Kfv.III.37.240/2009/9.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Deák Sándor ügyvéd által képviselt B. Gy. felperesnek a dr. Hajdu Zoltán ügyvéd által képviselt Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal alperes ellen állategészségügyi bírság ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Nógrád Megyei Bíróság által
- január
- napján kelt 10.K.21.347/2007/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Nógrád Megyei Bíróság 10.K.21.347/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy alperesnek 10.000 (azaz perköltséget. 15 napon tízezer) belül fizessen meg az forint felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás 487/
- számú határozatával É., Z. u.
- szám alatti telephelyre sózott, pácolt termék, kolbászfélék, hurka és kenősárú, hússajt, illetve olvasztott zsír és olvasztási termékek termékcsoport előállítására a határozat rendelkező részében meghatározott kikötésekkel működési engedélyt adott felperes részére. A működési engedély minden év november
- és március
- közötti időszakra vonatkozott. A Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás hatósági állatorvosa (továbbiakban: elsőfokú hatóság)
- október
- napján ellenőrzést tartott több Pest megyei település élelmiszerboltjában, mely ellenőrzések alapján megállapította, hogy a felperes különféle húskészítményeket szállított a boltokba. Az üzletekben forgalomba hozott termékeken nem szerepelt állategészségügyi jelölés, azokat nem engedélyezett helyen állították elő, és az előállító nem rendelkezett „kistermelői" jelöléssel. Erre tekintettel az elsőfokú hatóság
- november
- napján kelt V-20002-13-28/
- számú határozatával 500.000.- Ft állategészségügyi bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A fellebbezés folytán eljárt alperesi hatóság 22.1/00121/000/Pest/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes üzeme nem szerepelt a Magyarországon érvényes működési engedéllyel rendelkező üzemek listáján. Az ellenőrzés időpontjában élelmiszer előállítására érvényes működési engedéllyel nem rendelkezett a felperes, ezért az állategészségügyről szóló
- évi CLXXVI. törvény 45.§
(1)bee alapján bírságolásnak volt helye. A felperes keresete folytán eljárt Pest Megyei Bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet megállapította a
- december
- napján kelt 48-7/
- számú határozat alapján, hogy a felperes az É., Z. u.
- szám alatti telephelyén sózott, pácolt termékeket, kolbászféléket, hurka és kenősárút, hússajtot, olvasztott zsírt és olvasztási terméket november
- napjától március
- napjáig állíthatott elő. Ebből következik, hogy a felperes által
- október
- napjáig szállított termékeket a felperes olyan üzemben állította elő, amely élelmiszer előállítására jogerős működési engedéllyel nem rendelkezett. Az értékesítésről kiállított számlán a felperes iparigazolványa volt feltüntetve, ezért egyértelmű, hogy a felperes szállította a termékeket és nem a vele azonos nevű fia. A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra utasítását. Kifejtette, hogy sem a hatóságok, sem a bíróság nem vette figyelembe, hogy
- január
- napján a hatóság az üzem működésének a felfüggesztését rendelte el, amely határozat ellen a felperes fellebbezett. Az ellenőrzés időpontjáig az ügyben érdemi határozat nem született, tehát az üzem az ellenőrzés időpontjában rendelkezett érvényes működési engedéllyel. A működési engedélyt a felperes kezdeményezésére vonta vissza a Megyei Állategészségügyi Élelmiszerellenőrző Állomás
- december
- napján kelt végzésével. Az alperes az eljárás során nem bizonyította, hogy az ellenőrzés időpontjában a felperes nem rendelkezet működési engedéllyel, így a jogerős ítélet megsértette a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.) 164.§
(1)bekezdését, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50.§
(1)-
(5)bekezdéseit sem vette figyelembe. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte hatályában fenntartását annak helyes indokai alapján. az ítélet A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Ket. 50.§
(1)bekezdése szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A Pp. 164.§
(1)bekezdése értelmében a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Az
- december
- napján kelt 48-7/
- számú felperesi működési engedély első oldalán a rendelkező rész utolsó előtti bekezdése egyértelműen rögzítette, hogy a „üzemeltetés módja: november 1-től március 31-ig". Ebből a kikötésből kétséget kizáróan megállapítható, hogy 2006 október 31.-én, kiszállított felperesi termék nem lehetett volna a vizsgált üzletek polcain. Felperes a
- december
- napján visszavont működési engedély alapján sem végezhetett októberben termelést az érintett üzemben. Az értékesítés az iratok közt lévő számla szerint október 30-án történt, következésképp az érintett termékeket nem gyárthatta felperes a működési engedélyben megszabott időszakban. Mindebből következik, hogy a felperesi üzem működésének felfüggesztésével kapcsolatos felperesi előadásnak nem volt jelentősége az ügy eldöntése szempontjából. Mindezért a releváns tényállás teljes körűen tisztázott volt, nem sérült a Ket. 50.§
(1)-
(5)bekezdése. Felperesnek kellett volna a perben bizonyítania a Pp. 164.§
(1)bekezdésére figyelemmel, hogy 2006 április-októberi időszakra is volt működési engedélye, mely bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, így a jogerős ítélet megalapozott volt. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes által előterjesztett ellenkérelemre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)illetve a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség megfizetéséről. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése szerint a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján kötelezte a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére Budapest,
- december
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács András sk. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos sk. bíró