← Magyarország

Kfv.35155/2008/9 – Kúria

Kfv.I.35.155/2008/9.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Tordainé dr. Juhász Ildikó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Emődi Barnabás jogtanácsos által képviselt Vám-és Pénzügyőrség Észak-magyarországi Regionális Parancsnoksága alperes ellen regisztrációs adó részleges visszatérítése tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

  1. január 7-én kelt 14.K.22.032/2007/
  2. sorszámú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
  3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 14.K.22.032/2007/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes ügyvezető igazgatója B.L.
  5. november 5-én Németországban vásárolt egy Mercedes-Benz típusú személygépkocsit, amit Magyarországon kért vámkezelni. A vámhatóság által megállapított 1.800.000 Ft regisztrációs adót B.L.
  6. november 24-én megfizette. Ezt követően
  7. november 26-án a magánszemély a felperessel adásvételi szerződést kötött, melynek értelmében a személygépkocsit 14.000.000 Ft vételár ellenében eladta. A személygépkocsi első magyarországi forgalomba helyezésére
  8. december 1-jén került sor, amikor első tulajdonosként a felperes került bejegyzésre. A felperes
  9. április 12-én a megfizetett regisztrációs adó részleges visszatérítését kérte. Az első fokú vámhatóság
  10. április 19-én a felperes kérelmét elutasította. A fellebbezés folytán eljáró alperes
  11. június 12én kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A vámhatóság határozatában hivatkozott a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló
  12. évi CXXX. törvény (továbbiakban Rega.tv.)
  13. §

