Pfv.20254/2009/3 – Kúria

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.20.254/2009/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bors Erika ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Horváth Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Horváth Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen bérleti díj megfizetése iránt a Pécsi Városi Bíróságnál 13.P.20.605/
2. szám alatt megindított és másodfokon a Baranya Megyei Bíróság 3.Pf.20.669/2008/
3. számú ítéletével befejezett perében az említett számú jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felülvizsgálati illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes a tulajdonában álló d.-i ingatlant el kívánta adni. Az értékesítéssel kapcsolatos ügyek intézésével fiát, dr. Z. T.-t bízta meg. A felperes fia üzleti kapcsolatban állt Sz. J.-vel, aki pénzügyi elszámolás keretében az ingatlant meg akarta szerezni oly módon, hogy a vevő élettársa, J. Sz. lesz. Az alperes ingatlanközvetítői tevékenysége folytán megismerkedett Sz. J.-vel, aki a tudomására hozta, hogy a perbeli ingatlan eladó. Az alperes ingatlanát el akarta adni, ezért elhatározta, hogy megveszi a perbeli ingatlant. A
4. április
5. napján kelt szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy az ingatlant meg kívánja vásárolni Sz. J. közvetítésével. A felperes az ingatlan kulcsát J. Sz.-nek adta át, tőle az az alpereshez került. Az alperes élettársával és gyermekével
6. májusában beköltözött a perbeli ingatlanba. Ezt követően az alperes Sz. J.-nek, valamint az érdekkörébe tartozó D. Kft.-nek különböző pénzfizetéseket teljesített. Sz. J. pedig a felperes megbízottjának dr. Z. T.-nek fizetett ki pénzösszegeket. A felperes és fia a szomszédtól értesültek arról, hogy az ingatlanba az alperes beköltözött. Az alperes élettársa javaslatára az ingatlan használatáért havi 50 000 forint megfizetését vállalta azzal, hogy amennyiben az ingatlant az alperes veszi meg, a bérleti díj a vételárba beszámít. A felperes és az alperes között adásvételi szerződés nem jött létre. A felperes fiának ráhatására az alperes és családja az ingatlanból
7. október végén kiköltözött. Ezt követően a felperes
8. november 17-én J. Sz.-szel kötött adásvételi szerződést, melyet később felbontottak a felperes az általa felvett vételárat J. Sz.-nek visszafizette és az ingatlant másnak értékesítette. A felperes keresetében az alperes kötelezését kérte
9. június 1jétől
10. október végéig havi 50 000 forint, összesen 800 000 forint bérleti díj megfizetésére azzal, hogy az első havi bérleti díjat az alperes kiegyenlítette. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy a felperessel, illetve megbízottjával bérleti szerződést kötött volna. Állította azt is, hogy csak 2003 augusztusában költözött az ingatlanba és onnan 2004 április elején elköltözött. Az alperes viszontkeresetében a felperes kötelezését kérte 3 700 000 forint és kamatainak a megfizetésére arra hivatkozva, hogy az általa Sz. J.nek kifizetett összegeket Sz. J. a felperes megbízottja részére átadta, az adásvételi szerződés közte és a felperes között nem jött létre, ezért az eredeti állapot helyreállítása, másodlagosan jogalap nélküli gazdagodás címén az összegre igényt tart. A felperes a viszontkereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy az alperestől bármilyen összeget is átvett volna. Jogalap nélkül sem gazdagodott, ha gazdagodott is, az adásvételi szerződés felbontása folytán a J. Sz.-től átvett összegeket neki visszafizette. Így a gazdagodástól elesett. Az elsőfokú bíróság ítéletében arra kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 800 000 forintot és ezen összeg különböző időpontoktól járó kamatait. Az alperes viszontkeresetét elutasította. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Jogerős ítéletében a bíróság megállapította, hogy az alperes gyermekével és élettársával 2003 május végétől 2004 október végéig lakott a perbeli ingatlanban. Az alperes a felperes fiával szóban bérleti szerződést kötött, melyet bizonyít, hogy egy havi bérleti díjat kifizetett és maga sem vitatta azt a megállapodást, hogy amennyiben az ingatlant megveszi, a bérleti díj a vételárba beszámít. Az alperes igaz, hogy a bérleti szerződés megkötésébe nem akart beleegyezni, azonban az ingatlanban maradt anélkül, hogy a tulajdonossal adásvételi szerződést kötött volna. A bérleti szerződés létrejötte tehát megállapítható volt, melyet az alperes élettársának, A. Cs.-nek a tanúvallomása is igazolt. Az alperes viszontkeresetével kapcsolatban megállapította, hogy az alperes a felperesnek, illetve megbízottjának vételárrészletet nem fizetett. A kifizetéseket megbízottjának, Sz. J.-nek, illetve a D. Kft.-nek teljesítette. Sz. J. az alperestől kapott pénzzel nem számolt el és az sem zárható ki, hogy azokat sajátjaként használta fel. Erre banki átutalások is utalnak. A felek között az ingatlan megvásárlására érdemi tárgyalás nem volt, közöttük olyan előszerződés vagy szerződés nem jött létre, melynek érvénytelenségét vizsgálni lehetett volna. A J. Sz.-szel kötött adásvételi szerződés felbontásra került, a felperes az átvett vételárat visszafizette, így jogalap nélkül sem gazdagodott. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, a kereset elutasítása és viszontkeresetének való helytadás érdekében - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy mind az első, mind a másodfokú bíróság kirívóan okszerűtlenül mérlegelte a bizonyítékokat és ennek folytán helytelen jogi következtetésre jutott. A felperes keresetében foglaltakat a bizonyítás anyaga nem támasztja alá, így helytelenül állapította meg a bíróság, hogy havi 50 000 forint bérleti díjban a felperessel megállapodott volna. A per során a felperes úgy nyilatkozott, hogy a kulcsot Sz. J.-nek adta át és vele állapodott meg a bérleti díjban. A bérleti szerződés megkötéséhez nem járult hozzá, a bérleti díjban legfeljebb A. Cs. állapodhatott meg dr. Z. T.-vel. A felperes a kiköltözését követő három év elteltével indított pert. Ez is azt támasztja alá, hogy bérleti szerződésről nem volt szó, az ingatlanban jogszerűen lakott, mert a kulcsot megkapta Sz. J.-től. Amennyiben A. Cs. vallomása elfogadható, abból az állapítható meg, hogy ő és dr. Z. T. beszéltek bérleti díjról, melyet azonban nem fogadott el. A szerződés így A. Cs.-vel jött létre. Kifejtette továbbá, hogy az általa átutalt vételárrészletek még ugyanazon a napon továbbutalásra kerültek dr. Z. T. részére. Nem tisztázott, hogy a J. Sz.-szel kötött szerződés felbontásakor a felperes mennyi pénzt fizetett vissza, így a gazdagodástól elesette. Ennek bizonyítása a felperest terhelte volna. Az átadott vételárrészletek tőle származnak. Szó volt arról, hogy megveszik az ingatlant, Sz. J. pedig szóbeli meghatalmazással rendelkezett a közvetítésre, ily módon a meghatalmazás a felperes részéről is megvolt. Az átadott vételárrészletek tőle származnak, ezért azt a felperes köteles visszafizetni. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Felülvizsgálati kérelmében az alperes lényegében a jogerős ítéletben a bizonyítékok értékelése alapján megállapított tényállást vitatta. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ügyekben követett töretlen gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. Felülmérlegelésre csak igen kivételesen akkor kerülhet sor, ha a tényállás feltáratlan maradt, iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Az adott esetben ez nem állapítható meg. Jogerős ítéletében a bíróság a tényállást a bizonyítékoknak Pp.
11. §