Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.380/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Novák Tamás ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, dr. Jegesy András ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű, III.rendű alperes neve (III. rendű alperes címe) III. rendű alperes ellen, üzleti titok megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- május
- napján meghozott, 19.P.21.616/2007/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- és
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 10.000 (tízezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek megsértették személyiségi jogait azzal, hogy üzleti titkait nyilvánosságra hozták, illetve azzal visszaéltek. Kérte jogkövetkezményként az alperesek eltiltását a további jogsértéstől és az alpereseket a jogsértés megszüntetésére kötelezni oly módon, hogy a ...ral fennálló munkaviszonyukat szüntessék meg. Az alperesek a kereset elutasítását kérték ellenkérelmükben. Előadták, hogy a munkaszerződést nem szegték meg, nem szolgáltattak ki üzleti titkot a ... részére. A számlavezetési rendszer illetve annak valamennyi megoldása a ... kizárólagos tulajdonába tartozik, ehhez képest a ... illetéktelen harmadik személynek semmilyen módon nem tekinthető a rendszer vonatkozásában, annak adatait megismerni jogosult. Hivatkoztak arra is, hogy a munkaszerződésük tartalmát szóban ismertették a ...ral, írásbeli változatát nem mutatták be. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 20.000 forint perköltséget. Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság ismertette az Alkotmány
- §
(1)bekezdését, a Ptk. 4. §
(1)bekezdését és az 5. §
(1)és
(2)bekezdését, a Ptk. 75. §
(1),
(2)és
(3)bekezdését, továbbá a Ptk. 81. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakat. Megállapította, hogy több feltétel együttes teljesítése esetén áll fenn a jogsértés, nem elegendő az üzleti titok birtokába jutás, az is szükséges, hogy az üzleti titkot a jogsértő fél jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaéljen. Amennyiben a szerződés egyéb tartalmi megszegéséről van szó, az munkaügyi vitának minősül, és munkaügyi perben érvényesíthető az ezzel kapcsolatos igény. Semmilyen adat nem merült fel a perben arra nézve az elsőfokú bíróság megállapítása szerint, hogy a ...on, mint megrendelőn kívül bárkihez eljutottak volna a felperes üzleti titkai az alperesek személyén keresztül. A ... az adott összefüggésben nem minősül illetéktelennek, hiszen maga az egész szoftverrendszer módosításai kereteiben ő minősül megrendelőnek, ő jogosult az egész rendszer felett rendelkezni. A szoftverrendszerre vonatkozó tény, adat, információ vagy megoldás tekintetében így a ... nem tekintető illetéktelennek. Ezért az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az I., II., III. rendű alperesek azzal, hogy a ... alkalmazottaiként tevékenykednek, önmagában még üzleti titkot nem hoztak a munkáltatójuk tudomására, ezért jogalap hiányában a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy a munkaszerződés tartalmának szóbeli közlése a ...ral külső objektív mérce alkalmazása mellett nem minősül üzleti titoknak, a munkaszerződés tartalma nem tartalmaz olyan tényt, információt vagy adatot, amely érdemben a felperes pénzügyi, gazdasági, piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, így ezt a kereseti kérelmet is elutasította. Tekintettel arra, hogy a jogalapot nem ítélte alaposnak, ezért az igényelt jogkövetkezményekkel nem foglalkozott. A perköltség viseléséről a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet alapján határozott. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását kérte kereseti kérelmének megfelelően. Előadta, hogy két tényállást fogalmazott meg a keresetében, egyrészt azt, hogy az alperesek jogellenesen hozták a ... tudomására a felperesnél kötött korábbi munkaszerződésüket. Ebben a körben csatolta a ... elnöke által aláírt levelet, amelyből megállapítható, hogy ... elnök azt a nyilatkozatot teszi, hogy az alperesek részére átadták a kérdéses munkaszerződésüket. Ezen elnöki levél mellett az I. rendű alperes a
- június 9-i tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy ezt követően került sor arra, hogy munkaszerződésük vonatkozó részét az ... irányába bemutassák. Az alperes többes számban beszélt a munkaszerződések bemutatásáról, ami egybevág a ... elnöki levelének tartalmával. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a ...hoz intézett megkeresésében azt a kérdést tette fel, hogy az alperesek bemutatták-e a munkaszerződésüket, vagy arról szóban referáltak. Erre a megkeresésre a ... azt a tájékoztatást adta, hogy szóban tájékoztatták az alperesek munkaszerződésükről. Az ellentmondó bizonyítékok ellenére a fellebbezéssel támadott elsőfokú ítélet tényként szögezte le, hogy az alperesek a munkaszerződést illetően szóbeli közlést alkalmaztak a ...ral szemben. A bizonyítékok egybevetéséből megállapítható, hogy az elsőfokú bírói ténymegállapítás iratellenes. Kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, hogy a hivatkozott bizonyítékok ellenére miért fogadta el a ... későbbi nyilatkozatát. Hivatkozott arra is, hogy az alperesek és a felperes közös szerződéses nyilatkozatban nyilvánították a munkaszerződés tartalmát üzleti titokká, így az elsőfokú bíróságnak nem volt jogi lehetősége egy külső, általa meghatározott zsinórmértéknek alávetni a peres felek, ezen belül a felperes korábbi szerződéses nyilatkozatát. Így helytelenül minősítette az elsőfokú bíróság az alperesek lépését jogellenességet nélkülözőnek. Utalt arra is, hogy az alperesek az ellenkérelem körében ilyen jogi érvelést nem terjesztettek elő, tehát az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.
