Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.554/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Palotai Mihály ügyvéd (1068 Budapest, Benczúr utca
- szám) által képviselt felperesnek a Kristófik és Borfői Ügyvédi Iroda (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér
- I/
- szám, ügyintéző: dr. Borfői Botond Márton ügyvéd) által képviselt alperes ellen alapítói határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- május 27-én kelt 35.G.42.056/2007/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 45.000 (Negyvenötezer) forint ügyvédi munkadíjból és 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetékből álló első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye Indokolás Az alperes zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek alapítója és egyetlen részvényese Budapest főváros …. Önkormányzata. Az alperes cégjegyzékének adatai szerint a felperes vezérigazgatói tisztsége
- május 2-án keletkezett. A Budapest főváros … Önkormányzat képviselő-testülete
- december 4-én tartott ülésének napirendjén - a helyben kiosztott előterjesztésnek megfelelően szerepelt a felperes mint vezérigazgató személyének megváltoztatása és a képviselő-testület a 982/2007.(XII.04.) számú határozatával úgy döntött, hogy a felperest a Z.-i V. Zrt. vezérigazgatói pozíciójából indokolás nélkül visszahívja és munkaviszonyát
- december 7-i hatállyal megszünteti, továbbá felkérte a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. A polgármester a
- december 4-én kelt levelében tájékoztatta a felperest, hogy munkaviszonyát a képviselő-testület, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója megszüntette. A felperes a keresetében az önkormányzat képviselő-testületének 982/2007.(XII. 04.) számú határozatának bírósági felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését, az alperes pedig a kereset elutasítását kérte. A Fővárosi Bíróság a
- május
- napján kelt 35.G.42.056/2007/
- számú ítéletével a felperes keresetének helyt adva „az alperes alapítójának
- napján kelt 982/
- (XII.04.) számú határozatát, mint alperesi társasági határozatot" hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 58.000 forint perköltséget, valamint megkereste a cégbíróságot, hogy a per jogerős befejezésének a tényét jegyezze be a cégjegyzékbe. Az elsőfokú bíróság a határozata indokolásában kifejtette, hogy az alperes alapító okirata egyértelműen meghatározza a döntéshozatalnál követendő eljárást, így többek között előírja, hogy a részvényes köteles a vezető tisztségviselők, valamint a felügyelőbizottság véleményét előzetesen megismerni. Megállapította, hogy a felügyelőbizottság a részletesen szabályozott eljárásnak megfelelően előzetesen nem nyilvánított véleményt, ezért a perbeli határozat az alapító okirat
- fejezet
- pontjának
(6)-
(8)bekezdésébe ütközik, így a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 45-
- §-a alapján a felperes keresete megalapozott. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan a megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban általa megjelölt, de meg nem hallgatott tanúk útján igazolni tudta volna, hogy a felügyelőbizottság két tagjának - H.né B. I.-nak és Sz. F.-nek - a véleményét az „alperes" előzetesen megismerte. Utalt arra, hogy a felügyelőbizottság összehívása nem alperesi kötelezettség, az alapító okirat csak a vélemény megismerésének szükségességéről szól és nem teszi kötelezővé, hogy a vélemény kialakítása érdekében ülést tartsanak. Az alperes álláspontja szerint az alapító okirat kvázi részletszabályként írja elő az írásba foglalási kötelezettséget, azonban ez nem befolyásolja, nem csorbítja a legfőbb szerv azon jogosultságát, hogy a vezető tisztségviselőt bármikor indokolás nélkül visszahívja. A felperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult annak helyes indokai alapján. Kiemelte, hogy a részvényes még kísérletet sem tett a felügyelőbizottság mint testület és az igazgatósági tagok írásban közlendő véleményének beszerzésére. A véleményezési eljárás mellőzése a határozat jogszerűtlenségét eredményezte, figyelemmel arra is, hogy a döntés nem tartozott a halaszthatatlan kategóriába, ezért az írásbeliség nem volt mellőzhető. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott. A Gt.
- §-ának
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A
(2)bekezdés alapján a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát az
(1)bekezdés szerinti jogsértésre hivatkozással - a társaság bármely vezető tisztségviselője, illetve a felügyelőbizottság bármely tagja is kezdeményezheti. A Gt. 45. §
(2)bekezdése alapján a felperes mint vezető tisztségviselő, az alperesi részvénytársaság legfőbb szerve által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. A Gt. 19. §-ának
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság legfőbb szerve közkereseti és betéti társaságoknál a tagok gyűlése, korlátolt felelősségű társaságnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés. A Gt. 283. §-ának
(1)bekezdése alapján részvénytársaság úgy is alapítható, hogy valamennyi részvényét egy személy, az alapító részvényes veszi át. A Gt. 284. §
(2)bekezdése szerint egyszemélyes részvénytársaságnál a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a részvényes írásban dönt, amelyről a vezető tisztségviselőket értesíteni köteles. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 9. §ának
(1)bekezdése alapján az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A
(4)bekezdés lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület gazdasági vállalkozás céljára gazdasági társaságot alapítson. Az Ötv. 80. §
(1)bekezdése szerint a helyi önkormányzatot - e törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. Az alperes egyedüli részvényese a Budapest főváros … Önkormányzata, amelynek képviselő-testülete az önkormányzat tulajdonosi jogait gyakorolta, amikor az alperesi gazdasági társaság működésével kapcsolatos kérdésben, az alperes vezető tisztségviselőjének, a felperesnek a vezérigazgatói tisztségből történő visszahívásáról döntött. A képviselő-testület határozatában foglaltak végrehajtása érdekében - a határozatban foglaltak szerint is - a polgármesternek kell megtennie a szükséges intézkedéseket. Az önkormányzatnak, mint egyedüli részvényesnek meg kell hoznia azt az alapítói határozatot, amely a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatnak minősül és a Gt. 45. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálható. Az önkormányzat képviselő-testületének nem hatósági jogkörben hozott határozatának felülvizsgálatára a Gt. nem biztosít lehetőséget, a Gt. 45. §
(1)bekezdése alapján indított perben a bíróság nem vizsgálhatja, hogy a képviselő-testület a határozata meghozatala során betartotta-e a reá vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, valamint a szervezeti és működési szabályzatában foglalt előírásokat. A képviselőtestület határozatának bírósági felülvizsgálatára a Gt. 45. §
(1)bekezdése alapján nincs jogszabályi lehetőség, mert az kizárólag az Ötv.-ben meghatározott eljárások keretében és meghatározott személyek által kezdeményezhető, ugyanis a képviselő-testület nem minősül a gazdasági társaság szervének, és a képviselőtestület határozata nem minősül a gazdasági társaság szerve által hozott határozatnak. A képviselő-testület határozatának bírósági felülvizsgálata iránt a Gt. 45. §
(2)bekezdése alapján per nem indítható. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján, ennek következményeként a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése és
- §-a alapján kötelezte a pervesztes felperest, hogy fizesse meg az államnak külön felhívásra - az alperesnek az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdésének d) pontja alapján fennálló személyes illetékmentessége folytán le nem rótt - az Itv. 39. §
(3)bekezdésének c) pontja és 46. §
(1)bekezdése szerint meghatározott mértékű, 24.000 forint fellebbezési illetéket, továbbá az alperes részére az ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú perköltséget. Az ügyvédi munkadíj összegét a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése alapján mérlegeléssel állapította meg azzal, hogy az a 4/A. § szerint az általános forgalmi adót is tartalmazza. Budapest,
- december
- . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Sándor Ottó s.k. Dr. Molnár József s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő bíró