FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.316/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a hozzátartozó által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Központi Igazságügyi Hivatal (1116 Budapest, Hauszmann Alajos utca 1.) alperes ellen kárpótlási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Nógrád Megyei Bíróság
- május
- napján kelt 10.K.20.277/2009/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A felperes az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló
- évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Kpt.II.) alapján személyi kárpótlás iránti kérelmet nyújtott be néhai testvére, … életvesztése miatt. A kárpótlási igény bejelentésére szolgáló adatlap IV. pontjában tett nyilatkozata szerint rajta kívül még egy testvér, … jogosult kárpótlásra, aki a … számú halotti anyakönyvi kivonat szerint
- szeptember 2-án elhunyt. Az alperes az 5641421-
- számú határozatával a felperes kárpótlási igényének helyt adott, a sérelmet szenvedett testvéreinek számára tekintettel határozta meg a kárpótlási összeg arányát ¼ mértékben 100.000 forint egyösszegű kárpótlást állapítva meg a felperes részére. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő keresetet sérelmezve, a kárpótlás összegét, annak 400.000 forintra történő felemelését kérte. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatta, megállapította, hogy a felperes 200.000 forint egyösszegű kárpótlásra jogosult. Indokai szerint a kárpótlási igény bejelentéskor (
- július 20.) a sérelmet szenvedett egyetlen élő testvére a felperes volt, a másik testvér a halotti anyagkönyvi kivonat másolat tanúsága szerint
- szeptember
- napján elhunyt. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló módosított
- évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Kpt.)
- §
(3)bekezdése és a Magyar Köztársaság
- és
- évi költségvetéséről szóló
- évi CXXXIII. törvény 56/A. (helyesen 57/A) §-a szerint a felperes testvér jogán a 400.000 forint kárpótlási összeg felére jogosult. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes élt fellebbezéssel, perköltség igénye nem volt. Azzal érvelt, hogy a kárpótlásra jogosultak körét a Kpt.II.-nek az igényérvényesítés benyújtására szolgáló határidő meghosszabbítására vonatkozó módosító rendelkezés ellenére, az
- évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Kpt I.) módosított az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló
- évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) alapján kellett megállapítani. A sérelmet szenvedettnek a Kpt.I. hatályba lépésekor, azaz
- június 7-én még életben volt testvérét a kárpótlási összeg meghatározásakor, mint jogosultat figyelembe kellett venni. Helyesen döntött ezért, amikor a felperes részére ¼ jogarányú, azaz 100.000 forint egyösszegű kárpótlást állapított meg. A felperes a fellebbezésre tett ellenkérelmében az alperes fellebbezésének elutasítását és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy amikor a kárpótlási igényét előterjesztette a testvére már nem volt életben, ezért a kárpótlási összeg ½ részére jogosult. A fellebbezés alapos. A felperes kárpótlási igényét megalapozó sérelem a Kpt.I. által bevezetett azon rendelkezésen alapul, amely a szovjet kényszermunka ideje (A hadifogságba esett katonát
- augusztus
- után kényszermunkára hurcoltnak kellett tekinteni.) alatt bekövetkezett életvesztés sérelme miatt tette lehetővé kárpótlás megállapítását. Az igénybejelentésre biztosított ezt követő újabb törvényi határidők a személyi kárpótlásra jogosultak körén és az igényjogosultság keletkezésének időpontján nem változtattak. Továbbra is az
- június
- napja az az időpont, amihez képest életben lévők száma alapján kellett a kárpótlásra jogosultak számát és a kárpótlás mértékét meghatározni, függetlenül attól, hogy utóbb (az igény bejelentésekor) bármely igényjogosult hozzátartozó meghalt. A Kpt.
- §
(3)bekezdése alapján kárpótlásra az élő özvegy, a sérelmet elszenvedő élő gyermeke és az élő szülő, ezek hiányában - a kárpótlás összegének felére - az élő testvér jogosult. Ennek megfelelően kellett a Kpt.II. végrehajtására kiadott 67/2006.(III.27.) Korm. rendelet mellékletében található igénybejelentésre szolgáló adatlapot is kitölteni. A kitöltési útmutató szerinti nyomtatvány 38-
- rovatára vonatkozó előírás alapján, a sérelmet szenvedett után az igénylőn kívül
- június 7-én még élő igényjogosult hozzátartozók számát kellett feltüntetni. A sérelmet szenvedett testvére, …
- szeptember 2-án, tehát
- június 7-ét követően hunyt el. Helyesen döntött ezért az alperes amikor további egy testvér figyelembevételével határozta meg a felperes igényjogosultságának arányát, és a kárpótlás összegét. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a fenti jogszabályi előírásokat figyelmen kívül hagyva számította ki a kárpótlás arányát és annak összegét. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése értelmében megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A sikeresen fellebbező alperes perköltséget nem igényelt, ezért a másodfokú bíróságnak e tekintetben a Pp. 78. §
(2)bekezdése alapján rendelkeznie nem kellett. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés k) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- december
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Szőke Mária s.k. előadó bíró,