Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.752/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Jutasi & Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Szalay Péter ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a Csillag, Keszthelyi és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Keszthelyi Alexandra ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása miatt indult perében a Fővárosi Bíróság
- január
- napján kelt, 19.P.22.876/2008/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 18.000 (tizennyolcezer) forint fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A … című napilap …-i számában cikk jelent meg „…" címmel, amely mellett egy olyan fénykép került felhasználásra, amelyen a 2006 évi országgyűlési választások kampányában a felperes együtt szerepel … … város polgármesterével. A felperes úgy ítélte meg, hogy személyének feltüntetése teljességgel szükségtelen volt, az adott cikkben való közlés a cikk tartalmával nem volt kapcsolatba hozható, ezért felismerhető fényképének egy negatív szövegkörnyezet mellett történő indokolatlan közlése sértette a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogait. Keresetében a jogsértés megállapításán túl kérte az alperes elégtétel adására kötelezését, valamint 600.000 forint nem vagyoni kártérítés iránti igényt is előterjesztett. Az alperes a kereset elutasítása iránti kérelmét azzal indokolta, hogy a felperes politikai közszereplő, így fényképe az adott pártról szóló cikk illusztrációjaként hozzájárulása nélkül felhasználható volt. Előadta, negatív tartalmú közlés a felperesről nem került nyilvánosságra és kárt sem okoztak. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatását követően ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az általa kiadott … című napilap …-i számában megjelent „…" című cikk illusztrációjaként a felperest is egyedileg felismerhető módon ábrázoló fényképet használt, miközben a cikk tartalmához … felperesnek semmilyen köze nem volt, megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogait. A bíróság az alperest eltiltotta a további jogsértéstől és arra kötelezte, hogy az általa kiadott … című lapban elégtétel adásaként az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a perbeli cikkel azonos helyen és betűszedéssel tegye közzé az ítélet rendelkező részét és a megállapított jogsértésért fejezze ki sajnálkozását. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 600.000 forint tőkét, ennek
- április
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát és 36.000 forint perköltséget. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 36.000 forint kereseti illetéket az alperes köteles a Magyar Államnak megfizetni, külön felhívásra. Az ítélet indokolásában hivatkozott az Alkotmány, valamint a Polgári Törvénykönyv jelen perre irányadó rendelkezéseire. Kifejtette, hogy önmagában az nem vitatott, hogy a felperes politikai közszereplő. Jelen jogvitában az volt az eldöntendő kérdés, hogy a felvétel külön hozzájárulás nélkül bármilyen módon nyilvánosságra hozható volt-e vagy sem, mert közszereplő esetén sem korlátlan a képmás felhasználásának lehetősége. Az elsőfokú bíróság egyértelműen arra az álláspontra jutott, hogy tartalmilag a cikkben elemzett ügyhöz a felperesnek semmilyen néven nevezendő köze nem volt, az, hogy a cikk a …-ről szólt, önmagában a felperes fényképének felhasználását nem indokolta. Tekintettel arra, hogy a felperes fényképének felhasználása külön hozzájárulása nélkül történt és a cikkhez személye nem volt kapcsolatba hozható, ezért a képmással való visszaélés megvalósult és a jogsértést az elsőfokú bíróság a Ptk.
- §
(1)bekezdésének a) pontja alapján megállapította. Ezen túl objektív jogkövetkezményként eltiltotta az alperest a további jogsértéstől és elégtétel adására is kötelezte, mégpedig oly módon, hogy az alperes a perbeli közléssel azonos helyesen biztosítson elégtételt a felperesnek, tegye közzé az ítélet rendelkező részét és a megállapított jogsértésért fejezze ki sajnálkozását. A nem vagyoni kártérítés iránti igény körében hivatkozott a Ptk. 84. §
(1)bekezdésére, valamint a Ptk. 355. §
(4)bekezdésére, továbbá az Alkotmánybíróság 34/1992.(VI. 1.) számú határozatára és annak indokolására. Ezen iránymutató rendelkezéseket követően kifejtette, hogy a jogsértés tárgyi súlyát nem találta kiemelkedőnek, ugyanakkor az alperes felróhatóan járt el akkor, amikor olyan cikk illusztrációjaként tüntette fel a felperesi fotót, amelynek tartalmához személye érdemben nem volt köthető. A felperes tényleges jogkövetkezményeket külön nem igazolt, ezért az elsőfokú bíróság köztudomású tényként kezelte a hátrányok bekövetkezését és a kialakult bírói gyakorlatra figyelemmel az érvényesített összeget nem találta eltúlzottnak, ezért a keresettel egyező tartalommal 600.000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. A perköltség viseléséről a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását. Álláspontja szerint a felperes közszereplő, a párt egyik vezető politikusa, így képmása és nevének említése a köztudatban összekapcsolódik a …-szel, ezért a képmásának illusztrálása egy …-szel kapcsolatos cikk esetén nem valósíthatja meg a képmással való visszaélést. Az illusztrációból egyébként kiderül, hogy az 2006ban a választási kampány során készült, ezért az olvasó valószínűsítheti, hogy a kép nem az írásban közölt eseménysorozatot eleveníti meg. A nem vagyoni kártérítés iránti igény tekintetében előadta, hogy a felperest több okból sem érhette nem vagyoni kár. Az olvasó a képen két …-es politikust lát, akik nincsenek sem karikatúrázva sem eltorzítva, ezáltal jogsértő momentuma nincs a fényképfelvételnek. A cikk címének nincs negatív hangvétele, az írásból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes személyéről nem esik szó, és nincs a cikknek olyan tartalma, ami a felperesre nézve sérelmes lehetne. Ezen túl hivatkozott arra, hogy köztudomású tényként sem fogadható el az elsőfokú bíróság által megállapított nem vagyoni kártérítés összege. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként a tényállást helyesen állapította meg és az abból levont jogi következtetése, döntése is helytálló, azzal a másodfokú bíróság teljes egészében egyetértett. A Fővárosi Ítélőtábla az alperesi fellebbezésben foglaltak alapján azt emeli ki, hogy a képmással való rendelkezési jog kizárólagos a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulás megadásában, a felhasználáshoz való engedélyezésben az érintett nem korlátozható. Így a Ptk. 80. §
(1)-
(2)bekezdése alapján a személyhez fűződő jogok megsértését eredményezi az, ha valaki más képmását az érintett hozzájárulása nélkül felhasználja. Ez a Ptk.
- §-ában rögzített képmáshoz fűződő személyiségi jog több alanyi jogot biztosít a hozzájárulás, a rendelkezési jog körében. Egyrészt a képmás elkészítéséhez is, másrészt annak nyilvánosságra hozatalához is engedélyre van szükség, harmadrészt pedig az érintettnek kizárólagos joga annak eldöntése is, hogy a személyéről készített fotó mikor, hol, milyen szövegkörnyezetben jelenjen meg. Az általános rendelkezés alól kivételt jelent a Ptk.
- §
(2)bekezdésében írt nyilvános közszereplés, amely lehetőséget ad a képmás érintett személy hozzájárulása nélküli nyilvánosságra hozatalára. Jelen perben az nem volt vitás, hogy a … című napilap …-i számában az „…" című cikk mellett illusztrációként a felperesről és …-ról a
- évi választási kampány során készült fényképfelvétel jelent meg. Az sem volt vitatott, hogy a felperes közszereplő, így a felvételkészítéshez hozzájárulására nem volt szükség. Az újságcikk azonban nem a 2006-os választási kampányról, hanem egy közpénzből, „pártrendelésre" készített tanulmányról, az azzal összefüggő helyi kifogásokról, az ellenzéki önkormányzati képviselők által felvetett problémákról adott tájékoztatást, tehát írás tartalma és a fényképfelvétel nem volt összekapcsolható. Ezért az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes a felperes személyhez fűződő jogát megsértette, amikor a hozzájárulása nélkül a fényképét egy újságcikk illusztrációjaként felhasználta. Egyetértett a másodfokú bíróság azzal az okfejtéssel is, hogy egy korábbi jogszerűen készült és felhasznált fényképnek később egy más tartalmú újságcikk illusztrációjaként való felhasználása jogszerűtlen, figyelemmel arra a körülményre is, hogy ezzel a közvélemény számára azt a benyomást kelthette, mintha az önkormányzat által „közpénzből" készíttetett tanulmányhoz, az azzal kapcsolatban felmerült visszásságokhoz a felperesnek köze lenne, mert ha egy elmarasztaló újságcikkel kapcsolatban fényképet közölnek, úgy logikusan lehet következtetni a tartalmi összefüggésekre is. Tekintettel arra, hogy a képmás ilyen körben történő felhasználásához az alperes nem rendelkezett engedéllyel, a felperes hozzájárulása nélkül hozta nyilvánosságra a fényképfelvételt megvalósította a képmáshoz fűződő személyiségi jog megsértését. A jogsértés megállapításán túl egyetértett az elsőfokú bíróság által alkalmazott objektív jogkövetkezményekkel és a nem vagyoni kártérítés körében hozott döntéssel is. A nem vagyoni kár lényegében az adott személyiség értékminőségében bekövetkezett csökkenés ellensúlyozására hivatott, mértékének pedig ahhoz kell igazodnia, hogy ez a személyiséget jellemző helyzet milyen mértékű kedvezőtlen irányú változást idézett elő a jogsérelmet szenvedett félnél. A Fővárosi Ítélőtábla rámutat arra, hogy a nem vagyoni kártérítés jogintézménye nem szakítható el a kártérítés általános szabályaitól, tehát ennek megfelelően szükséges a jogellenes, felróható magatartás, olyan hátrány bekövetkezése, amely csak nem vagyoni kártérítéssel kompenzálható, és a kettő között okozati összefüggésnek kell fennállnia. A Legfelsőbb Bíróság több döntésében kiemelte, hogy a jogsértéssel okozati összefüggésben nem vagyoni kártérítés megítélésére nem csak akkor van lehetőség, ha a sérelmet szenvedett személy tételesen igazolja nem vagyoni hátrányait, a bíróság ugyanis a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján külön bizonyítás nélkül elfogadja az olyan hátrány bekövetkeztét, amely köztudomású ténynek tekinthető. A perbeli esetben külön bizonyítás nélkül is elfogadható és köztudomásúnak tekinthető, hogy a jogosulatlanul felhasznált fénykép és az újságcikk tartalma között fennálló összefüggés következtében a felperes személye hátrányos megítélést kaphatott, alkalmas volt a kedvezőtlen értékítélet kialakítására. A másodfokú bíróság a fentiekben kifejtettek és a Pp. 253. §
(2)bekezdése, valamint a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét - helyes indokaira utalással - helybenhagyta. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban felmerült költségről a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint határozott, figyelemmel a 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelet
- §-ában, valamint a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdésében foglaltakra. Budapest,
- június
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Győriné dr. Maurer Amália s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró