← Magyarország

Kfv.37622/2008/4 – Kúria

Kfv.II.37.622/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Wichmann Ákos ügyvéd által képviselt felperesnek a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amelybe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Simon Tamás ügyvéd által képviselt beavatkozott - a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság

  1. szeptember
  2. napján kelt 7.K.30.054/2008/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei 7.K.30.054/2008/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 40.000 (azaz negyvenezer) eljárási költséget. Bíróság belül fizessen meg az forint felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az alperesi beavatkozó jogelődje
  6. április 12-én 1111/9/
  7. számon építési engedélyt, majd
  8. március 12-én 320/20/
  9. számon fennmaradási engedélyt kapott arra, hogy elvégezze a
  10. számú főút egyes szakaszainak korszerűsítési munkáit és jelzőlámpás forgalomirányítású közúti csomópontokat építsen, gyalogés kerékpár utat létesítsen. Az elsőfokú közlekedési hatóság a 320/20/
  11. számú határozatában az egyes korszerűsítési munkák fennmaradásának engedélyezése mellett az ideiglenes forgalomba helyezési engedély érvényességét
  12. április 30-ig hosszabbította meg, melyet a 212/6/
  13. számú határozattal
  14. június 10-ére módosított. Az alperesi beavatkozó
  15. április 15-én ismételten az ideiglenes forgalomba helyezési engedély érvényességének meghosszabbítását kérte. Az elsőfokú közlekedési hatóság
  16. július
  17. napján kelt EA/KA/NS/A/981/2/
  18. számú határozatában a
  19. számú főút Debrecenbe vezető szakaszának ideiglenes forgalomba helyezési engedélye érvényességét a fennmaradási és forgalomba helyezési engedély kiadását megelőző helyszíni bejáráson megállapított és az ideiglenes forgalomba helyezési engedélyben előírt feltételek fenntartása mellett
  20. január 31-ig meghosszabbította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  21. november 21-én kelt 3211/3/
  22. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy a főút jobb oldalán lévő, az 5+250 km szelvényben lévő útcsatlakozás lekerekítő ívére vonatkozó, ingatlanát érintő rendelkezés jogszabálysértő, mivel megalapoz egy kisajátítási eljárást annak ellenére, hogy az
  23. évi
  24. tvr. 1.§-a szerinti közérdekűség nem áll fenn. Hivatkozott arra, hogy feltételek hiányában a fennmaradási engedély sem lett volna megadható. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a per tárgya az ideiglenes forgalomba helyezési engedély érvényességi idejét
  25. január 31-ig meghosszabbító határozat, amely a korábban megállapított érvényességi időn belül előterjesztett kérelemre, a 15/
  26. (XI.16.) KöViM rendelet 25.§-a alapján és egyéb kizáró rendelkezés hiányában meghozható döntés volt. Rámutatott arra, hogy a felperesnek a közérdekűség hiányával kapcsolatos kereseti kifogásai a kisajátítási eljárásban vizsgálhatók, míg a korábbi, fennmaradási és ideiglenes forgalomba helyezési engedélyről szóló közigazgatási határozat jogszerűségét vitató érvei - az e tárgyban folyamatban volt és jogerősen lezárt bírósági eljárásokra figyelemmel ismételten nem vizsgálhatók. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, és kérte annak hatályon kívül helyezését. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 4.§

(1)bekezdését, mert az elsőfokú bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése és az abból megállapított tényállás nem köti. Hivatkozott arra, hogy téves az az álláspont, hogy a kifogásai újbóli vizsgálata kizárt a korábbi jogerős ítéletekre figyelemmel, mert az ideiglenes forgalomba helyezési engedély érvényességének meghosszabbításáról szóló határozat új tényálláson alapul, mely lehetővé teszi a fennmaradási engedély érdemi vitatását, így annak értékelését, hogy a korábbi fennmaradási és ideiglenes forgalomba helyezési engedély Debrecen város rendezési tervébe ütközik, valamint a közérdeket nem szolgálja. Sérelmezte azt a megállapítást is, hogy a közérdekűséggel kapcsolatos kifogásai kizárólag a kisajátítási eljárásban vizsgálhatók. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból az nem jogszabálysértő. Az alperesi beavatkozó terjesztett elő. felülvizsgálati ellenkérelmet nem A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból nem jogszabálysértő. A jogerős ítélet nem sérti a Pp. 4.§
(1)bekezdését, mert az elsőfokú bíróság a bírósági felülvizsgálat terjedelmét helyesen állapította meg, és jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a korábbi hatósági engedélyek törvényessége nem vizsgálható, a közérdekűséggel kapcsolatos kifogás a felülvizsgált határozat törvényességére nincs kihatással, az a kisajátítási eljárásban értékelendő. A Pp. 4.§
(1)bekezdése alapján a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése, illetőleg az azokban megállapított tényállás nem köti. Ez a szabály a közigazgatási perben is alkalmazandó, mely a bíróság számára lehetővé teszi az egyedi közigazgatási jogviszonyt érintő eltérő tényállás megállapítását, de ez a konkrét esetben nem értelmezhető úgy, hogy alkalmazásával lehetőség adódik a bírósági felülvizsgálat kiterjesztésére egy másik, korábban egy bírósági eljárásban már jogerősen elbírált határozat(ok)ra. A közigazgatási perben a bírósági felülvizsgálat tárgya kizárólag az a konkrét egyedi hatósági határozat, amely törvényességének vizsgálatát a keresetindítási határidőben a felperes kéri. Perbeli esetben ez a határozat az ideiglenes forgalomba helyezési engedély érvényességének
  1. január 31-ig történő meghosszabbításáról rendelkező elsőfokú hatósági határozatot helybenhagyó alperesi döntés volt. Ezért az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a bírósági felülvizsgálat terjedelmét, és jogszerűen mondta ki, hogy a más közigazgatási perben jogerősen elbírált fennmaradási és korábbi érvényességi idejű ideiglenes forgalomba helyezési engedély törvényességének vizsgálatára az elsőfokú peres eljárásban nem volt lehetőség. Tévesen állította a felperes, hogy az engedély érvényességi idejének meghosszabbítása megnyitja az egész engedélyezés újbóli vizsgálatának lehetőségét, mivel az érvényességi idő megváltoztatása az építés feltételeinek módosulását nem eredményezte, ahogy erre az elsőfokú határozat is utalt. Az érvényességi idő meghosszabbításáról szóló rendelkezés - a felperes által sem kifogásoltan (XI.16.) KöViM rendelet 25.§-át. - nem sértette a 15/
  2. Az útépítés közérdekűsége - ahogy erre az elsőfokú bíróság utalt sem az építési, sem az ideiglenes forgalomba helyezési engedélyezési eljárásnak nem volt vizsgálati szempontja, az kizárólag a kisajátítási eljárásban lényeges kérdés, ezért annak megléte vagy hiánya az alperesi határozatot törvényesnek minősítő jogerős ítélet jogszerűsége szempontjából nem bírt jelentőséggel. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogsértő a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeit, és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján viselni a felülvizsgálati illetéket. Az alperesi beavatkozónak a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Kincső sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró Dr. Tóth

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.