Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.224/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Mikó Péter ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Turai Tünde ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság
- január 31-én kelt G.40.090/2006/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a Fővárosi Ítélőtábla az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a Fővárosi Ítélőtábla az alperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 274.920 (kettőszázhetvennégyezer-kilencszázhúsz) forint le nem rótt jogorvoslati illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ... Kft. megrendelőként, az alperes vállalkozóként
- április 25-én vállalkozási szerződést kötött a ...i ... Hotel rekonstrukciós és bővítési munkálatai során a régi és új épület tetőszerkezeti és tetőfedési-csatornázási munkái komplett kivitelezésére, bruttó 25.000.000 forint átalánydíj ellenében. Az alperes
- április 25-én kelt vállalkozási szerződésben megrendelte a felperestől a tetőfedési-csatornázási munka komplett kivitelezését, bruttó 7.378.382 forint átalánydíj ellenében. A szerződésben rögzítették, hogy a felperes részszámla, illetve végszámla kiállítására jogosult, melynek alapja a mindkét szerződő fél által aláírt teljesítést igazoló jegyzőkönyv, a számla a kézhezvételtől számított 30 banki napon belül kerül kiegyenlítésre. A garanciális igények biztosítására rögzítették, hogy az alperes a szerződéses összeg 5 %-át a generál átadás-átvétel lezárásától számított 1 évig, illetve a 2 éves szavatossági felülvizsgálat lezárásáig visszatarthatja. A felperes a kivitelezést elvégezte, melynek során pótmunkák is szükségessé váltak. A peres felek a szerződés szerinti tetőbádogozási munka elvégzéséről
- június 24-én, a pótmunkák elvégzéséről
- szeptember 10-én vettek fel teljesítést igazoló jegyzőkönyvet; az előbbi bruttó 5.099.772 forint, az utóbbi 1.091.097 forint vállalkozói díj számlázására jogosította fel a felperest, aki ennek megfelelően állította ki a számláit. Az alperes
- októberében 2.187.466 forint kifizetést teljesített. Figyelemmel arra, hogy a ... Kft. részéről az alperesnek járó vállalkozói díj is csak részben került kiegyenlítésre,
- júniusában a peres felek tárgyalást folytattak arról, hogy az alperesnek addig kifizetett vállalkozói díj arányának feleljen meg a felperes felé történő kifizetés; megállapodásuk szerint az azonos (62 %-os) arány további 1.700.000 forint kifizetésével teljesül, melyből az alperes
- augusztusában 895.782 forintot fizetett meg. Az alperes
- november 19-én felszámolási eljárást kezdeményezett a ... Kft.-vel szemben, a kérelmével kapcsolatos eljárás azonban megszüntetésre került, tekintve, hogy más hitelezői kérelem alapján az adós felszámolását fizetésképtelenség miatt korábban már jogerősen elrendelték. Az adós felszámolója az alperes hitelezői igénybejelentésére
- december 27-i levelében közölte, hogy 10.861.976 forintos követelését elismeri, de az várhatóan - fedezet hiányában - nem térül meg, így behajthatatlan követelésnek minősül. A felperes
- december 6-án és december 20-án kelt levelében felszólította az alperest 5.295.087 forint vállalkozói díjtartozás megfizetésére, eredménytelenül, az alperes
- december 8-án megállapodás-tervezetet készített a tartozás rendezésére, melyet a felperes nem fogadott el. A felperes
- augusztus 31-én beérkezett kereseti kérelmet terjesztett elő, melyben kérte kötelezni az alperest vállalkozói díjtartozás jogcímén 5.295.087 forint, ebből 4.203.990 után
- július 25-től, 1.091.097 forint után
- november 11- től járó késedelmi kamat megfizetésére, a per során kereseti kérelme tőkeösszegét 5.386.231 forintra felemelte. Arra hivatkozott, hogy a
- április 25-i szerződés szerinti, és a szükségessé vált pótmunkákat - teljesítést igazoló jegyzőkönyvekkel bizonyítottan - elvégezte, azonban a szerződés alapján járó bruttó 7.378.382 forint vállalkozási díjból és bruttó 1.091.097 forint pótmunka díjból az alperes csak 2.187.466 forintot, valamint 895.782 forintot teljesített. A tartozás összegének megjelölésekor arra is hivatkozott, hogy a szerződés szerinti 5 %-os jóteljesítési garancia visszatartására előírt határidő eltelt. Az alperes érdemi ellenkérelmében 804.218 forint vállalkozói díjkövetelést elismert, ezt meghaladóan - jogalap hiányában - a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, a felperes tisztában volt azzal, hogy az alperesnek járó vállalkozói díj is csak részben került kiegyenlítésre, ezért állapodtak meg a veszteség azonos arányú viselésében; az alperes 1.700.000 forint megfizetését vállalta, melyből 895.782 forintot teljesített, így csak az általa elismert 804.218 forint tartozása maradt fenn. Ezt meghaladóan - a felperes joglemondása okán - további fizetési kötelezettség nem terheli. Az elsőfokú bíróság
- január
- napján kelt G.40.090/2006/
- számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.386.231 forintot, valamint 3.999.999 forint után
- július 25-től
- július
- napjáig évi 11 %,
- július
- napjától
- december 31-ig 4.295.134 forint után 11 %,
- január
- napjától ezen összeg után a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot, valamint 1.050.181 forint után
- november 11-től
- július 14-ig évi 11 %, 1.091.097 forint után
- július
- napjától
- december
- napjáig évi 11 %,
- január
- napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot, valamint 323.174 forint perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 323.174 forint illetéket. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a peres felek között
- április 25-én a Ptk.
- §-a szerinti vállalkozási szerződés jött létre, melynek szerződés szerinti minőségben és határidőben történő felperesi teljesítését a
- június 24-i, teljesítést igazoló jegyzőkönyv bizonyítja. Tekintve, hogy az alperes a 7.378.382 forint vállalkozói díjból 2.187.466 forintot, valamint 895.782 forintot fizetett meg, 4.295.134 forint a vállalkozói díjtartozása, továbbá nem volt vitás, hogy a felperes részéről 1.091.097 forint ellenértékű pótmunka elvégzésére is sor került. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vállalkozási szerződés
- pontja szerint mely vonatkozott a pótmunka végzésre is - a szerződéses összeg 5 %-a volt visszatartható a generál műszaki átadás-átvétel lezárásától számított egy évig,
- július 14-ig, ezen időponttól az alperes nem volt jogosult visszatartásra. Ebből következően a felperest - szerződés szerinti és pótmunkadíj címén - mindösszesen 5.386.231 forint tőkeösszeg illeti meg, melyből a jótállási garancia kikötés alkalmazásával 3.999.999 forint után
- július 25-től, 1.050.181 után
- november 11-től
- július 14-ig terheli az alperest a törvényes mértékű késedelmi kamatfizetési kötelezettség, 4.295.134 forint, valamint 1.091.097 forint után pedig
- július 15-től
- december 31-ig a törvényes mértékű évi 11 %os,
- január 1-től pedig a kifizetésig a módosult Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamat jár. Az elsőfokú bíróság az alperes felperesi joglemondásra alapított védekezését a Ptk. 207. §
(1),
(3)bekezdése alapján nem fogadta el; álláspontja szerint az e körben 10/
- sorszám alatt csatolt okirat nem támasztja alá, hogy a felperes a jövőre nézve lemondott volna az őt illető vállalkozói díjról 1.700.000 forint megfizetése ellenében. Az okiratban foglaltakat akként értelmezte, hogy a felek az addig kifizetett vállalkozói díj arányos (62-62 %-os arányú) elosztásában állapodtak meg, ennek alapján járt a felperesnek az addig kifizetett vállalkozói díjból további 1.700.000 forint. A lefolytatott tanúbizonyítás eredménye; ... tanúvallomása, valamint az alperes ügyvezetőjének személyes előadása is azt támasztotta alá, hogy a befolyt, az alperes megrendelőjétől kapott összegre vonatkozott a megállapodásuk, és nem volt kizárt a ... Kft. jövőbeni teljesítése, melyhez érdekük fűződött. Emellett a
- április 25-i szerződéssel a felperes kizárólag az alperessel került jogviszonyba, így a ... Kft. és az alperes közötti elszámolási probléma - a felek külön megállapodása hiányában - a felperes felé történő teljesítésre nem hatott ki. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak részbeni megváltoztatását, az általa elismert 804.218 forint és járulékai követelést meghaladóan a kereset elutasítását kérte, az ítéletet védekezése elutasítása okán vitatta. Változatlanul arra hivatkozott, a felperes tudomással bírt arról, hogy a ... Kft. a fizetési kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget, a fővállalkozóval történt egyeztetésről a felperes minden alkalommal tájékoztatást kapott, mindketten tudtak arról, hogy beleestek a vállalkozói körbetartozásba, együtt intézkedtek a felszámolási eljárás iránt. Azzal is tisztában voltak, hogy amennyiben a ... Kft. nem fizet, az alperes sem tud teljesíteni a felperesnek, ezért került sor
- júniusában azon megállapodás megkötésére, hogy amilyen arányban részesültek a szerződés megkötésekor a vállalkozói díjból, olyan arányban fogják viselni a veszteségeket is. Erre vonatkozó ajánlatot a felperes tett az alperes felé, ajánlata szerint további 1.700.000 forint járt neki, ugyanis ez esetben azonos; 62-62 %-os a kifizetés, illetőleg a veszteség. Amennyiben a felperes nem mondott volna le a jövőben esedékes díjáról, nem százalékos arányt számolt volna, hanem az őt még megillető teljes követelést tüntette volna fel. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Ptk.
- §
(1),
(4)bekezdésében foglaltak alapján, a lefolytatott bizonyítás eredménye helytálló figyelembevételével állapította meg, hogy a felperes által
- júniusában elkészített okirat nem tartalmazott lemondást a jövőben esedékes vállalkozói díjról, az kizárólag az addig kifizetett vállalkozói díj arányos elosztására vonatkozott. Az alperes védekezését cáfolja az alperesi ügyvezető, ...
- december 8-i megállapodás-tervezete, ezen okirat elkészítése azt igazolja, hogy
- júniusában joglemondás a felperes részéről nem történt. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, az alperes ügyvezetőjének, ...nak és ... nak a tanúvallomásából is az állapítható meg, hogy a
- júniusi okirat a befolyt összeg arányos megosztására vonatkozott, ezen időpontban nem volt kizárt a ... Kft. jövőbeni teljesítése, így nem állt érdekében a felperesnek a joglemondás, maga az alperes is bízott a további kifizetésben. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az alperest 804.218 forint tőketartozás és járulékai erejéig marasztaló rendelkezése tekintetében nem érintette, figyelemmel arra, hogy az ítélet e körben a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján jogerőre emelkedett. Az alperes fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság ítéletében a fellebbezéssel érintett körben a tényállást kellően feltárta, és helytálló az abból levont jogi következtetése is. Az alperes a fellebbezésében a felperesi joglemondásra alapított védekezése alaptalanságára vont jogi következtetést tette vitássá, megalapozatlanul; az elsőfokú bíróság e körben elfoglalt jogi álláspontja az alábbiak szerint helytálló. Védekezésére tekintettel - melyben arra hivatkozott, hogy a felperes az alperesi tartozásból 1.700.000 forintot meghaladó rész tekintetében a vállalkozói díj követeléséről lemondott - a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján az alperest terhelte a joglemondás megtörténtének a bizonyítása. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékok okszerű, a Pp. 206. §
(1)bekezdése szerinti helytálló értékelésével állapította meg, hogy az alperes bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget; a joglemondást az alperes vitatásával szemben sem az okirati, sem a tanúbizonyítás eredménye kétségmentesen nem támasztotta alá. A 10/
- sorszám alatt csatolt okirat szöveges rész nélkül döntően csak számadatokat és számítást tartalmaz, a 10/
- sorszám alatt csatolt,
- december 8-i keltezésű megállapodás pedig - melynek
- pontjában került megfogalmazásra a joglemondás - egyik peres fél részéről sem került aláírásra. Emellett osztja a Fővárosi Ítélőtábla a felperes fellebbezési ellenkérelmében kifejtetteket; a felperes
- júniusi - alperes által állított - joglemondása esetén, a 10/
- sorszám alatt csatolt okirat elkészítésére nem lett volna szükség. Az okirat aláírása hiányában - tervezetnek tekinthető és elkészítéséből csupán arra vonható következtetés, hogy az alperes a megállapodásban rögzítettek szerint kívánta a tartozást rendezni, ennek felperes általi elfogadása azonban nem bizonyított. A per nem vitás adatai szerint a ... Kft. az alperes felé fennálló fizetési kötelezettségének csak részben tett eleget, ennek okán került sor
- november 19-én felszámolási eljárás kezdeményezésére, és a felszámoló
- december 27- i, hitelezői igénybejelentésre adott válaszleveléből vált egyértelművé a követelés várható behajthatatlansága. A fenti időpontok figyelembevételével alaptalan az alperes azon fellebbezési előadása, hogy a felperes
- júniusában tisztában volt a ... Kft. fizetésképtelenségével - ennek egyébként ellentmond ... és az alperesi ügyvezető elsőfokú bíróság által helytállóan értékelt azon tanúvallomása is, hogy ezen időpontban még nem volt kizárt a ... Kft. teljesítése -, így a fővállalkozó fizetésképtelensége az alperes által állított időpontban a felperest joglemondásra nem indíthatta. Emellett helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes kizárólag az alperessel került szerződéses jogviszonyba, az alperes ... Kft. felé fennálló követelése behajthatatlansága a felperes felé fennálló fizetési kötelezettségét külön megállapodás hiányában - nem érintette, így a felperes részéről a joglemondás életszerűtlen, gazdasági érdekébe ütköző magatartás lett volna. Az alperes által előadottak bizonyítottsága hiányában a védekezése nem fog helyt; helyesen vont következtetést az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes perbe vitt követelése joglemondás tárgyát nem képezte. Az alperesi fellebbezésben előadottakat a fent kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság határozata meghozatalakor helytállóan értékelte, azok eltérő tényállás megállapítására, illetőleg jogi következtetés levonására nem adtak alapot, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - nem fellebbezett részét nem érintve - a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján - utalva a Pp. 254. §
(3)bekezdésében foglaltakra - helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte felperes jogorvoslati perköltsége megfizetésére, mely a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §ában foglaltak figyelembevételével megállapított, általános forgalmi adót is tartalmazó jogi képviseleti munkadíjból áll, valamint a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt jogorvoslati illeték megfizetésére. Budapest,
- szeptember
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s. k., előadó bíró Dr. Rédei Anna s. k., bíró