- §-ában foglalt rendelkezést, amikor túllépett az alperesek nyilatkozatának keretein. A felperes által előadott másik kereseti tényállás szerint az alperesek üzleti titkot sértettek azzal a magatartással, hogy a felperesnél elsajátított, a felperes által jogszerűen kifejlesztett meghatározott szoftververzióhoz tartozó követelményspecifikációt és dokumentációkészítő mechanizmust, illetve azt, hogy ezek hogyan legyenek komformak az ISO rendszerhez, átadták a felperesnek, mivel ezek elengedhetetlenül szükségesek a rendszer működtetéséhez. Ezen kívül átadták a felperes üzleti megoldásait, a ...ral alkalmazott tárgyalási stratégiájával összefüggő ismereteket és a rendszer stratégiai pozicionálását. Ezek az adatok, információk a felperes ...ral szembeni legféltettebb üzleti titkai közé tartoznak. Ebbe a körbe tartoznak még a felperes által
- március 14-én kelt beadványban rögzített tényezők is. A felperes szerint az alperesi magatartás eredményeként bekövetkezett üzleti titok megsértése nem azzal valósult meg, hogy azt a ... jogosulatlanul nyilvánosságra hozta, hanem azzal, hogy egyéb módon visszaélt a megszerzett információkkal. Mégpedig a megszerzett információkat alkalmazta. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a ... azért nem minősül illetéktelen személynek, mert a szoftverrendszer módosításai tekintetében ő a megrendelő, jogosult az egész rendszer felett rendelkezni. Helytelen volt a bíróságnak a szoftver szerzői jogai vonatkozásában bizonyítást lefolytatni, erre már a per folyamán is hivatkozott a felperes. Azon jogtárgyak vonatkozásában, amelyeket a felperes keresetében az üzleti titoksértés tárgyaként megjelölt nem bír jelentőséggel az a tény, hogy ki minősül szerzőnek a szoftver vonatkozásában, illetve a szoftverrendszer tekintetében ki a megrendelő és ki rendelkezik a rendelkezési jogokkal. Mindemellett értelmezhetetlennek tartotta a szoftverrendszer feletti rendelkezési jogra való hivatkozást ebben a körben. A jogsértés tárgyaként megjelölt jogtárgyak éppen a felperesnek a ...tól való elkülönülését, függetlenségét megalapozó jogtárgyak, amelyek függetlenek attól, hogy a szoftverrendszer megrendelője a ... volt. A megrendeléstől és a szoftverrendszer felhasználásától függetlenül egy szoftver fejlesztése esetén a megjelölt jogtárgyak a mindenkori fejlesztő legféltettebb üzleti titkai közé tartoznak. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A felperes fellebbezése nem alapos a következők miatt. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. A Ptk. 81. §
(2)bekezdésének meghatározása szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása, a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Mindezek alapján a titokvédelem megsértése akkor következik be, ha az, akinek az információról tudomása van, azt felhatalmazás nélkül nyilvánosságra vagy másnak a tudomására hozza. A Pp. 164. §
(1)bekezdése értelmében a felperest terhelte annak bizonyítása a perben, hogy milyen üzleti titka szenvedett sérelmet, és azt milyen magatartással valósították meg a jogsértést az alperesek. Ezt azonban az eljárás során a felperes nem igazolta, ezért helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint az üzleti titokkal való rendelkezés jogosultsága nem volt elválasztható attól a kérdéstől, hogy szerzői jogi szempontból a felperes által hivatkozott üzleti titok kit illet meg. A perben becsatolt okiratokból kitűnően az alperesek által kifejlesztett és használt rendszer a fővállalkozó ... tulajdonába, a szoftver forráskódja pedig a megrendelő ...hoz került. Ennek alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a ... nem tekinthető illetéktelen személynek a szoftver vonatkozásában. Az alperesek korábban a szerződésben vállalt alvállalkozói kötelezettséget látták el, a felperes a perben nem igazolta, hogy munkaviszonyuk megszűnését követően olyan tevékenységet folytattak, amely bármilyen visszaélést valósítana meg. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a bizonyítás eredményeként az volt megállapítható, hogy az alperesek tájékoztatást adtak ugyan a ...nak a felperessel kötött munkaszerződésükről, az abban szereplő kötöttségek miatt, azonban az nem nyert igazolást a perben, hogy az alperesek a munkaszerződést munkaköri leírásukkal együtt, teljes tartalmában kiszolgáltatták a ...nak, és ezzel a felperes üzleti titkát megsértették volna. A Fővárosi Ítélőtábla a bizonyítás eredményét a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján mérlegelve azt állapította meg, hogy a felperes a perben nem bizonyította azt, hogy olyan üzleti titokkal rendelkezik, amelyet az alperesek jogosulatlanul nyilvánosságra hoztak vagy azzal bármilyen módon visszaéltek. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, annak helyes indokai alapján. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban felmerült költségről a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint rendelkezett. Az eredménytelenül fellebbező felperest a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperesi jogi képviselő munkadíjának megfizetésére, míg a le nem rótt fellebbezési illeték viseléséről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint határozott. Budapest,
- november
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. . Szűcs József s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró