizonyítást folytatott le és a cellainformációk beszerzése érdekében a telefontársaságot is megkereste. A bizonyítási eljárás eredményeként a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével az elsőfokú bíróság
- január 22-én kelt 17.G.40.094/2007/
- sorszámú ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes állításait nem tudta bizonyítani, emiatt a keresetet elutasította, a felperest az alperes igazolt költségeiben marasztalta és megállapította, hogy a felmerült szakértői költséget a felperesi részleges költségmentesség folytán az állam viseli. Ítélete indokolásában megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.)
- §
(3)bekezdése értelmében a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ilyen körülménynek tekinthető az az ellentmondás (melyre egyébként a felperes maga is hivatkozott), hogy a változásbejegyzés alapjául szolgáló taggyűlési határozatok
- október 11-i keltezésűek, míg az ezek alapján készült módosító okirat, illetve egységes szerkezetű társasági szerződés
- augusztus 27-i. Az elsőfokú bíróság erre figyelemmel a felperesi keresetet érdemben vizsgálta, és a jogvita elbírálása szempontjából perdöntőnek tekintette annak megállapítását, hogy a felperes aláírása mikor került az okiratra, a többi aláírással és a jegyzőkönyv egyéb gépelt (nyomtatott, szerkesztett) tartalmával egyidejűleg, vagy attól különböző, korábbi időpontban. A szakértői bizonyítás nem járt a felperesre kedvező eredménnyel, mivel a szakértő nem tudta megállapítani a felperesi aláírás és a nyomtatott szöveg készítési sorrendjét, a felperes indítványára kihallgatott valamennyi tanú pedig egybehangzóan azt vallotta, hogy
- október 11-én az érintettek nem voltak külföldön; a taggyűlés megtartásának nem volt akadálya, azt meg is tartották a jegyzőkönyvbe foglalt tartalommal. Ennek ellenkezőjét a felperes a mobiltelefonok cellainformációinak segítségével sem tudta bizonyítani. A szolgáltató tájékoztatása szerint ugyanis az adatokat csak egy ideig őrzi, ez az őrzési idő pedig időközben eltelt. A szakértő megállapította ugyan, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvön szereplő, Z.J.nak tulajdonított aláírás, továbbá a székhelyhasználati és elfogadó nyilatkozaton szereplő aláírások nem ugyanattól a személytől származnak, az elsőfokú bíróság azonban ennek összevetve azt a többi bizonyítékkal - nem tulajdonított döntő fontosságot. Kifejtette, hogy a felperes a perbeli jegyzőkönyvön szereplő aláírását a sajátjának elismerte. A kereseti kérelme megalapozásához azt kellett volna bizonyítania, hogy az előbb került a papírra mint a nyomtatott szöveg. Ezt sem a szakértői vélemény, sem a tanúk nem támasztották alá. Azzal viszont, hogy esetleg ennek ellenére valóban üres papírlapot írt alá, maga is hozzájárult ahhoz, hogy ellenőrizhetetlen dokumentumok készüljenek az aláírásával; kitette magát annak a helyzetnek, hogy ezt a későbbiekben bizonyítani nem tudja. Ez viszont az ő terhére esik. Mindezekből az elsőfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a változásbejegyzési végzés, illetve az annak alapjául szolgáló okiratok nem jogszabálysértőek, ezért a végzés hatályon kívül helyezésére nincsen ok, így a keresetet elutasította. Z.J. tanúkénti kihallgatásától az egyéb bizonyítékok tükrében, illetve a perben relevánsnak ítélt körülményekre figyelemmel eltekintett az elsőfokú bíróság. A perköltségről a Pp.
- §
(3)bek., valamint a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 13-
- §-ai alapján rendelkezett. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel. Kérte a másodfokú bíróságot az elsőfokú ítélet megváltoztatásával annak megállapítására, hogy az alperesi Bt.
