Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.675/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Karas Monika (címe) ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Németh L. Zsolt (címe) ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- június
- napján kelt, 19.P.23.069/2009/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperes által szerkesztett lapot kiadó …-t, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében olyan tartalmú helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest, amelyből kitűnik, hogy az általa szerkesztett … lapban …-én megjelent „…„ című cikkében valótlanul állította, hogy a … által közölt … és … beszélgetését rögzítő felvétel manipulált lenne. Az alperes arra hivatkozással kérte a kereset elutasítását, hogy az adásban a több órás felvétel csak egy töredékét közölték, így alappal volt kifejthető az az álláspont, hogy a felvételt megvágták, és így felmerülhetett a manipulálás kérdése is. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett … című lapban az ugyanott …-én megjelent „…„ című cikkel azonos helyen és betűszedéssel, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: Lapunk …-ei számában az „…„ című cikkben - olyan hamis látszatot keltettünk, hogy a … által közölt … ügyvéd és … beszélgetését rögzítő hangfelvétel manipulált felvétel lenne." Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperes által szerkesztett lap kiadóját, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 forint perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 21.000 forint le nem rótt kereseti illetéket. Az ítélet indokolásában hivatkozott az Alkotmány
- §
(1)bekezdésére, 8. §
(1)bekezdésére, a 61. §
(1)és
(2)bekezdésére, az Stv. 2. §
(1)és
(3)bekezdésére, a 3. §
(1)bekezdésére, a 11. §
(1)bekezdés c) pontjára, a Ptk. 79. §
(1)bekezdésére, a 85. §
(1)bekezdésére, valamint a Legfelsőbb Bíróság PK.
- és
- számú állásfoglalásaira. Megállapította, hogy a cikkben a felperes egyértelműen megjelölésre került, hisz a felperes szolgáltatja a … műsorát. Ebből következően a felperes személyes érintettsége kétséget kizáró módon fennáll. Utalt a Legfelsőbb Bíróság PK.
- számú állásfoglalásában írtakra és kifejtette, hogy a sajtóhelyreigazítási felelősséget nem érinti az a körülmény, hogy az állítás feltételezésként kerül közlésre, azt mint nem teljesen bizonyosat teszi közzé a sajtószerv. Meg nem nevezett személyekre („többek") való hivatkozás önmagában a feltételezést nem teszi megalapozottá. … tanúkénti meghallgatásától az elsőfokú bíróság azért tekintett el, mert megítélése szerint a tanú az adott ügyben érdektelennek nem tekinthető, ugyanis több nyilvános nyilatkozatában is kárhoztatta az események miatt a … magatartását. Az alperes nem indítványozta a nyomozóhatóság megkeresését, hogy a hivatalos eljárás során ténylegesen felmerült-e, hogy a felvétel manipulált, a bíróság pedig hivatalból nem rendelhet el bizonyítást. Az alperes nem igazolta, hogy a tájékoztatása összhangban állna a büntetőeljárás aktuális állásával, ezért köteles a helyreigazítás közzétételére. A perköltség viseléséről az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése, a 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelet, valamint a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján döntött. Az első fokú ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. A Pp. 235. §
(1)bekezdésére hivatkozva előadta, hogy az első fokú ítélet meghozatalát követően olyan iratok kerültek birtokába, amelyek alkalmasak a sérelmezett tényállítás valóságának bizonyítására. Becsatolta a … Nyom.1323/
- számon folyamatban levő eljárás során keletkezett utólag birtokába kerülő iratokat, amelyekkel azt kívánta alátámasztani, hogy a nyomozás eredményére támaszkodó ügyészi álláspont ellentétes a médiában közreadott felvételen hallottakkal, így levonható az a logikai következtetés, hogy a … felvétele nem pusztán vágott, hanem annak tartalmi módosítása miatt manipulált is. A felperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont következtetésével és az így meghozott döntésével a Fővárosi Ítélőtábla is egyetért. Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásánál irányadó törvényi rendelkezéseket és a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásait teljeskörűen ismertette, ezért a másodfokú bíróság csak visszautal azokra. Az alperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a következőkre mutat rá: A sajtó-helyreigazítási perben a bíróság azt vizsgálja, hogy a sajtószerv a hozzá eljuttatott helyreigazítási kérelem teljesítését jogosan tagadta-e meg. A Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében a sajtószerv csak akkor tagadhatja meg a helyreigazítás közlését, ha a helyreigazítási kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható. A közlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani még akkor is, ha híven közli más személy tényállítását vagy átveszi más szerv közleményét (PK.
- számú állásfoglalás). Ezen rendelkezésekből következően a sajtószervnek már a pert megelőző eljárásban már rendelkeznie kell azokkal a bizonyítékokkal, amelyekkel az általa közöltek valóságtartalmát igazolni tudja. Ezzel összhangban áll az a szabályozás, amely a peres eljárásban történő bizonyítás lehetőségét korlátozza annyiban, hogy az alperes a felperes keresetében foglaltak megcáfolására csak olyan bizonyítékokat hozhat fel, amelyeket már az első tárgyaláson a bíróság elé tud tárni, vagy amelyre a bizonyítást nyomban fel tudja ajánlani. Az alperes az elsőfokú eljárásban olyan bizonyítást ajánlott csak fel, amely a keresetben megfogalmazottak cáfolására nem volt alkalmas. Helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor az alperes által felajánlott tanúbizonyítást nem rendelte el. Az ügyben érdekelt személy tanúvallomása önmagában az alperes által közölteket minden kétséget kizáró módon nem tudta volna alátámasztani, figyelemmel arra, hogy az alperes egy olyan technikai manipulációra utalt a cikkében, amely szakértői bizonyítás nélkül nem cáfolható. E körben a másodfokú bíróság szükségesnek tartja annak kiemelését is, hogy egy több órás felvételből az érdeklődésre számot tartó, az adott ügy szempontjából legérdekesebb részletnek a kiemelése nem azonos a manipuláció köznapi értelemben használatos és az átlagnéző számára ismert jelentéstartalommal. Az alperesi fellebbezéshez csatolt bizonyítékok a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban már nem voltak értékelhetők, tekintettel arra, hogy az alperes erre az elsőfokú eljárásban még csak nem is utalt, ezen kívül nem támasztotta alá azt sem, hogy a bizonyíték - a
- október 13-i ügyészségi értékelés - az elsőfokú eljárást követően jutott a tudomására. A másodfokú bíróság csak megjegyzi, hogy a becsatolt bizonyítékok egyébként sem támasztották alá az alperesi cikkben megfogalmazottakat, tekintettel arra is, hogy a cikk nem …-al, hanem …-al folytatott beszélgetés vonatkozásában utalt manipulációra. A másodfokú bíróság mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A másodfokú bíróság a perköltség viselésére a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése, a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(5)bekezdése és a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte az alperes által szerkesztett lap kiadóját. ,
- november
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke - előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k.. Szűcs József s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró