Bhar.55/2008/7 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésének c) pontja szerinti másodfellebbezés joga. Ezzel a jogával élve a Vas Megyei Főügyészség Bf.1054/2006/4-II. szám alatt terjesztett elő fellebbezést, indítványozta a Vas Megyei Bíróság ítéletének megváltoztatását, a vádlott 1 rb. rágalmazás vétségében való bűnösségének kimondását, vele szemben pénzbüntetés kiszabását, valamint kötelezését a bűnügyi költség viselésére. Álláspontja szerint az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozatában foglaltakra tekintettel a vádlott a vád tárgyává tett valótlan tényállításaival túllépett az őt megillető jogok körén, egyértelmű célja volt az eljáró ügyész becsmérlése is. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.101/2007/3-I. számú átiratában a fellebbezést fenntartotta, hivatkozott arra, hogy a hivatalos személyeket is megilleti a büntetőjogi védelem a becsületüket, jó hírüket támadó nyilatkozatokkal szemben, a vádlott által használt kifejezések objektíve alkalmasak arra, hogy a sértett becsületét csorbítsák. A harmadfokú nyilvános ülésen az érintettek megjelentek. A fellebbviteli főügyészség képviselője az írásban benyújtott indítványt fenntartotta, indítványozta a másodfokú ítélet megváltoztatását, és a vádlott bűnösségének megállapítását rágalmazás vétségében, és ezért vele szemben az elsőfokon kiszabott büntetés alkalmazását. Hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság helytelenül értelmezte az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatát, az az állítás, hogy „nem becsületesen végzi a munkáját" alkalmas kell, hogy legyen a becsület csorbítására. A vádlott védője kérte - tartalmilag - a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Álláspontja szerint védence nem tényállító kifejezést használt, és nyelvismerete megkopott a hosszú németországi tartózkodás alatt. Hivatkozott arra, hogy védence jogérvényesítés során kért jogorvoslatot egy hatóságtól, egy jogszerű fórumon kereste az igazát, csak azt fejezte ki, hogy nem ért egyet a fórum döntésével, ezért cselekménye nem tényállásszerű, nem jogellenes. A vádlott úgy nyilatkozott, hogy egyetért a védőjével, és a másodfokú határozatot kéri helybenhagyni. A fellebbezés alaptalan. A Győri Ítélőtábla a Be. 387.§

(1)bekezdése alapján a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első és másodfokú bírósági eljárást felülbírálta abból a szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetőleg a másodfokú bírósági eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ítélet megalapozott-e. Ennek keretében az ítélőtábla megállapította, hogy a lefolytatott bírósági eljárás során az első, valamint a másodfokú bíróságok eljárási hibát nem vétettek. A megyei bíróság helytállóan állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított, a vádlott beismerő vallomásán alapuló tényállás megalapozott, így a Be. 351.§

(1)bekezdése értelmében helyesen alapította az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra a határozatát. Az ekként megállapított alapos tényállást a másodfokú ítélet ellen fellebbező ügyész sem vitatta, csupán a másodfokú bíróság jogi következtetését támadta. A másodfokú bíróság ítéletében mélyrehatóan és alaposan vizsgálta az Alkotmánybíróság 36/

1. számú (VI.24.) határozatát, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy „a hatóság vagy hivatalos személy, valamint a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas - e minőségére tekintettel tett -, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető; a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata pedig csak akkor büntethető, ha a becsület csorbítására alkalmas tényt állító, híresztelő, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló személy tudta, hogy a közlése lényegét tekintve valótlan vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a hivatása vagy foglalkozása alapján reá irányadó szabályok szerint az adott állítás tárgyára, a közlés eszközére és címzettjeire tekintettel - elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta." A másodfokú bíróság a vádlott cselekményét akként értékelte, hogy az általa tett tényállítások jogellenessége nem állapítható meg, mivel azok a sértett munkakörének ellátásával kapcsolatosak, ezért a sértett becsületének megsértésére nem alkalmasak. A megyei bíróság alaposan vizsgálta, hogy a vádlott magatartása a törvény által megszabott kereteken mennyire terjeszkedett túl, nyilatkozatai belül maradtak-e a büntetőeljárás határain, vagy szükségtelenül és aránytalanul túllépve azokon az ügyész, mint magánember becsületének csorbítását célozták. Az ítélőtábla álláspontja szerint ennek vizsgálata alapján a megyei bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott kijelentéseivel a sértett munkakörének ellátásán nem terjeszkedett túl. Az ítélőtábla a másodfokú bíróság által elfoglalt jogi álláspontot az alábbi kiegészítéssel osztotta. Az eljárás összes adatai, a megállapított tényállás alapján megállapítható, hogy a vádlott által tett kijelentések az ügy összes körülményével együtt értékelve, tartalmuk szerint az eljárást támadták. Az eljárásban a vádlott ügyfélként járt el, az ügyészre vonatkozóan tett kijelentésekkel az eljárással szembeni kifogását fejezte ki, a büntetőeljárásról szóló törvényben foglalt tisztességes eljáráshoz fűződő jogával, és a panasz intézményével kívánt élni. Ennek során a vádlott megmaradt a büntetőeljárás keretei között, az általa előadottakat a panasz elbírálására jogosult felettes ügyésznek terjesztette elő. Nem vitatott, hogy jogának érvényesítése során azt állította, hogy az eljárás nem becsületes, valamint, hogy az eljáró ügyész a szembesítési jegyzőkönyvet nem korrektül vette fel. Ez a megfogalmazás nem szerencsés, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a vádlott nem jogi szakember, erre tekintettel az eljárás során tett ilyen nyilatkozatai - amelyek eljáráson kívül minden kétséget kizáróan alkalmasak lennének bűnösségének megállapítására - csupán eljárási jogának gyakorlását jelentik, nem pedig az eljáró ügyésszel szembeni indokolatlan, szükségtelen, és túlterjeszkedő támadást, ezért nem alapozzák meg az ügyész büntetőjogi védelmét sem. Ezért a jogellenesség hiánya miatt a vádlott nem valósított meg bűncselekményt. Mindezek alapján az indoklás kiegészítése mellett az ítélőtábla a Vas Megyei Bíróság 3.Bf.12/2008/
2. szám alatti ítéletét a Be. 397.§-a alapján helybenhagyta. Győr,
3. évi november hó
4. napján Dr. Kovács Tamás sk.. Miklós Mária sk. . Csák Csilla sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Vas Megyei Bíróság
5. évi február hó
6. napján kihirdetett 3.Bf.12/2008/
7. számú alatti ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
8. november hó
9. napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: