A Pécsi Ítélőtábla, mit harmadfokú bíróság Bhar.I.186/2009/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi december hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A harmadfokú bíróság a csalás bűntette miatt a vádlottellen indult büntetőügyben a Tolna Megyei Bíróság 3.Bf.85/2009/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás A Dombóvári Városi Bíróság a
- március
- napján kelt 6.B.57/2008/
- számú ítéletével a vádlottat a Btk.318.§
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás bűntette, valamint 2 rb. a Btk.289.§
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott számvitel rendje megsértésének vétsége miatt - halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap börtönre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól a vádlottat felmentette. Határozott a bűnjelekről, valamint kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A Tolna Megyei Bíróság a 2009. június hó 24. napján kelt 3.Bf.85/2009/3. számú ítéletével a városi bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.276.§-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétségében, ezért őt 1 évre próbára bocsátotta. A Btk.318.§
(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás bűntettének és 2 rb. a Btk.289.§
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott számvitel rendje megsértése vétségének vádja alól felmentette. Az eljárás során felmerült 398.860 forint bűnügyi költségből 3.600 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a vádlottat, míg az ezt meghaladó bűnügyi költségről megállapította, hogy azt az állam viseli. A bűnjelek vonatkozásában annyiban változtatta meg az elsőfokú bíróság határozatát, hogy azok közül egyes bűnjelek kiadását rendelte el. A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést felmentésért. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában, valamint a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. A harmadfokú bíróság nem találta alaposnak a bejelentett védelmi fellebbezéseket. Az ítélőtábla a jogorvoslattal megtámadott másodfokú ítéletet a Be.387.§
(1)bekezdése alapján az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül. A harmadfokú bíróság a tényállást - amelynek alapján a másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatát meghozta - a Be.388.§
(2)bekezdése szerint, az iratok tartalma alapján az alábbiakkal egészíti ki: A vádlottat a Somogy megyei Bíróság B.359/2008/
- számú ítéletével, amely a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.118/2009/
- számú határozata folytán
- november
- napján emelkedett jogerőre, a 2006 júniusától novemberéig folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év 8 hónap börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kft1 a
- április
- napján kiállított 1------ számú számla alapján 5.129.262 forintot fizetett ki a kft2 részére
- augusztus hó
- napján. (Nyomozati iratok
- oldalán szereplő számla, valamint
- oldalán található nyugta.) A kft1
- évben fennálló követelése 143.771.372 forint, míg tartozása 157.765.223 forint volt. (Szakértő1 igazságügyi könyvszakértő véleménye a nyomozati iratok 917., valamint
- oldalain.) A vádlotti kft. tartozásából a felszámolási eljárás során 55.452.000 forintot egyenlítettek ki. (tanú1 tanúvallomása
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldalán.) A fenitek szerint kiegészített tényállás mentessé vált a Be.352.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, így az a Be.388.§
(1)bekezdése alapján irányadó volt a harmadfokú eljárásban is. Az első- és másodfokú eljárás lefolytatására a perrendi szabályok betartásával került sor. Ennek során az eljárt bíróságok felderítették, illetve megvizsgálták a tényállás megfelelő felderítéséhez szükséges bizonyítékokat, és azokat a logika szabályainak megfelelően értékelve adtak számot ténymegállapításaikról. A harmadfokú bíróság osztotta a másodfokú bíróság jogi álláspontját a felmentéssel érintett vagyon elleni bűncselekmény, valamint a számvitel rendjének megsértése vonatkozásában is. A kiegészített tényállás alapján a megyei bíróság helyesen vont ugyanis jogkövetkeztetést a szerződéskötés időpontjában a vádlott károkozási szándékának hiányára, illetve arra, hogy az ilyen szándék kétséget kizáró bizonyossággal nem volt bizonyítható. A 2005-2006. évben a vádlott által egyéb gazdasági társaságok felé kifizetett tartozások, a sértett részére a teljesítés terményben való felajánlása, továbbá az elkövetés időpontjában a vádlott gazdasági társaságának jelentős kintlévőségei alapján nem állapítható meg minden kétséget kizáró módon, hogy a vádlott a szerződés megkötésekor a sértettet tévedésbe kívánta volna ejteni a fizetési szándéka, illetve képessége vonatkozásában. Ezt a következtetést erősítette a felszámolási eljárás során történő jelentős összegű tartozások kiegyenlítése is. A vádlott magatartása, illetve gazdasági társaságának vagyoni helyzete arra utalt, hogy a vádlott a szerződés megkötését követően az abban írt kötelezettségének teljesítésére törekedett. Ugyancsak egyetértett a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróságnak a számvitel rendjének megsértése vonatkozásában kifejtett érveivel; a teljes könyvelési anyag lefoglalásának hiányában bizonyossággal nem volt megállapítható a Btk.289.§
(1)bekezdésének a), illetve b) pontjában előírt kötelezettségek megszegése. Hasonlóképpen helytálló szempontok vezették a másodfokú bíróságot a vádlott terhére értékelt magánokirat-hamisítás vétségének megállapítása során. Az eljárás folyamán nem képezte vita tárgyát, hogy a termékértékesítési szerződésben megjelölt ingatlanok nem álltak a vádlotttulajdonában, illetve használatában. A magánokiratba foglalt adatok hamisságához tehát nem fért kétség. A bűncselekmény megvalósulásának másik feltételét, a hamis okirat felhasználását is helyesen rögzítette a másodfokú bíróság. A hamis adatokat tartalmazó szerződés alapján került sor a műtrágya elszállítására és a vételár kiszámlázására, tehát a szerződés teljesítésére az eladó részéről. A hamis okirat a teljesítéssel joghatást váltott ki, ami nem jelentett mást, mint a magánokirat felhasználását. Mivel a fenti adatok, tények szerepeltek a vádiratban is, ezért nem volt helytálló az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a vádirati tényállás nem tartalmazta a hamis okirat felhasználásának tényét. ------------------------A határozat felülbírálata során a harmadfokú bíróság - figyelemmel a Be.398.§
(2)bekezdésére - vizsgálta a másodfokú bíróság ítéletének joghátrányt alkalmazó részét is. A megyei bíróság a bűnösségi körülményeket helyesen, hiánytalanul tárta fel, és nem tévedett, amikor az elkövetés idején még büntetlen előéletű vádlottal szemben büntetés kiszabása helyett intézkedés alkalmazásával is elérhetőnek találta a Btk.37.§-ában megfogalmazott büntetési célokat. Az intézkedés neme és tartama sem tekinthető eltúlzottan szigorúnak, ezért a harmadfokú bíróság annak további enyhítését sem tartotta indokoltnak. A bejelentett fellebbezések tehát mind felmentést, mind enyhítést célzó részükben alaptalanok voltak, ezért a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét, miután egyéb - a bűnügyi költségre és bűnjelekre vonatkozó - rendelkezései is törvényesek voltak, a Be.397.§-a alapján helybenhagyta. P é c s, 2009. december 8. Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Halász Etelka s.k. előadó bíró, Dr.Tóth Sándor s.k. bíró A Tolna Megyei Bíróság 3.Bf.85/2009/3. számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bhar.I.186/2009/3. számú végzése folytán a 2009. évi december hó 8. napján jogerőre emelkedett. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke