← Magyarország

Pf.21372/2009/8 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.372/2009/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Nagy Péter ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felperesnek, dr. Kárpáti Miklós ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II. rendű felperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
  2. június
  3. napján meghozott, 19.P.22.113/2009/
  4. számú ítélete ellen a felperesek részéről
  5. és 8-I., az I. rendű alperes részéről
  6. és
  7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 20.000 (húszezer) forint + Áfa fellebbezési költséget. Kötelezi a II. rendű felperest és a II. rendű alperest, hogy fizessenek meg 24.000 24.000 (huszonnégyezer - huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Államnak külön felhívásra. A további le nem rótt 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket az I. rendű felperes illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A felperesek kereseti kérelmükben sajtó-helyreigazítás közzétételére kérték kötelezni az I. rendű alperest általa szerkesztett és a II. rendű alperes által kiadott ... című hetilap ...-én megjelent „..." című cikkben közzétettek miatt. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest helyreigazítás közzétételére, miszerint azt a valós tényt, hogy II.rendű felperes neve, ... ... tagadta, hogy az ő aláírásával került volna ki felhívás a ... támogatására az egyik ... rendőrkapitányság hirdető falára, olyan hamis színben tüntették fel, hogy ez csak az ő szubjektív nyilatkozata lenne. A valóságban az általa kezdeményezett büntetőeljárásban hivatalosan megállapították, hogy az iraton szereplő aláírás nem tőle származik. Ezt meghaladóan az I-II. rendű felperes keresetét elutasította. Kötelezte az I-II. rendű felperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az I-II. rendű alperesnek 18.000 forint perköltséget. A tárgyi illetékmentesség folytán le nem rótt 21.000 forint illetékből a II. rendű felperest 8400 forint, a II. rendű alperest pedig 2100 forint megfizetésére kötelezte a Magyar Állam javára, külön felhívásra. A további 10.500 forint illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az I. rendű felperes illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli. Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az I. rendű felperes és a ... viszonya tekintetében közöltek miatt előterjesztett keresetet nem találta alaposnak, mivel az véleményt tartalmazott. Elutasította a hatalom-átvételi kísérletet érintő kereseti kérelmet is, mivel megítélése szerint ha valaki arra törekszik, akár önjelöltség, akár mások jelöltsége alapján, hogy egy szervezetben átvegye a vezetést, az a véleménynyilvánítás szintjén értékelhető akként, hogy a korábbi vezetőség leváltására törekszik. Nem találta alaposnak a cikk radikális nézetek, rasszista megnyilvánulások körében közzétett megállapításai miatti keresetet sem. Ugyanis a nyilatkozó személy értékítéletéről volt szó ebben az esetben, amely akár túlzó megfogalmazásokat is tartalmazhat. Kifejtette, hogy önmagában az I. rendű ... lapjának főszerkesztője által tett nyíltan antiszemita kijelentés is megalapozhatja a „rasszista" minősítést. Amennyiben egy szervezet lapjának a főszerkesztője lesz valaki és annak nézeteitől a szervezet nem határolódik el, számolnia kell azzal, hogy az illető által hirdetett nézeteket a szervezetre is vonatkoztatják. A ... lapjának ... számában megjelent „..." című cikk minősítése tárgyában előterjesztett keresetet sem ítélte alaposnak. Az I. rendű felperesi cikk éles megfogalmazásokat tartalmazott, a szerző álláspontja szerint a társadalomnak, az önkormányzatoknak jogában állna bizonyos egyedeket szubkultúrához tartozás, illetve az alapvető normák meg nem tartása miatt akár meg is semmisíteni. Ez pedig nem jelent mást, mint indulati alapon a szemet-szemért, fogat-fogért elv erőteljes megfogalmazását, ami véleménynyilvánítás szintjén erőteljesen kritizálható. Elutasította a II. rendű felperessel szemben indított eljárásokra vonatkozó közlés miatti kereseti kérelmet is. Ugyanis az alperes okirattal igazolta, hogy a ... az újságíróval hivatalosan közölte, hogy a bírósági szakban levő eljáráson túlmenően további nyomozást is folytatnak bujtogatás miatt a II. rendű felperessel szemben, így a többes szám használata nem volt indokolatlan. Nem adott helyt a nézetek azonossága, illetve különbözősége körében előterjesztett kereseti kérelemnek sem. Álláspontja szerint véleményként kifejthető olyan nézet, hogy ha a ... nem ért egyet valamilyen nézettel, annak saját fórumain nem ad helyt, illetve kifejthető olyan vélemény is, hogy adott esetben a vélemény rovat is moderálható lenne a súlyosan szélsőséges nézetek miatt. Nem lehet helyreigazítás alapja, hogy a ... hivatalos lapjának főszerkesztője nézeteit valaki kritizálja, és nem ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival, ha valaki a ... lapja főszerkesztőjének nyilatkozatait nem tartja távolállónak a ... hivatalos álláspontjától. Mivel az alperes nem lépte túl ebben az esetben sem a közszereplőkkel szemben tágabb véleménynyilvánítás alkotmányosan megengedett lehetőségeit, ezért ezt a keresetet is elutasította az elsőfokú bíróság. Úgyszintén nem adott helyt a keresetnek a jogvédelemért járó fizetségről közöltek miatt. Az I. rendű alperes ugyanis csatolta azt a formanyomtatványt, amely tartalmazta, hogy a megbízó a munkáltató által megfizetett összeg 10%-át megbízási díjként a ... szolidaritási alapjába fizeti be. Az I. rendű felperes ugyan tagadta a blanketta létezését, de kifogásolta, hogy ez az alperes birtokába jutott. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a blankettaszerződés alapján okszerűen levont következtetésről van szó még akkor is, ha az csak az ügyek meghatározott típusára vonatkozik. Nem ítélte alaposnak a kilépés akadályozásáról közöltek miatti keresetet sem. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy ebben a körben a nyilatkozó személy véleményt fejtett ki a kilépés tekintetében vállalt kötelezettségről, illetve tagsági jogviszony fenntartására vonatkozó nyilatkozatról, amit a maga részéről nem tartott jogszerűnek. Jelen eljárás keretei között a jogkérdés nem dönthető el, a cikkben rögzített módon az ezzel kapcsolatos álláspont kifejthető volt. Valóban pontatlanság volt a ... hivatalos lapjának kiadója személyét illetően a cikkben, azonban ennek nincs érdemi jelentősége az I. rendű felperes megítélése tekintetében, ezért ezt a keresetet is elutasította az elsőfokú bíróság. Szintén a szerző véleményeként értékelte a szélsőséges gondolatokra vonatkozó kérdést minősítése tekintetében, amely miatt helyreigazításnak nem volt helye ebben a körben sem. Az elsőfokú bíróság helyreigazításra kötelezte az I. rendű alperest a ... támogatására felhívó nyilatkozatról és a II. rendű felperes személyéről közöltek tekintetében. Megítélése szerint nem jelentéktelen kérdés az, hogy nem csupán a II. rendű felperes szubjektív cáfolatáról van szó, hanem hivatalos eljárás során írásszakértői vélemény és nyomozás megszüntető határozat állapította meg a tényt, hogy az érintett felhíváson a II. rendű felperes aláírását meghamisították, a felhíváshoz a II. rendű felperesnek nincs köze. Erre tekintettel a helyreigazítást ebben a körben elrendelte. A perköltség viseléséről a Pp.
  8. §

(1)bekezdése szerint határozott. Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek és az I. rendű alperes is fellebbezéssel élt. A felperesek fellebbezésükben az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérték, az 1-4., 68.,
  1. pontok tekintetében. A felperesek szerint az elsőfokú bíróság csak részleges bizonyítást folytatott le a tényállás megállapítása során, az alperes valóság bizonyítására irányuló védekezését bizonyítottnak fogadta el, a tények alapján pedig helytelen következtetéseket vont le. Álláspontjuk szerint a valótlan és az I. rendű felperes jóhírnevét sértette a ... elnöki nyilatkozat, amelyet az alperesi lap tényként közölt anélkül, hogy a ... részére a reagálás lehetőségét megadta volna (
  2. pont). Előadta, hogy a ... tagja a ...nek, amelynek alapszabálya szerint annak munkájában részt vesz. A ... mint a ... tagszervezete észlelte a szervezeten belüli nyilvánvaló jogsértéseket, a ... ingatlanvagyonának értékesítése körüli tisztázatlan viszonyokat, és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az illetékes ügyészségnél, nem pedig feljelentést tett. Az eljárást a jogsértő gyakorlat megszüntetése tárgyában, illetve a ...i vagyon megóvása érdekében tette meg. Az elsőfokú bíróság tévesen minősítette az írást véleménynek, mivel a közlés ...től származik, amely mint mástól szerzett értesülés nem más, mint híresztelés. Híresztelés esetén pedig a jogalkotó lehetővé teszi a sajtó-helyreigazítást. A híresztelés valótlan is, mivel az I. rendű felperes nem tett feljelentést a ... ellen. A feljelentés büntető eljárásjogi fogalom, a helytelen szóhasználat következtében pedig sérül az olvasók pontos tájékoztatáshoz fűződő joga. A II. rendű felperes jóhírnevét sérti a ... elnöki tényközlés is (
  3. pont), amelyet szintén a felperesek megkérdezése nélkül közölt az alperesi újság. A valóságban a ...
  4. március 30-31-i küldött értekezletén több tagszervezet felkérésére az elnöki posztra a II. rendű felperes ... ... jelölték, amit ő elfogadott. Helytelenül állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy véleménynyilvánítás szintjén értékelhető volt az eset. Ebben az esetben is híresztelés történt, ... kijelentését közli a cikk és a közöltek valótlanok. Kifejtette, hogy „a le akarta váltatni" megfogalmazás megtévesztő, aktív kezdeményező magatartást feltételez a köznapi értelemben, ezért a tényállítás valótlan. Valótlan és jóhírnév sértő az a ... elnöki nyilatkozat is, amelyet a ... véleményének kikérése, vagy a véleményének megjelentetése nélkül szintén egyoldalúan közölt az alperesi hetilap (
  5. pont). Az I. rendű felperes és tisztségviselői nem radikális politikát, hanem radikális érdekvédelmet, legfeljebb radikális ...i politikát folytatnak. Ennek során több esetben az I. rendű felperes eltérő nézeteket vallott a ... jelenlegi elnökével és tagszervezeti delegáltjaival. Hivatkozott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság eseti döntése szerint az újságírói véleménnyel kapcsolatban is helye lehet sajtó-helyreigazítási eljárásnak, ha az valótlan tényen alapul vagy a való tényt hamis színben tünteti fel. Jelen esetben valótlan tényen alapulnak ...nek a cikkben megjelent nyilatkozatai. Sem a ...-nek, sem pedig a vezető tisztségviselőinek nem voltak sem radikális politikai megnyilvánulásai, sem rasszista kijelentései. Ilyet az alperes nem mutatott be az eljárás során. Szintén valótlan a ... történt gyermekgyilkossággal kapcsolatos cikkbeli közlés (
  6. pont). A valóság az, hogy a ... újságban megjelent másfél oldalas cikkben nem szerepelt a cigány szó. Sem a cikk hangvétele, sem célkitűzése nem az elkövetők feltételezett faji hovatartozására való figyelemfelhívásra irányult. Így a kijelentés hamis színben tüntette fel a valós tényeket. A ... című újság cikkének célja a figyelemfelkeltés volt, egy olyan társadalmi helyzetben, amikor az azt megelőző hetekben több, az ország közvéleményét sokkoló brutális bűncselekmény történt. Valótlan a cikk azon koncepciója is, miszerint az I. rendű felperes törekvései azonosak lennének akár ..., akár más ismeretlen személyek hozzászólásaiban megjelenő nézetekkel, akár radikális politikai irányzatok törekvéseivel (
  7. pont). A cikk figyelmen kívül hagyja, hogy minden állampolgárnak alkotmányos joga fűződik a véleménynyilvánítás szabadságához. A ... honlap vendégkönyve, illetve fóruma cenzúra nélkül biztosít lehetőséget az állampolgároknak álláspontjuk kifejtésére. Ezen véleménynek a ... szervezetével, illetve céljával történő azonosítása vagy a szervezettel, illetve bármely tisztségviselőjével való párhuzamba állítása hamis színben tünteti fel az I. rendű felperest. Az alperesi lap elhallgatta azt a lényeges körülményt, hogy a rendőrség szolgálati törvény a ...i tisztségviselőkkel kapcsolatban a
  8. §
(4)bekezdésben szabályozza azt, hogy a hivatásos állományú rendőr jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körében bírálhatja a részére kiadott parancsot illetve intézkedést, továbbá sajtó nyilvánosság igénybevételével a véleményét is kinyilváníthatja. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az írás nem lépte túl a véleménynyilvánítás alkotmányosan megengedett lehetőségeit. Az I. rendű felperes nem vállal felelősséget a fórumon nyilatkozó személyek közlések tartalmáért. Valótlan a cikknek a ...i tagok fizetési kötelezettségével kapcsolatos állítása is (
  1. pont). Valójában az I. rendű felperes önmagában a jogvédelemért nem kér pénzt, az pedig, hogy a ... és a jogi meghatalmazást adó megbízó között milyen tartalommal jön létre adott esetben megbízás, a felek egybehangzó akaratát és közös megállapodását képezi. Előadta, hogy egy üres blankettaszerződés bizonyító erővel nem bír, indítványozták a blankettaszerződés eredetének felkutatását, amit az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyott. A felperesi oldal kifejtette, hogy vannak olyan ügyek, amelyek sikeres képviselete esetén a ... a további érdekérvényesítés költségeit fedezi, de az alperes általánosító tényállítása túlzó. A cikk sem formailag, sem tartalmilag nem fedi a valóságot. A jogvédelemért, képviseletért az a I. rendű felperes nem kér pénzt. Az alperes birtokába került blankettaszerződés pedig a jogi útra terelt igények csupán egy szűk keresztmetszetét fogja át. Tehát az alperesi cikk kijelentése túlzó, általánosító és részben valótlan. Valótlan a felperesek szerint a ... egyoldalú tényközlésének megjelentetésével történt közlés is (
  2. pont). Az I. rendű felperes a valóságban senkit sem kényszerít arra, hogy a szervezetbe belépjen, és arra sem, hogy ne lépjen ki, ha akar. A belépési nyilatkozat a tag önálló akaratából, minden ezen a tagi viszonyon túlmutató megállapodás a két fél egybehangzó közös akarata lévén jön létre. Az alperes nem bizonyította a perben, hogy bárkit belépésre kényszerítene a felperes, vagy kilépését megakadályozná. A szélsőséges gondolatok terjesztésére vonatkozó állítás valótlan, ilyen tartalmú nyilatkozatok, írások nem történtek, azt az alperes az eljárás során nem igazolta semmivel (
  3. pont). Az I. rendű alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint téves ténybeli és jogi következtetést vont le a cikk szövegtartalmából az elsőfokú bíróság, amikor helyreigazításra kötelezte az I. rendű alperest. Kifejtette, hogy vigyáztak arra, hogy ne azt közöljék, miszerint II.rendű felperes neve felhívásáról adnak tájékoztatást, kifejezetten csak az aláírását említették. Ez pedig megfelel a valóságnak. Leközölték azt a cáfolatot is, miszerint a II. rendű felperes több helyen nyilatkozott, hogy az aláírás nem tőle származik. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság azt rótta a terhére, hogy elhallgatták, miszerint II.rendű felperes neve büntetőfeljelentése azzal az eredménnyel végződött, hogy megállapításra került az aláírás hamis volta. Tévedett az elsőfokú bíróság az I. rendű alperes szerint, amikor olyan körülmény elhallgatását kérte számon az alperesen, amelyről nem volt tudomása és amely nem köztudomású. A II. rendű felperes nem tájékoztatta a szerkesztőséget az általa indított büntetőeljárásról, illetve, hogy ott milyen írásszakértői vélemény született. A feljelentés eredményéről a sajtó sem számolt be, így az alperesek nem szerezhettek róla tudomást. Ennek megfelelően kérték az elsőfokú ítélet megváltoztatását. Fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezésével nem érintett részének helybenhagyását kérte. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  4. §
(3)bekezdésének megfelelően csak a fellebbezési kérelmek és ellenkérelmek korlátai között bírálta felül, tehát a kereseti kérelem
  1. és
  2. pontját nem érintette. Ebben a körben eljárva megállapította, hogy a peres felek fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján helytállóan állapította meg a tényállást, arra alapított jogi következtetése és érdemi döntése is helyes volt, ezért a Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  3. §
(2)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint helybenhagyta, annak indokai alapján. A felperesek a Ptk. 79. §
(1)bekezdése alapján kérték az alperes sajtóhelyreigazítás közzétételére kötelezését. E szerint, ha valakiről napilap, folyóirat valótlan tény közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a valós tények. A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (Stv.) 2. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a sajtó feladata a hiteles, pontos és gyors tájékoztatás. A 3. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. Az Stv. 11. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a sajtónál hivatásszerűen tájékoztatási tevékenységet végző személy (továbbiakban: újságíró) hivatása gyakorlása során a kapott felvilágosítást, valamint megállapításait kellő körültekintéssel, ellenőrzéssel és a valóságnak megfelelően köteles közzétételre előkészíteni, a tényeket, eseményeket a maguk teljességében köteles ismertetni. A Legfelsőbb Bíróság PK
  1. számú állásfoglalása értelmében a sajtóközlemény vitatott tényállításainak valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az I. rendű felperes a kereseti kérelem
  2. pontjában azt a kijelentést sérelmezte, hogy „Ehhez képest ők folyamatosan feljelentettek minket, a honlapjukon gyalázkodó stílusban írtak rólunk." Álláspontja szerint jóhírnevét sértette a ... elnökének ezen nyilatkozata, amit az alperesi lap tényként közölt, anélkül, hogy a ... részére a reagálás lehetőségét megadta volna. Előadta, hogy a ... törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az ügyészségnél, nem feljelentést tett. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a sérelmezett közlés nem ad alapot helyreigazításra, az I. rendű felperes igazoltan több eljárást kezdeményezett a ...-szal szemben, az a körülmény, hogy törvényességi felügyeleti eljárásról és polgári peres eljárásokról volt szó, olyan lényegtelen pontatlanság, ami az I. rendű felperes megítélését nem érinti (Legfelsőbb Bíróság PK
  3. számú állásfoglalás). Önmagában az, hogy a sajtó a cikk megjelentetése előtt nem kereste meg nyilatkozattételre az I. rendű felperest, a sajtóról szóló
  4. évi II. törvény (Stv.)
  5. §
(1)bekezdésének nem megfelelő magatartás, azonban sajtó-helyreigazítás alapjául nem szolgál. A II. rendű felperes sérelmezte, hogy jóhírnevét sérti a közlés, miszerint „... le akarta váltani a ... vezetőségét, és átvenni az irányítást." (
  1. pont), és ezt megkérdezése nélkül közölték le. Azt kérte helyreigazításként közzétenni, hogy a ... ...-i ... több tagszervezet felkérésére az elnöki posztra személyét jelölték, amely jelölést elfogadott. A peradatok alapján valós tényként volt megállapítható, hogy a II. rendű felperes elfogadta a jelölést. Az alperesi lap ezen tényből levont következtetése az írásban annak megfogalmazása, hogy a vezetőséget le akarta váltani és át akarta venni az irányítást. Sérelmezte az I. rendű felperes azt a cikkbeli közlést is, miszerint ... azt hangsúlyozta, hogy radikális politikai megnyilvánulásaiktól, rasszista kijelentéseiktől teljes mértékben el akarnak határolódni (
  2. pont). A felperesek szerint nem radikális politikát, hanem radikális ...i politikát folytatnak, amelynek során elsősorban a végrehajtói állomány érdekében járnak el. Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy véleménynyilvánítás történt, ami a Legfelsőbb Bíróság PK
  3. számú állásfoglalása értelmében sajtó-helyreigazítási perben nem sérelmezhető. Az I. rendű felperes keresetében kérte annak a kijelentésnek is a helyreigazítását, hogy „bár a rendőrség még nem találta meg a tettest, az írás kész tényként kezeli, hogy az elkövető csakis cigány lehet" (
  4. pont). A felperesek szerint a ... című újság alperesi lapban hivatkozott cikkében nem szerepelt a cigány szó. Az írás sem hangvételében, sem célkitűzésében nem az elkövetők feltételezett faji hovatartozására való figyelemfelhívásra irányult, ezért az alperesi lap hamis színben tüntette fel a valós tényeket. Ebben az esetben a ... című újságban megjelent cikkben írtakról fejtette ki a véleményét az alperesi írás szerzője, ezért helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a keresetet elutasította. Sérelmezték a felperesek a cikken végigvonuló azon koncepciót, hogy a ... törekvései azonosak lennének ... vagy más, a vendégkönyvbe bejegyző ismeretlen hozzászólók, vagy radikális politikai irányzatok törekvéseivel (
  5. pont). Előadták, hogy a ... honlap vendégkönyve illetve fóruma cenzúra nélkül biztosít lehetőséget a magyar állampolgárok számára álláspontjuk kifejtésére. Ezen véleményeknek a ... szervezetével vagy tisztségviselőivel való párhuzamba állítása hamis színben tünteti fel a ...et. Kifogásolták azt is, hogy a rendőrség szolgálati törvénye a
  6. §
(4)bekezdésében a ...i tisztségviselőkkel kapcsolatban szabályozza, hogy a hivatásos állományú rendőr jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körében bírálhatja a részére kiadott parancsot, intézkedést, továbbá sajtónyilvánosság igénybevételével a véleményét is kinyilváníthatja. A Fővárosi Ítélőtábla rámutat arra, hogy sajtó-helyreigazítási igény esetén konkrétan meg kell jelölni, hogy milyen közlés tartalmaz valótlan vagy hamis látszatot keltő tényállítást. Ennek megfelelően egy, a felperes szerint a cikken végigvonuló hangnem, koncepció nem képezheti sajtó-helyreigazítás tárgyát. Az I. rendű felperes sérelmezte azt a közlést is, miszerint „ha a ... tagjai a ... jogvédelmet kérnek, fizetniük kell érte a ... szolidaritási alapjába" (
  1. pont). A felperesek előadták, hogy valójában nem kérnek pénzt önmagában a jogvédelemért, az, hogy a ... és a jogi meghatalmazást adó megbízó között milyen tartalommal jön létre megbízás, a felek egybehangzó akaratát, megállapodását képezi. Az alperes által csatolt okirati bizonyítékok alapján a Fővárosi Ítélőtábla is osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint az írásnak a blankettaszerződésből levont következtetéséről van szó, amely szintén nem sérelmezhető sajtóhelyreigazítási eljárásban. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a felperesek felhívás ellenére nem tettek nyilatkozatot az alperesek által becsatolt okiratokra. A kereset szerint szintén az I. rendű felperes jóhírnevét sérti ... kijelentésének egyoldalú közlése, miszerint „ugyanis jogszerűtlen, sérti a szervezkedési szabadságról szóló törvényt, amely kimondja: senkit nem kényszeríthetnek arra, hogy ...be belépjen. De arra sem, hogy ne lépjen ki." (
  2. pont). A felperesek előadása szerint a belépési nyilatkozat mindig a tag önálló akaratából, az ezen túlmutató megállapodások pedig a két fél egybehangzó közös akarata révén jönnek létre. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bírósággal egyezően jutott arra a megállapításra, hogy a nyilatkozó személy az iratoknál fellelhető megbízási szerződés tartalma alapján közölte véleményét általánosságban a ...i tagság létesítéséről és a kilépésről. A Legfelsőbb Bíróság PK
  3. számú állásfoglalása alapján pedig véleménynyilvánítás esetén nincs mód sajtó-helyreigazításra. Az I. rendű felperes sérelmezte a cikk azon kérdésfeltevését is, hogy vajon milyen kiemelkedő társadalmi haszna van a „..." lapjában terjesztett szélsőséges gondolatoknak (
  4. pont). Kifogásolta, hogy a nyilatkozat azt állítja, hogy a lap szélsőséges gondolatokat terjeszt. Annak közzétételére kérte kötelezni az I. rendű alperest, hogy ez a tényállítás a cikk írójának személyes véleményét tükrözi. Kérte, hogy kötelezze a bíróság az I. rendű alperest a konkrét szélsőséges gondolatokat tartalmazó írás megjelölésére. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy ez az alperesi közlés is véleményt fogalmazott meg, amely miatt a sajtószerv helyreigazításra nem kötelezhető. Mindkét felperes kérte annak helyreigazítását, miszerint „tavaly az egyik budapesti kapitányság hirdetőfalára II.rendű felperes neve aláírásával felhívás került ki, amelyben a ... a ... támogatására buzdítja a rendőröket. ... cáfolta, hogy ő írta volna a levelet." (
  5. pont). Előadták, hogy a II. rendű felperes feljelentést tett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, a büntetőeljárás során kirendelt igazságügyi írásszakértő kizárta, hogy a felhíváson a II. rendű felperes aláírása szerepel. A nyomozás során azt is megállapították, hogy a felhívás nem került ki a rendőrkapitányság hirdetőfalára. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy írásszakértői vélemény és nyomozást megszüntető határozat áll rendelkezésre, amelyek megállapították, hogy a felhíváson felperes nevének aláírása nem a felperestől származik. Nem felel meg a sajtótörvényben előírt hiteles tájékoztatás követelményének, ha a sajtószerv beszámol egy, a II. rendű felperes személyét is érintő eseményről( a II. rendű felperes aláírásával készült felhívásról), azonban emellett csupán annyit közöl, hogy az érintett cáfolta, hogy ő írta volna a neki tulajdonított levelet, ugyanakkor arról nem ad tájékoztatást, hogy büntetőeljárás során megállapítást nyert, hogy nem a felperes aláírása szerepelt az okiraton. Mivel a közöltek így nem felelnek meg a sajtó részéről fennálló objektív tájékoztatási kötelezettségnek, ezért az I. rendű alperes annak helyreigazítására köteles. Ugyanis amennyiben a sajtó nem tudja igazolni az általa közölt tényeket, abban az esetben a sajtónak olyan módon kell a közvéleményt tájékoztatni, hogy az érintett személy számára ne okozzon személyiségi jogsértést. Mindezek alapján a Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság helyes ítéletét helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban felmerült költségről a Pp.
  6. §-án keresztül érvényesülő Pp.
  7. §
(1)bekezdése szerint határozott, amelynek során figyelemmel volt a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére és 14.§-ára valamint a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(3)és
(5)bekezdésére, továbbá a 4/A. §
(1)bekezdésében foglaltakra. Budapest,
  1. november
  2. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. . Németh László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.