(4)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjára, mely szerint a regisztrációs adó részleges visszafizetéséhez három feltételnek együttesen kell teljesülnie. A 2. § 4. pont
  3. b)alpontja szerinti személy azzal a feltétellel válik az adó részleges visszatérítésének jogosultjává, ha ő és a Rega.tv. 2. § 4. pont
  4. a)alpontban említett személy rendelkezik olyan számlával, számviteli bizonylattal, amely tételesen tartalmazza az áthárított regisztrációs adót, továbbá rendelkezik az áthárított adónak a regisztrációs adót áthárító személy részére történő megfizetését igazoló bizonylattal. Az alperes szerint a kérelemhez mellékelt adásvételi szerződés és nyilatkozat nem felelt meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Sztv.) 166. §
(1)bekezdésében, 167. §
(1)bekezdésében írt bizonylati előírásoknak. A felperes keresetében kérte az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését, és szükség esetén a hatóság új eljárásra kötelezését. Azzal érvelt, hogy kérelméhez csatolta az adásvételi szerződést, az azt kiegészítő nyilatkozatot, mely szerint a vételár tartalmazta a regisztrációs adó összegét is. A kiadási pénztárbizonylatokkal igazolta, hogy ezt a vételárat a regisztrációs adóval együtt megfizette. Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte, fenntartotta határozatában foglaltakat. A megyei bíróság ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát - az első fokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az első fokú bíróság ítéletében ismertette az ügy elbírálásához szükséges jogszabályokat, a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (továbbiakban Rat.) 1. §
(1)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §
(2)bekezdését, 6. §
(1)bekezdését, a Rega.tv.
  1. §
  2. pontját,
  3. §
(4)bekezdés c) pontját, valamint az Sztv. 166. §
(1)bekezdését. E rendelkezések alapján az első fokú bíróság megállapította, hogy a magánszemély a regisztrációs adót a forgalomba hozatal előtt teljes egészében befizette, a gépjárműnyilvántartás szerint az első tulajdonos a felperes volt, akinek adófizetési kötelezettsége keletkezett volna. A felperes igazolta a
  1. november 26-i adásvételi szerződéssel, hogy a vételárat megfizette, és az eladó nyilatkozatában szerepelt, hogy ez a vételár tartalmazta a regisztrációs adó összegét. Az első fokú bíróság álláspontja szerint ez a szerződés az Sztv.
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott számviteli bizonylatnak megfelelt. Téves az az alperesi álláspont, mely szerint csak az általános forgalmi adó alanya jogosult az adó áthárítására, a Rega.tv. ugyanis ilyen előírást nem tartalmaz. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Az alperes megismételte azt a jogi álláspontját, mely szerint a forgalomba helyezés esetén csak az általános forgalmi adóalanynak (eladónak) keletkezett adófizetési kötelezettsége. A felperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A perbeli gépjármű tulajdonosa és Magyarországra behozója B.L. magánszemély volt, aki a gépjármű forgalomba helyezéséhez elvégeztette az eredetvizsgálatot, valamint a vámhivatal által kiszabott regisztrációs adót befizette. A Rat. 1. §
(1)bekezdése szerint a regisztrációs adót a forgalomba helyezendő személygépkocsi után kell megfizetni. A Rat. 3. §
(2)bekezdése alapján az adó alanya természetes, jogi személy és jogi személyiség nélkül szervezet is lehet. A 6. §
(1)bekezdése szerint az adófizetési kötelezettség a személygépkocsi belföldön történő forgalomba helyezése esetén a tulajdonjog megszerzésének napján keletkezik. A perbeli esetben a gépjármű tulajdonjogának megszerzése, illetve a forgalomba helyezés időpontja elvált egymástól. A Rat. törvény értelmező
  1. §-a ugyanis megállapítja:
  2. forgalomba helyezés: a gépjármű belföldön első ízben történő nyilvántartásba vétel és a forgalmi engedélybe történő bejegyzés,
  3. nyilvántartásba vétel: a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásról szóló
  4. évi LXXXIV. törvény szerinti jármű nyilvántartásba vétele. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Közlekedési Nyilvántartó Osztályának tájékoztatása szerint - az első fokú bíróság megkeresése alapján - a perbeli gépjármű forgalomba helyezésének dátuma
  5. december
  6. volt, a tulajdonos üzemben tartó
  7. november 26-tól a felperes. A Rega.tv.
  8. §
(1)bekezdése szerint a regisztrációs adófizetési kötelezettség a személygépkocsi belföldön történő forgalomba helyezése esetén a tulajdonjog megszerzésének napja. A perbeli esetben - ahol a magánszemély megfizette a regisztrációs adót - a forgalomba helyezés a magánszemély számára nem történt meg, a felperes számára azonban egy későbbi időpontban az adó megfizetésével lehetővé vált. A Rega.tv. értelmező rendelkezéseinek 4. pont
  1. b)pontja rendelkezik arról, hogy ki jogosult az adó részleges visszatérítésére. Az a személy, akire az adónak vagy egy részének megfelelő összeget az
  2. a)pontban meghatározott személy regisztrációs adóként áthárította és azt az
  3. a)pontban meghatározott személy részére igazoltan megfizette, abban az esetben, ha a gépjármű forgalomba helyezése miatt a Rega.tv. 2004. május 1. napja és 2005. december 31. napja között hatályos rendelkezései alapján az
  4. a)pontban meghatározott személy adófizetési kötelezettségének keletkezése keletkezett volna adófizetési kötelezettsége. nélkül közvetlenül A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az első fokú bíróság azon álláspontjával, hogy e rendelkezésnek valamennyi feltétele megvalósult a perbeli esetben. A magánszemély ugyanis a forgalomba helyezés érdekében a meghatározott időszakban befizette a vámhatóságnak a regisztrációs adót, azt a vételár részeként áthárította a felperesre. A felperes - mivel a forgalomba helyezés első ízben az ő nevére szólt - a magánszemély adófizetési kötelezettség teljesítése nélkül is közvetlen adófizetésre kötelezett személy lett volna. Az 5. pont megfogalmazza az adó áthárítás fogalmát, mely szerint a jogosult által megfizetett adónak megfelelő összeg továbbhárítása más személyre. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az első fokú bíróság azon álláspontjával is, miszerint ez a fogalom-meghatározás nem tartalmazza azt az előírást, hogy az adó áthárítása kizárólag az általános forgalmi adóalanyok számára lehetséges a meghatározott számlában feltüntetett módon. Ilyen előírást a Rega.tv. nem tartalmaz, kizárólag az adóelőleg fizetésére kötelezett személy esetében tesz említést arról, hogy az általános forgalmi adóalany köteles ezt megfizetni. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az első fokú bíróság ítélete a jogszabálynak megfelelt, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A pervesztes alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati perköltség megfizetésére. Az eljárás a Rega.tv.
  1. § rendelkezése alapján illetékmentes, ezért a felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről rendelkezni nem kellett. Budapest,
  2. április
  3. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.