A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.55/2009/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi december hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi végzést: A másodfokú bíróság az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlottellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság B.529/2008/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a III. számú bűnjeljegyzéken szereplő fémszínű vipera (teleszkópos fémbot) elkobzását mellőzi. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosbításért, a szabadságvesztés felfüggesztésének mellőzése, valamint közügyektől eltiltás alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában, valamint a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészi fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta, valamint indítványt tett a sértett által használt vipera elkobzásának mellőzésére. A védő a nyilvános ülésen az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§
(1)bekezdése értelmében a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást mentesnek találta a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az hiánytalan, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást. A bizonyítékok részletes és a logika szabályainak megfelelő értékelésével adott számot ténymegállapításairól, köztük a vádlotti védekezés elvetésének okairól. Kihallgatta a cselekmény elkövetésekor a helyszínen jelen lévő, illetve az elkövetésről tudomással bíró valamennyi személyt, továbbá lefolytatta a szükséges szakértői bizonyítást is. Számot adott arról, hogy a vádlottnak a hadonászással történő sérülésokozással kapcsolatban előadott védekezését milyen indokkal vetette el. Dr.szakértő1 igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján helytállóan zárta ki a véletlenszerű elkövetés lehetőségét is. A helyes, hiánytalan tényállás - amelyet a bejelentett fellebbezés sem támadott - a Be.351.§
(2)bekezdése alapján irányadó volt a fellebbezési eljárásban is. ------------------------E tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlottbüntetőjogi felelősségére, és cselekményének minősítése is mindenben megfelel az anyagi büntető jogszabályoknak. Az elsőfokú bíróság helyes érvekkel vetette el a vádlott jogos védelem megállapítására irányuló védekezését. A vádlott és a sértett a köztük felmerült vitás kérdés tisztázása érdekében, élet kioltására alkalmas eszközzel jelentek meg a cselekmény helyszínén, ahol azonnal egymásra támadtak. A vádlott, illetve a sértett a tettlegességre szóló kihívást kölcsönösen elfogadták, mindkettőjük szándéka támadó jellegű volt, ennél fogva a jogos védelem megállapításának elvetésére helytállóan került sor (BH.2004.93., BH.2000.187. számú eseti döntések). Megalapozott volt az elsőfokú bíróságnak az a következtetése is, hogy az elkövetés eszközére, a célba vett testrészre, az ütés erejére, valamint a sértett által elszenvedett sérülések súlyosságára figyelemmel a cselekmény a Btk.166.§
(1)bekezdésében meghatározott emberölés bűntette kísérleteként értékelhető. Az elsőfokú bíróság azonban nem foglalt állást az elkövető szándéka formájának kérdésében. A másodfokú bíróság a fenti körülményeket, az eszközként használt baltát, a célba vett testrészt (amely a fej volt), az ütés közepes erejét, valamint a koponyacsonttörés súlyosságát értékelve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott a halálos eredmény lehetőségét előrelátva, abba belenyugodva cselekedett, ami az ún. eshetőleges szándék megállapítását tette lehetővé. ------------------------A büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket az elsőfokú bíróság nagyobb részt helyesen tárta fel. A másodfokú bíróság további enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a súlyosabb eredményre a vádlottnak mindössze eshetőleges szándéka terjedt ki. A vádlott javára értékelendő az is, hogy a cselekmény során maga is nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, valamint a vádlott és a sértett kapcsolata a cselekményt követően rendeződött, a sértett megbocsátott a vádlottnak. Ezeket a körülményeket, továbbá az elsőfokú bíróság által egyebekben helyesen feltárt tényezőket értékelve, a kiszabott büntetés nem tekinthető eltúlzottan enyhének. A cselekmény előzménye, elkövetési körülményei, az enyhítő körülmények nagy száma és nyomatéka indokolttá tette az ún. enyhítő szakasz alkalmazását. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a kiszabott szabadságvesztést a Btk.89.§
(2)bekezdése alapján próbaidőre felfüggesztette. Az alkalmazott büntetés elégséges a Btk.37.§-ában megfogalmazott büntetési célok eléréséhez, amelynek további súlyosbítását ezért a másodfokú bíróság nem találta indokoltnak. A súlyosbítást célzó jogorvoslati kérelem tehát nem volt alapos. Helyesen utalt az ügyész átiratában, illetve a nyilvános ülésen tartott perbeszédében arra a bírói gyakorlatra, mely szerint a sértettől lefoglalt vipera nem kobozható el. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a sértettől lefoglalt - a bűncselekmény eszközéül fel nem használt - ütőeszköz elkobzásának a vádlott ellen folyamatban lévő ügyben azzal az indokkal sincs törvényes alapja, hogy annak birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik (BH1999.539.). A cselekmény során a sértett által birtokolt és használt vipera a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről rendelkező 175/2003. (X.28.) Korm. rendelet mellékletének b) pontjára figyelemmel a közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek tekinthető. Az említett ütőeszköz nem kapcsolódik az elkövetői magatartáshoz, a sértett ellen nem indult büntetőeljárás, őt vádlottként nem vonták felelősségre. A kifejtettek alapján a bűncselekmény eszközéül fel nem használt ütőeszköz elkobzására nincs törvényes lehetőség, ezért az erre irányuló elsőfokú rendelkezést a másodfokú bíróság mellőzte. Az ún. vipera, mint a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz lefoglalását a másodfokú bíróság nem szüntethette meg, a bűnjelről az elsőfokú bíróságnak kell utólag az irányadó jogszabályokat figyelembe véve határozatot hoznia. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.371.§
(1)bekezdése alapján - a teleszkópos fémbot elkobzásának mellőzése mellett helybenhagyta. P é c s,
- december
- Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Halász Etelka s.k. előadó bíró, Dr.Tóth Sándor s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság B.529/2008/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.55/2009/
- számú végzése folytán a
- évi december hó
- napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált. .Krémer László s.k. a tanács elnöke