- október 11-i tagok gyűléséről készült jegyzőkönyv nem jött létre, bejegyzés alapját nem képezhette, ezért a Fejér Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg.07-06-001398/
- számú változásbejegyzést elrendelő végzésének hatályon kívül helyezését, valamint alperes perköltség megfizetésére kötelezését indítványozta. Arra hivatkozott a felperes, hogy az aláírás és a szövegkészítés sorrendiségének megállapítása tekintetében sikertelen szakértői bizonyítás mellett nem értékelte kellő súllyal az elsőfokú bíróság azt a körülményt, hogy a kérdéses jegyzőkönyvön az általános gyakorlattól eltérően az aláírások alatt vagy fölött nincs feltüntetve nyomtatott szöveggel az aláíró személy neve, illetve, hogy a felperes aláírása a lap jobb alsó sarkában található. Álláspontja szerint e körülmények mind a felperes azon előadását támasztják alá, hogy a társaságnak ő előre aláírt üres papírlapot bocsátott a rendelkezésére. Nem tulajdonított véleménye szerint külön jelentőséget az elsőfokú bíróság annak a szakértői előadásnak sem, hogy a jegyzőkönyvön található aláírás és az egyéb, bizonyítottan Z.J-tól származó aláírásmintákon szereplő aláírás eltérő személytől származnak. Nem értékelte az elsőfokú bíróság megfelelő súllyal azt a körülményt sem, hogy a jegyzőkönyv dátuma és a változásbejegyzési iratanyag bírósági leadása között 10 hónap telt el, erre pedig alperes elfogadható magyarázatot nem adott. A tanúvallomások értékelése során nem volt figyelemmel az elsőfokú bíróság arra a körülményre, hogy a kihallgatott tanúk mindegyike függőségi vagy rokoni viszonyban áll Z.J.sal, illetve az érdekeltségébe tartozó társaságokkal. Mindezen körülmények egybevetéséből helyes mérlegeléssel arra lehetett volna következtetést vonni, hogy a
- október 11-i jegyzőkönyvön a Z.J. aláírás idegenkezűsége azt a felperesi aláírást támasztja alá, hogy a jegyzőkönyv nem valós tartalmat tükröz, a valótlan tartalmú okiratok pedig nem képezhették volna bejegyzés alapját. A tanúk vallomásai ezzel szemben - különös tekintettel a tanúk rokoni, illetve függőségi viszonyaira - nem tekinthetőek relevánsnak, helye van tehát a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésének. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, érdemben annak helyes indokaira hivatkozással. Kérte továbbá másodfokú ügyvédi munkadíjból álló költség megállapítását. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság összességében helyesen értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat és helyesen állapította meg, hogy a felperes állításait nem tudta bizonyítani. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem elbírálása során jogszerűen járt-e el. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. Kiegészíti a tényállást a másodfokú bíróság annak megállapításával, hogy az alperesi társaság a perbeli változásbejegyzési kérelem benyújtásakor a
- évi IV. törvény rendelkezéseinek hatálya alatt állt, a keresetlevél előterjesztésének időpontjában pedig arra a
- évi V. törvény rendelkezései voltak irányadóak. Az elsőfokú bíróság a tényállás megállapítása és a kereset elutasítása körében helyesen járt el, azonban a másodfokú bíróság álláspontja szerint a kereset elutasítására eltérő indokok adnak alapot. A Ctv.
- §
(1)bekezdése értelmében a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A
(2)bekezdés szerint perindításnak csak a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított jogvesztő harminc napon belül van helye, a
(3)bekezdésben foglaltak szerint pedig a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A jogalkotó a Ctv .
- § szerinti pertípus megalkotásával olyan jogintézményt kívánt létrehozni, amely egyaránt szolgálja a cégeljárás gyorsítását, a közhiteles cégnyilvántartásba vetett bizalmat és az érdekeltek jogorvoslathoz való jogának biztosítását. A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeknek a kérelemmel egyező teljesítését elrendelő végzések fellebbezhetősége (amint azt az
- június 16., a fenti jogintézmény bevezetése előtti joggyakorlat bizonyította, a fellebbezési határidő beiktatása, a kézbesítési nehézségek folytán 25-30 nappal, olykor pedig több hónappal is meghosszabbította a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárást, ami a piacralépést, valamint a cégjegyzékben a változó cégadatok megjelenését is hátráltatta. Miután a jogalkotó kiemelt jelentőséget tulajdonított a cégalapítás gyorsaságának, valamint - hitelezővédelmi és a cégek transzparenciáját növelő okból - a bejegyzett cégadatok megváltozásával kapcsolatos céginformációk mielőbbi cégjegyzéki szerepeltetésének, de ugyanakkor a jogorvoslathoz való jogot sem lehetett az érdekeltektől megtagadni, speciális megoldáshoz folyamodott. A bejegyző (változásbejegyző) végzések jogorvoslatát nem a rendes jogorvoslati eszköz, a fellebbezhetőség útján rendezte, hanem egy különleges, fellebbezést pótló jogorvoslati pert, a bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset megindítását biztosította az érintetteknek. A Ctv.
- §-ában szabályozott pertípus különlegessége abban rejlik, hogy speciális, fellebbezést helyettesítő kontroll-pernek számít, ami azt jelenti, hogy e jogorvoslati perben kizárólag annak vizsgálata folyhat, hogy az elsőfokú cégeljárásban a bíró az eljárására irányadó szabályok betartásával járt el, vagy sem, épp ezért rendelkezik úgy a Ctv.
- §
(3)bekezdése, hogy e perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amit a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak is észlelnie kellett volna. A bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti per ennek megfelelően nem terjeszkedhet túl azokon a határokon, amelyek a fellebbezéssel biztosított jogorvoslat esetén adottak. Ahogyan a fellebbezés, mint rendes jogorvoslat az elsőfokú eljárás felülbírálatát teszi lehetővé az arra irányadó szabályok szerint, de e rendes jogorvoslat során figyelemmel kell lenni az elsőfokú eljárás szabályaira, a fellebbezést pótló kontroll-perben sem lehet túlterjeszkedni az elsőfokú cégeljárás vizsgálati, bizonyítási keretein. A Ctv. 65. §
(3)bekezdése által is hangsúlyozottan tehát a kontroll-perben [amint a bejegyző (változásbejegyző) végzések fellebbezhetősége idején is] a perbíróságnak csak azt lehet vizsgálni, amit az elsőfokú cégeljárásban a cégbíróság is vizsgálhatott, annak az eljárásrendnek az előírásai által behatároltan, amely szerint az elsőfokú eljárás zajlott le. Ha tehát az általános cégeljárás rendje szerint terjesztették elő a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet, akkor a Ctv.
