← Magyarország

Kfv.37002/2009/3 – Kúria

Kfv.II.37.002/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az ifj. dr. Dobó Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Endrődiné dr. Makány Anikó ügyvéd által képviselt Nemzeti Közlekedési Hatóság alperes ellen közlekedési bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Békés Megyei Bíróság

  1. szeptember
  2. napján kelt 7.K.23.088/2008/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Békés Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 7.K.23.088/2008/
  5. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóság a DA/KJ/2560/5/
  6. számú határozatában a felperest 84.800 forint pótdíj és 300.000 forint közlekedési bírság megfizetésére kötelezte, mert a felperes üzemeltetésében lévő frsz-ú járműszerelvény
  7. október 2-án a Derecske és Békéscsaba közötti, 106 km távon úgy közlekedett, hogy a "B" útkímélő egyes tengely terhelése - a megengedett 11 tonna helyett - 11,8 tonna volt, és a felperes a közúti forgalomban való részvételhez szükséges közútkezelői hozzájárulással nem rendelkezett. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  8. február 6-án kelt 460/3/
  9. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes módosított keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kizárólag a közlekedési bírság tekintetében kérte. Nem vitatta a tengelytúlsúly meglétét, azonban arra hivatkozott, hogy a rakodás körülményei miatt és mérlegelési lehetőség hiányában a gépjárművezető az áru tulajdonosának nyilatkozata alapján vett részt a közúti forgalomban. Vitatta a közútkezelői hozzájárulás szükségességét és állította, hogy a tengelytúlsúlyos járművel történő közlekedés miatt kizárólag pótdíj fizetésére köteles. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes tengelytúlsúlyosan közlekedő járműszerelvénye útvonal engedélyhez kötött járműnek minősül, amelynek a közútkezelői hozzájárulás nélküli közlekedése miatt a felperes közlekedési bírság fizetésére kötelezése jogszerű volt. Hivatkozott arra, hogy jogszabályi rendelkezés hiányában a szankció alkalmazásánál az egyedi körülmények (így a felrakodás körülményei, a mérlegelés hiánya)nem értékelhetők. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti az
  10. évi I. törvény 20.§

(1)bekezdés b) pontját és az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (együttes rendelet) 51.§
(1)bekezdés a) pontját, mert járműszerelvénye forgalmi engedélye alapján nem minősül tengelytúlsúlyos járműnek, így útvonalengedély nélkül vehet részt a közúti forgalomban különösen, hogy a jármű forgalomba helyezése sem engedélyköteles. Álláspontja szerint a tengelytúlsúllyal történő közlekedés egyetlen jogkövetkezménye a pótdíjfizetési kötelezettség, így közlekedési bírságban marasztalása jogsértő. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő az abban hivatkozott okokból. A jogerős ítélet nem sérti az 1988. évi I. törvény (Tv.) 20.§
(1)bekezdés h) pontját, mely többek között előírja, hogy a közúti közlekedés bejelentési kötelezettséghez kötött áruszállítási tevékenységet végző járművek műszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A Tv. 20.§
(1)bekezdésében hivatkozott rendelkezés a 4/1999. (II.12.) KHVM rendelet 3.§
(1)bekezdése, mely előírja, hogy a megengedett össztömeget, illetve megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó jármű közlekedéséhez az út - külön jogszabályban meghatározott - kezelőjének hozzájárulása szükséges. Ez az előírás minden olyan esetben alkalmazandó - ettől eltérő rendelkezés hiányában -, amikor akár véletlenül, akár szándékosan lépi túl a jármű össztömege, illetve tengelyterhelése a jogszabályi maximumot. Helyesen vonta le a fenti rendelkezések alapján az elsőfokú bíróság - a felperes által sem vitatott tényállásra figyelemmel - azt a következtetést, hogy nem jogszabálysértő az alperes határozata, mert a felperes járműve a 11 t megengedett tengelyterhelés helyett ténylegesen 11,8 t tengelyterheléssel (tengelytúlsúlyosan) vett részt a közúti közlekedésben, és ehhez a közút kezelőjének hozzájárulásával nem rendelkezett. Megengedett tengelyterhelésnél nagyobb terhelésű jármű vagy eseti hozzájárulással rendelkezik, vagy közút kezelői engedély nélküli közlekedése esetén bírságot fizet, melynek összege a Tv. 20.§
(4)bekezdése szerint alkalmazandó 57/2007. (III.31.) Korm.rendelet 9.§
(1)bekezdéséhez tartozó
  1. számú melléklet 1.a) pontja alapján 300.000 forint. Mivel a felperes ezt a kötelező előírást sértette meg, ezért a fenti összegű bírság megfizetésére köteles. A jogerős ítélet nem sérti az 1/
  2. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 51.§
(1)bekezdését sem, mert e jogszabályhely a fenti rendelkezésekkel összhangban kifejezetten útvonalengedélyhez kötött járműként azonosítja a tengelytúlsúlyos járművet, így e rendelkezés is alátámasztja az elsőfokú bíróság jogszabály értelmezésének helytállóságát. Téves a felperesnek az az álláspontja, hogy a tengelytúlsúlyos járművel való közlekedés esetén kizárólag pótdíj fizetésére kötelezhető, mert a pótdíj a díjfizetés elmulasztásának pótlására szolgál, míg a bírság a a jogsértő magatartás szankciója. Figyelemmel arra, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, ezért arról a Legfelsőbb Bíróságnak rendelkeznie nem kellett. A felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a - tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt - felülvizsgálati illeték viselésére. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Kincső sk. előadó bíró, Dr. Márton Gizella sk. bíró Dr. Tóth

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.