← Magyarország

Gf.40514/2009/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.514/2009/

  1. A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Papp Sándor ügyvéd (1037 Budapest, Montevideó u. 3/b.) által képviselt .......... (..............) felperesnek a dr. Ernszt János ügyvéd (1054 Budapest, Szemere u.
  2. IV/1.) által képviselt ............. (..............) alperes elleni megbízási díj megfizetése iránti perében a Pest Megyei Bíróság
  3. június 10-én kelt 11.G.28.163/2006/
  4. számú ítélete ellen a felperes fellebbezése folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, kötelezi az alperest 167.362 (egyszázhatvanhétezer-háromszázhatvankettő) forint késedelmi kamat 15 napon belüli megfizetésére, s a perköltség összegét 1.059.840 (egymillióötvenkilencezer-nyolcszáznegyven) forint + áfa összegre leszállítja. Kötelezi alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 14.400 (tizennégyezer-négyszáz) + áfa ügyvédi munkadíjból és 46.400 (negyvenhatezernégyszáz) forint részilletékből álló másodfokú perköltséget. Indokolás Felperes az alperes német nemzetiségi napközi otthonos óvodája beruházására kiírt közbeszerzési eljárást követően a beruházás műszaki ellenőrzése elvégzésére pályázatot nyújtott be. Az ajánlat (
  5. április
  6. napra keltezett szerződéstervezet) a
  7. április 28-től
  8. július 31-ig tartó beruházási időszakra ellenszolgáltatásként 6.580.000 forint+ áfa összegű, 15 havi, havonként leszámlázandó fix megbízási díjat, valamint 125.000 forint + áfa költségtérítési átalányt (bruttó 8.046.000 forint) tartalmazott, továbbá a 3.b/ pontban foglaltak szerint további eredményfüggő díjazást, s rögzítette a szerződés megbízó általi, bármikori azonnali hatályú felmondásának a jogát is. Alperes képviselő testülete 4/2006.(IV.20.)Kt. számú határozatával a beruházás kivitelezésének ellenőrzésével felperest bízta meg. Ugyanakkor a felek a fentiektől részben eltérő tartamú szerződést írtak alá, egyebek mellett a beruházási időszakot 15 hónap helyett
  9. április 28-tól számítva 10 hónapban állapították meg, a díj összegének érintetlenül hagyása mellett a számlázást is ezen időszakhoz igazították, valamint a megbízó felmondását felperes felróható magatartása esetére tették lehetővé. Alperes a felperes által
  10. május, június, július hónapra leszámlázott fix megbízási díjakat és a költségátalány arányos részét 2.413.800 forint (3x804.600) összegben megfizette, majd
  11. december 1-jén kelt, felperesnek december 4-én kézbesített levelével a szerződést azonnali hatállyal felmondta. Felperes
  12. december 18-án előterjesztett keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességére hivatkozással alperest kártérítés címén 27.727.200 forint, ezen összegből 2.413.800 forint után
  13. október 15-től, 24.508.800 forint után
  14. december 7-től, 804.600 forint után
  15. december 31-től a kifizetésig járó késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, a jogellenes felmondás
  16. december 1-jei időpontjáig lejárt, de az alperes által nem teljesített 2.413.000 forint összegű díjrészletre időarányosan
  17. október 15től számítja a kamatot. Keresetét
  18. június 18-án - a nála jelentkező költségmegtakarítás tényét elismerve - leszállította, és alperest 27.511.200 forint, ebből 2.197.800 forint után
  19. október 15-től, 24.508.800 forint után
  20. december 7-től, 804.600 forint után
  21. december 31-től a kifizetésig járó késedelmi kamat összegében kérte marasztalni, míg
  22. január 28-án a késedelmi kamat mértékét a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %kal növelt mértékű összegében határozta meg. Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Egyebek mellett vitatta a felmondás jogellenes voltát, hivatkozott a szerződésben lévő eredményfüggő díjazásra vonatkozó rendelkezés jó erkölcsbe ütköző volta folytáni semmisségére, másodlagosan feltűnő értékaránytalanság címén érvénytelenségére. Ellenkérelmének alapjául szolgáló védekezését
  23. április 19én, június 18-án,
  24. január 28-án, valamint
  25. január 23-án előterjesztett előkészítő iratában adta elő,
  26. március 27-én pedig tanúbizonyításra tett indítványt. Mind a négy tárgyalási napon jogi képviselő útján a tárgyaláson jelen volt. A jogi képviselőt megillető díjazásra nézve a közte és az ERNSZT ÉS TÓTH Ügyvédi Iroda között a perbeli jogi képviselet ellátására
  27. április 16-án létrejött megbízási szerződést csatolt, amelyben a 27.727.200 forint kereseti követelésre nézve a megbízási szerződésben foglaltak teljesítéséért az elsőfokú bírósági eljárásra a pertárgyérték 5 %-a + 20 % áfa összegével megegyező 1.380.000 forint + 20 % áfa mértékű, míg az esetleges másodfokú eljárásra a pertárgyérték 2,5 % + 20 % áfa összegével megegyező mértékű 690.000 forint+ 20 % áfa ügyvédi megbízási díjat kötöttek ki. A per tartama alatt alperes a