- § szerint, ha pedig egyszerűsített eljárás keretei között folyt az elsőfokú eljárás, akkor a Ctv.
- § által meghatározott vizsgálati kör előírásait szem előtt tartva kell meghatározni, hogy az adott ügyben milyen terjedelemben vizsgálódhatott a cégbíróság, melyek azok a hiányosságok, amelyeket észlelnie kellett volna, voltak-e olyan ellentmondásai a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemnek, melyeknek feloldására a kérelmezőt fel kellett volna hívnia. Ha a cégbíróság e körben eljárási szabályt szegett, megfelelő tényállás mellett helye lehet a bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezésének. Ha azonban a felperes a bejegyző (változásbejegyző) végzés olyan hiányosságát állítja, melyet az ügyben eljárt cégbíróság az eljárására irányadó szabályok betartásával nem észlelhetett, a kontroll-perben sem vizsgálhatóak ezek a körülmények, mert azok vizsgálata más, „valódi" peres eljárás (pl. érvénytelenségi, társasági határozat felülvizsgálata vagy egyéb „hagyományos" polgári per) tárgyai lehetnek. A Ctv.
- §
(1)bekezdése értelmében a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait - ha a Ctv. másként nem rendelkezik megfelelően alkalmazni kell. A
(2)bekezdés értelmében az eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le. A perbeli cégügyben a Ctv.
- augusztus 30-án hatályos
- § szerinti általános cégeljárás folyt, melyben a cégbíróságnak a
- §
(1)bekezdése alapján kellett megvizsgálnia az alperes által benyújtott változásbejegyzési kérelmet és mellékleteit. A Ctv. 46. §
(1)bekezdése a fenti időpontban úgy rendelkezett, hogy a cégbíróság a kérelem érkezését követően legkésőbb nyolc munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24-
- § és 27-
- §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-
- számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ez a vizsgálat a Ctv.
- §
(2)bekezdése értelmében kizárólag okirati bizonyítást jelent, a bíróság a benyújtott kérelmet és mellékleteit csak formai szempontból vizsgálhatja, de nem terjedhet ki ez a vizsgálat az okiratokon szereplő aláírások valódiságának vagy annak ellenőrzésére, hogy a változásbejegyzési kérelemben hivatkozott legfőbb szerv ülését valóban megtartották-e, vagy hogy azon a jegyzőkönyvben megnevezett személyek vettek-e részt. A változásbejegyzési kérelem olyan hiányosságban, melyet a cégbíróságnak a Ctv. 46. §
(1)bekezdésében foglaltak értelmében észlelnie kellett volna, nem szenvedett, ilyenre a felperes sem hivatkozott. Az a körülmény, hogy a legfőbb szerv ülésének és a változásbejegyzési kérelem elkészítésének és benyújtásának időpontja között közel 10 hónapos eltérés mutatkozik, a változás bejegyzésének nem akadálya, legfeljebb a Ctv. 34. §
(2)bekezdése szerinti bírságolás alapjául szolgálhat. A perbeli ügyben eljárt cégbíróságnak tehát ebből az okból sem kellett (és lehetett) megtagadni a változás bejegyzését. Figyelemmel arra a körülményre, hogy a cégeljárásban csak okirati bizonyítás vehető fel, és a Ctv.
- § szerinti perben csak olyan jogszabálysértésre alapítható kereset, amelyet a cég -, illetve változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett azon a vizsgálati körön, amely a Ctv.
- § szerinti kontroll-perben igénybe vehető. Mivel a cégeljárásban nincs helye tanúk meghallgatásának vagy szakértői bizonyítás felvételének, és megkeresés sem adható ki bizonyítékok beszerzése végett, az elsőfokú bíróság szükségtelenül folytatta le ezt a terjedelmes bizonyítást a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben. Akkor járt volna el helyesen, ha megállapítja, hogy a felperes által sérelmezett körülmények a cégeljárás során nem észlelhetők, és vizsgálati körében megmaradva a Ctv.
- §
(1)bekezdés keretei között minden további tanú és szakértői bizonyítás felvétele helyett a keresetről érdemben határoz. A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fenti eltérő indokolással hagyta helyben a Ptk. 253. §
(2)bekezdése alapján. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért őt a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint az alperes ügyvédi munkadíjból álló másodfokú költségének megfizetésére kötelezte a másodfokú bíróság. Az alperes számára megállapított másodfokú perköltség mértékét mérlegeléssel határozta meg a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései alapján azzal, hogy az az áfá-t is tartalmazza. Budapest,
- év november hó
- napján . Mika Ágnes sk. a tanács elnöke . Gál Judit sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Tibold Ágnes sk. bíró