Kfv.37512/2006/7 – Kúria

Kfv.IV.37.512/2006/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Éliás Sára ügyvéd által képviselt felperesnek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium mint az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium jogutódja alperes ellen normatív állami hozzájárulási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Pest Megye i Bíróság 1.K.27.214/2005/

1. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
2. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 1.K.27.214/2005/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5.000 /ötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes intézmény-fenntartóként fogyatékosok nappali intézményét, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek részére bentlakásos elhelyezést nyújtó szociális intézményt, valamint időskorúak nappali ellátását biztosító szociális intézményt működtet; e tevékenysége körében normatív állami hozzájárulást vett igénybe. A Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága 2005 áprilisában ellenőrizte a felperes által
4. január 1-től
5. december 31ig terjedő időszakban igénybe vett normatív állami hozzájárulás elszámolását. Az ellenőrzés alapján a felperest fogyatékos személyek nappali ellátása jogcímen 4.500.000 Ft, fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása jogcímén 780.000 Ft, időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali ellátása jogcímen 354.600 Ft visszafizetésére, kötelezte. valamint igénybevételi kamat fizetésére A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes jogelődje az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperesi jogelőd határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A Megyei Bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolás szerint a Magyar Köztársaság
6. évi költségvetéséről, és az államháztartás 3 éves kereteiről szóló
7. évi CXVI. törvény /a továbbiakban: Költs.v. tv./
8. számú mellékletének
9. pontja, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, valamint szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/
10. /XII. 16./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Korm. r. I./
11. számú melléklete, illetve a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/
12. /II. 17./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Korm. r. II./
13. § /2/ bekezdése, illetve a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/
14. /I. 7./ SzCsM rendelet /a továbbiakban: R./
15. § /1/ és /2/ bekezdése és
16. számú melléklete értelmében az intézményvezetőnek a nappali intézmények tényleges ellátotti létszámáról nyilvántartást kell vezetnie. Az ellátottak gondozási naplója alapján naponta összesített ellátotti létszám a normatív állami hozzájárulás alapja. Utalt arra, hogy az R.
17. számú melléklete értelmében külön-külön oszlopot képez a tagok száma és az összes ellátott száma, amely a ténylegesen gondozott személyeket jelenti. Ily módon a nappali intézmények szabályozása eltér a bentlakásos intézményekétől, ahol a tagok száma határozza meg a normatív hozzájárulás mértékét. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az alperes jogszerűen járt el, amikor a látogatási és eseménynapló vizsgálata alapján a ténylegesen ellátottak számát a jelenlévők számával azonosította. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a normatív állami hozzájárulás elszámolásával kapcsolatos ügyben nem alkalmazhatók az R. előírásai, mert a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló
18. évi III. törvény /a továbbiakban: Szoc. tv./, illetve a Költs.v. tv. kormányrendelet szintjére utalja a normatív állami hozzájárulás igénylésének, kiutalásának és ellenőrzésének szabályozását. Az R. alkalmazása ellentétben állna a jogalkotásról szóló
19. évi XI. törvény /a továbbiakban: Jogalk. tv./
20. § /1/ bekezdésében foglaltakkal. A Szoc. tv.
21. § /1/ bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy a normatív állami hozzájárulás az intézmény működési költségeihez történő állami hozzájárulást jelent, amely a napi jelenlévők számától függetlenül kiadásként jelentkezik. Kifejtette, hogy a működési engedélyben a férőhelyek számának meghatározása történik, amely nem feltétlenül egyezik meg az ellátotti létszámmal; illetve az ellátotti létszámból a csak étkezést igénylőket, valamint a 30 napnál hosszabban távollévőket levonva áll elő a tényleges ellátotti létszám. Hangsúlyozta, hogy a Költs.v. tv. szabályaira a Korm. r. I. is visszautal, a Költs.v. tv.