  28. augusztus, szeptember, október és november hóra kiszámlázott fix összegű megbízási díjat is megfizette felperesnek 3.218.400 forint összegben. Az elsőfokú bíróság
  29. június 10-án kelt 11.G.28.163/2006/
  30. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte felperest 1.650.672 forint perköltség alperesnek megfizetésére. Az ítélet indokolásában kifejtette, a felek között a szerződés az ajánlatban foglalt feltétellel jött létre, ebből következően a felmondás jogszerű volt, jogellenesség hiányában felperest kártérítés nem illeti meg. A megbízás időtartamának is a 15 hónap tekintendő, ebből pedig az következik, alperes a fix összegű megbízási díjból időarányosan többet teljesített, mint amennyi a felperesnek jár, a kereset teljes egészében megalapozatlan. Az alperesnek járó ügyvédi munkadíjat a csatolt megbízási szerződésben foglaltak alapján állapította meg. Az ítélet késedelmi kamatigényt elutasító és a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezésével szemben felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Az ítélet részbeni megváltoztatását, alperes 167.362 forint késedelmi kamat megfizetésére kötelezését, valamint a perköltség 850.000 forintra leszállítását kérte. Előadta, az alperes által a per időtartama alatt megfizetett 3.218.400 forint összegű megbízási díj tekintetében pernyertes lett, e vonatkozásban alperes a perre okot adott, késedelme idejére kamatot tartozik fizetni. A
  31. szeptember 24-én esedékessé vált és
  32. március 8-án teljesített, a
  33. október 29-én esedékessé vált és
  34. március 21-én teljesített, a
  35. november 29-én esedékessé vált és
  36. április 16-án teljesített, míg a
  37. december 29-én esedékessé vált és
  38. május 7-én teljesített 804.600 forint összegű számlák tekintetében a késedelmi napok számát összesen 573 napban, a fizetendő kamat mértékét a Ptk. 301/A.§

(2)bekezdés alapján 13,25 %-ban, (6,25 %+7 %), a kamat összegét 167.362 forintban határozta meg. A perköltségre nézve előadta, alperes 24.292.800 forint vonatkozásában tekintendő pernyertesnek, míg 3.218.400 forint vonatkozásában pervesztesnek, így a 21.074.400 forint összegű pernyertességéhez képest a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§ alkalmazásával megállapítható ügyvédi költség csak 832.232 forint lenne, amely fele az elsőfokú bíróság által megállapított, a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban nem álló ügyvédi munkadíjnak. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet fellebbezéssel támadott perköltség viselésére vonatkozó rendelkezése helybenhagyását kérte. Felperes kamatigényét nem vitatta. A perköltség tekintetében előadta, felperes részben sem lett pernyertes, keresete teljes egészében elutasításra került. Az ügyvédi megbízási szerződésben foglalt díj szokványos mértékű, nem tekinthető eltúlzottnak, annak megállapítására a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2.§
(1)bekezdés a) pontja szerint jogosult, mérséklésének nincs helye. Hangsúlyozta, a pertárgy értékével a százalékban kifejezett megbízási díj áll arányban, a három évig tartó elsőfokú eljárásban több nagy terjedelmű, a keresetek többrétűen vitató, részletes jogi okfejtést tartalmazó előkészítő iratot is benyújtottak, számos konzultációra került sor, valamint szükségesnek bizonyult a korábbi jelentős terjedelmű pályázati eljárási, képviselő testületi anyagok vizsgálata is, amelynek eredménye végső soron a kereset elutasításához vezetett. Hivatkozott arra is, a megállapított díj tartalmazza a felmerült, de külön nem érvényesített készkiadások (irodai, utazási, telefon, posta költségek), valamint a perelőkészítő szakaszban felmerült megbízási díjat és készkiadásokat is. Kiemelte, a megbízási szerződésben foglalt díjigény felperes előtt ismert volt, azt az eljárás során nem vitatta, nem kifogásolta. Előadta azt is, számítása szerint 88,3 %-os pernyertességüket figyelembe véve felperest 905.371 forint ügyvédi munkadíj megfizetésének költsége terhelné. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és az ellenkérelem korlátai között bírálta felül. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel részben megalapozott. A Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése értelmében a gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. A Pp. 247.§
(1)bekezdés b) pontja értelmében nem ütközik a másodfokú eljárás alatti keresetváltoztatás tilalmába, ha a felperes a keresetét az eredetileg nem követelt járulékokra, illetőleg a járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részletére is kiterjeszti. A Pp. 81.§
(1)bekezdése szerint részleges pernyertesség esetében a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának figyelembe vételével határoz. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet rendelkezik. A 2.§
(1)bekezdése értelmében a fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy a részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj (a) pont), valamint a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások (b) pont) együttes összegének megfizetésére. A
(2)bekezdés szerint az így megállapított ügyvédi munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A 3.§
(2)bekezdés a)-c) pontja a pertárgy értékének függvényében határozza meg a pervesztes felet terhelő ügyvédi munkadíj összegét arra az esetre, ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás. A 4/A.§
(1)bekezdése értelmében a 3.§-ban megállapított ügyvédi munkadíj a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza. Az adott ügyben az elsőfokú bíróság a felperes keresetét teljes egészében elutasító határozatot hozott, felperest marasztalva az alperes megbízási szerződésen alapuló ügyvédi munkadíja összegében. Az eljárás adataiból ugyanakkor megállapítható, alperes a keresettel is érintett négy havi, összesen 3.218.400 forint díjfizetési kötelezettségét nem vitatta, ezen összeget az elsőfokú eljárás tartama alatt meg is fizette felperesnek. Fellebbezési ellenkérelmében sem tette vitássá ezen fizetési kötelezettségét, a késedelmes fizetésből eredő felperesi kamatigényt pedig elismerte. Kétségtelen az elsőfokú eljárásban a felperes a fellebbezésben megjelölt
  1. szeptember 24-i esedékességi időponttól eltérően kamatot csak
  2. október 15-i középarányos időponttól igényelt, mivel azonban e keresetkiterjesztése a fentiek szerint nem ütközik a keresetváltoztatás tilalmába, az alperes által meg nem fizetett 167.362 forint késedelmi kamatra jogosan tart igényt. A fentiekből az is következik, alperes az általa nem vitatott, de a
  3. december 18-i perindításig esedékessé vált, meg nem fizetett három havi, 2.413.800 forint összegű megbízási díj tekintetében a perindításra okot adott, s a
  4. december 29-én esedékessé vált 804.600 forint összegű díjat is csak
  5. május 7-én egyenlítette ki. Ezen, felperesi kereset részbeni elismerésének minősülő teljesítésére figyelemmel pedig pernyertessége is csak részben állapítható meg. A felperes keresetét 27.727.200 forint összegre terjesztette elő. A 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés b) pontja szerint az ezen összegre számított - áfa nélküli - ügyvédi munkadíj összege 1.031.816 forint. Ehhez képest a Fővárosi Ítélőtábla az alperes és az ügyvédi iroda közötti megbízási szerződésbe foglalt 1.380.000 forint - ugyancsak áfa nélküli - megbízási díjat, figyelemmel a pertárgy értékére, a kifejtett jogi képviselői tevékenységre, valamint a per időtartamára, nem tekintette eltúlzottnak, s a felperes a fellebbezésében sem adott elő olyan értékelhető indokot, amely ennek mérséklését eredményezhette volna. Tekintettel azonban arra, alperes részben, a kereseti követeléshez viszonyítva csak 88,4 % arányban lett pernyertes, felperes is pernyertesnek tekintendő a kereseti követelése 11,6 %-a arányában. Alperes a megbízási szerződésben meghatározott ügyvédi munkadíjnak tehát a 76,8 % -os részére tarthat igényt, amely 1.059.840 forint + áfa összeg. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, alperest kötelezte késedelmi kamat megfizetésére, míg a részére fizetendő perköltség összegét 1.059.840 forint + áfa összegre mérsékelte. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 81.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíj és a lerótt másodfokú eljárási illeték pernyertességével arányos részéből álló másodfokú perköltsége megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla rámutat, a másodfokú eljárásban a vitatott pertárgyértéknek a késedelmi kamat, valamint a megítélt és a leszállítani kért perköltség különbözetének 968.034 forintos összege minősül. Ezen összegre felszámítható ügyvédi munkadíj az IM rendelet 3.§
(1)bekezdés a) pontja szerint 24.000 forint, amelyhez képest, a másodfokú eljárásban kifejtett jogi képviselői tevékenységre, a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálására, az alperes által kötött ügyvédi megbízási szerződésben a pertárgyérték 2,5 %-ában megállapított, 690.000 forint ügyvédi munkadíj már eltúlzottnak tekinthető, ezért azt a bíróság az IM rendelet szerinti összegre mérsékelte, s a felperes javára megállapított perköltségnél is, tekintettel alperes részbeni pernyertességére, ezen összeg figyelembe vételével számolt. Budapest, 2009. november 26. . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Felker László s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.