22. számú melléklete pedig azonos módon határozza meg a bentlakásos és a nappali szociális intézményi ellátás ellátottjainak számát, és csak abban tesz különbséget, hogy nappali intézményeknél nem lehet figyelembe venni az étkezést igénylőket, illetve a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradókat. A tényleges ellátottak száma tehát nem azonosítható a jelenlevők számával, ahogy azt a megyei bíróság értelmezte. Rámutatott továbbá arra, hogy a nappali intézmények esetében gondozási naplót vezettek, a fejlesztési gondozási tervlapból pedig egyénenként megállapítható, hogy adott napon ki milyen szolgáltatásban részesült. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte; előadva, hogy az R.
23. § /1/ bekezdése értelmében a nappali ellátást nyújtó intézményekben az intézmény vezetője látogatási és eseménynaplót köteles vezetni, a Költs.v. tv.
24. számú mellékletének
25. pontja értelmében az ellátottak számát az elszámoláskor a gondozási napló /esemény-, illetve látogatási napló/ napi adatainak alapulvételével kell meghatározni. Az alperesi álláspont szerint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladataira és működésük feltételeire vonatkozóan az R. alkalmazásának helye van, a Korm. r. I.
26. számú melléklete alapján pedig egyértelmű, hogy nappali szociális intézményi ellátás esetén a tényleges feladatmutató meghatározásakor a tényleges ellátotti létszámot kell figyelembe venni. Hangsúlyozta, hogy a megyei bíróság jogszerűen tekintette azonosnak a ténylegesen ellátottak és a jelenlevők körét. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A megyei bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a Költs.v. tv.
27. számú mellékletének
28. pontja értelmében az ellátottak számát úgy kell meghatározni, hogy az esemény-, illetve látogatási napló alapján az ellátottak számát naponta kell összesíteni. A Korm. r. I.
29. számú melléklete
30. oszlopa a naponta összesített „Tényleges ellátott létszám” fogalmat használja, a kitöltési útmutató pedig tényleges ellátotti létszámnak az ellátottak gondozási naplója alapján naponta összesített - a normatív állami hozzájárulás szempontjából figyelembe vehető - ellátotti létszámot rendeli figyelembe venni. Ezzel összhangban rendelkezik úgy az R.
31. § /1/ bekezdése, hogy az intézmény vezetője a nappali ellátást nyújtó intézményekben a
32. számú melléklet szerinti látogatási és eseménynaplót vezet. Az idézett jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel megállapítható, hogy a Költs.v. tv., illetve a Korm. r. I. rendelkezései egyaránt arra mutatnak, hogy a normatív állami támogatás csak a tényleges ellátotti létszám után vehető igénybe; tényleges ellátottnak pedig azok a személyek tekinthetők, akik az adott napon nappali ellátásban részesültek. A fentiekre tekintettel az ügy érdemi eldöntése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az R. megfelel-e a Jogalk. tv.
33. § /1/ bekezdésében foglaltaknak, illetve a Legfelsőbb Bíróság osztotta az alperes ellenkérelmében kifejtetteket atekintetben, hogy az R. nem a normatív állami hozzájárulás igénylésének, kiutalásának és ellenőrzésének szabályait tartalmazza, hanem a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről rendelkezik. A Költs.v. tv.
34. számú melléklet
35. pont a/ és b/ pontjában, valamint a kiegészítő szabályok
36. pontjában foglalt „taglétszám” és „gondozási nap” fogalmak meghatározása körében a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy nem törvénysértő az a felfogás, amely a tényleges ellátotti létszámot a jelenlévők számával azonosítja. Ellenkező esetben a naponta összesített ellátottak számát nem az esemény-, illetve látogatási napló alapján kellene összesíteni. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza továbbá, hogy a normatív állami hozzájárulás funkcióját (azaz a működési költségekhez való hozzájárulás szándékát) nem érinti a támogatás alapjának számítási módszere, kizárólag annak mértékét befolyásolja, ami nem ellentétes a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
37. évi III. törvény
38. § /1/ bekezdésében foglaltakkal, ugyanis „a működtetési költségekhez történő állami hozzájárulás” igazodhat a jelenlévők számához is. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
39. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a jogtanácsos által képviselt alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére kötelezte. Budapest,
40. szeptember
41. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő