Bhar.56/2008/3 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés a./ pontja szerint minősülő lopás bűntettével vádolta. A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott ismeretlen társával eltulajdonított T2 d-i bekerített telephelyéről 216 kg kórlemezt, melyet utána színesfém-kereskedésben értékesített. A Tatai Városi Bíróság 4.B.60/2007/

1. számú ítéletében a vádlottat az ellene lopás bűntette miatt emelt vád alól - bizonyítottság hiányában - felmentette. Megállapította, hogy a felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az elsőfokú bíróság tényállása azt tartalmazza, hogy T2 d-i telephelyéről ismeretlen tettesek
2. március
3. és
4. napja közötti, pontosan meg nem határozható időpontban, 30 db bordás kóracél lemezt, 3 db kóracél zártszelvényt és különböző méretű kóracél lemez- és csődarabokat loptak el, összesen 315.900 Ft értékben. A vádlott
5. március
6. napján az
7. számú főút és a D. felé kanyarodó út kereszteződése után jobbra lévő földútnál talált az árokban 18 db kóracél lemezt, amelyeket
8. március 20-án T-n a ... szám alatt található V.S.Kft. telephelyén leadott. A leadott fémért a vádlott 108.000 Ft-ot kapott a színesfém-kereskedésben. A kórlemezek T2 telephelyéről származtak, értékük 173.464 Ft volt, így a sértettnek okozott 315.900 Ft kárból 173.464 Ft megtérült. A vádlott nem tudta, hogy a kórlemezek lopásból származnak, azokat elhagyott dolognak vélte. A városi bíróság indokolása szerint azt nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a kórlemezeket a vádlott lopta el. Életszerűnek találta azt a vádlotti védekezést, hogy a sértett telephelyéről származó kórlemezeket az
9. számú földút D.i kereszteződését követően a hétvégi telkeknél találta az árokban, tehát olyan körülmények között, amelyek arra utaltak, hogy azok eredeti céljukra már nem hasznosíthatók és azokat nem birtokolja senki. Ügyészi fellebbezés folytán másodfokú eljárásra került sor. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 1.Bf.632/2007/
10. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlottat bűnösnek mondta ki lopás vétségében (Btk. 316.§

(1),

(2)bekezdés I. fordulat). Ezért 6 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte. A próbaidő tartamára elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét. Határozott a bűnügyi költség viseléséről is. A másodfokú bíróság pontosította a vádlott előéleti adatait, a történeti tényállást pedig azzal helyesbítette, hogy a vádlott tudomással bírt arról, hogy a

1. március
2. napján megtalált 18 db, 173.464 Ft értékű kóracél-lemez nem a tulajdonosának, illetőleg birtokosának akaratán kívül került ki az uralma alól, az nem elveszett dolog, ennek ellenére jogtalan eltulajdonítási szándékkal magához vette, majd a T-i-V.S. telephelyén 108.000 Ft készpénz ellenében leadta. A megyei bíróság indokolása szerint téves volt az elsőfokú okfejtés abban, hogy a találás körülményei arra utaltak, hogy eredeti céljukra a kórlemezek nem hasznosíthatóak, és azokat nem birtokolja senki. A megyei bíróság ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kórlemezek alakja, értéke, majd színesfém-kereskedésben történő értékesítése, egyértelműen arra utalnak, hogy a vádlottnak fel kellett ismernie azt, hogy nem elveszett, uratlan dologról van szó. A vádlott jogtalan eltulajdonítási szándékát erősítik a színesfémkereskedésben általa tudottan eltitkolt és megmásított személyi adatok is. A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott indokolás nélkül fellebbezést jelentett be. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.167/2008/1-II. számú átiratában a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság nyilvános ülésén a védő a vádlott által bejelentett fellebbezést fenntartotta, és a másodfokú ítélet megváltoztatását, a vádlott felmentését indítványozta. Hangsúlyozta, hogy jelen viszonyok között nem annyira jelentős a lemezek értéke, továbbá a körülmények sem utaltak arra, hogy nem uratlan dolgot talált az árokparton védence. A fellebbviteli főügyészség képviselője az átirattal egyezően nyilatkozott. Rámutatott, hogy a vádlott nem lomtalanításkor kitett dolgot vitt el, hanem kóracél lemezeket, majd a felvásárló helyen más személyi adatokat diktált be a vételi jegyre. Helyesen állapította meg a megyei bíróság, hogy a vádlott elkövette a lopás vétségét, adott körülményekből nem tekinthetők elhagyottnak a lemezek. A Győri Ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak találta. Az ítélőtábla a Be. 387.§

(1)bekezdésének megfelelően bírálta felül a másodfokú bíróság ítéletét. Az első- és másodfokú bírósági eljárás megfelelt a jogszabályi előírásoknak, olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami az ügy érdemi felülvizsgálatát akadályozta volna. A másodfokú bíróság a lefolytatott teljes felülbírálat során helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az elsőfokú bíróság törvényes és megfelelő körben elvégzett bizonyítás eredményeként, a bizonyítékok helyes értékelésével megalapozott tényállást állapított meg. A másodfokú bíróság ezért a felülbírálatnál irányadó tényállásra tekintettel volt olyan helyzetben, hogy lényegében azonos tényállás mellett a megfelelő jogi következtetést levonja. A megalapozott tényállás megfelel a bizonyítékok tartalmának, az egyes tények és adatok helyes értékelésével került megállapításra. A városi és megyei bíróság indokolási kötelezettségét teljesítette. A tényállás megalapozottságát illetően kétség nem merül fel. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényálláshoz érdemben nem nyúlt a másodfokú bíróság, hiszen az alaptényállási elemek ugyanazok; ki, hol, milyen körülmények között, milyen anyagot vett magához, hova szállította, mennyiért értékesítette. E tekintetben tehát teljes változtatás nélkül elfogadta az elsőbírói ténymegállapításokat - a tényállás lényegét illetően nincs eltérő történeti tényállás -, majd levonta a megfelelő, részben tényből tényre való, illetve jogi következtetést amit ehhez a részhez rögzített, majd ekként ugyanazon tényállásra hivatkozással megállapította a vádlott bűnösségét a terhére rótt vagyon elleni bűncselekményben. A Btk. 316.§

(1)bekezdése értelmében, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. A lopás törvényi tényállási elemei: birtokba vehető dolog, amely az elkövető számára idegen, elkövetési tevékenysége az elvétel, jogtalan eltulajdonítás céljából. A lopás elkövetési magatartását jelentő elvétel befejeztével az adott dologra, az elkövetőre vonatkozó büntetőjogi felelősség lezárul. A lopás célzatos bűncselekmény, olyan szándékos magatartás, amelynél az elkövető tudja, hogy a dolog számára idegen, annak elvételére nem jogosult. A lopásnak sajátos a törvényi konstrukciója. A bíróság az adott tények vizsgálata során, lényegében visszakövetkeztet egyrészt arra a törvényi tényállási elemre, hogy volt-e eltulajdonítási szándék, majd ezen túl vizsgálja a jogszerűséget, avagy jogosulatlanságot. E vonatkozásban nyilvánvalóan eltérő a következtetés a két ítélet között. A másodfokú bíróság határozatában olvasható tényállás kiegészítés elemzésével az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy meghatározóan nem ténykérdésről, hanem jogkérdésről van szó, és a törvény nem támaszt akadályt ilyen eltérő jogi következtetés levonására. Erősíti a másodfokú bíróság jogi következtetésének helyességét, hogy uratlan, elhagyott vagy talált dologról adott esetben nem lehet beszélni. Az elhagyott, gazdátlan, uratlan dolgok birtokba vétele valóban nem jelent lopást, mivel az ilyen dolog senki számára nem idegen. Ide tartoznak a szemétbe dobott, és ténylegesen ide szánt dolgok, amiket bárki birtokba vehet, ha számára értéket képviselnek. A talált idegen dolgokra pedig - amelyeket a tulajdonosuk elvesztett, de amelyek uratlan dolognak természetszerűleg nem tekinthetők - a jogtalan elsajátítás (Btk. 325.§) vonatkozik. Büntetőjogi kérdés adott tárgy idegen vagy uratlan mivolta, hogy a terhelt az elkövetési tevékenységének kifejtése során alappal vélheti-e úgy, hogy a dolog tulajdonosa felhagyott a birtoklással, és uratlan, gazdátlan dolgot vesz el. Ezzel foglalkozott a megyei bíróság is, azonban némiképp egybemosta az elveszett, uratlan dolog fogalmát. Uratlan dolognál a mástól való eltulajdonítás, továbbá a jogellenesség hiányzik, ez adott esetben nem merülhet fel. Továbbá elhagyottnak sem tekinthetőek a kóracél-lemezek. Őrizetlen helyen, azonban viszonyítottan is számottevő értékű kórlemezt vett magához a vádlott, amelyekről feltalálási helyük ellenére sem feltételezhető, hogy a tulajdonos ennek birtoklásával fel kívánt hagyni. A tényállás rendelkezésre álló adataiból egyértelműen levonható az a következtetés, hogy vagyon elleni bűncselekmény megvalósult, a vádlott idegen dolgot vett el, és visszakövetkeztethető a jogtalan eltulajdonítási szándék, amellyel a lopás törvényi tényállási elemei maradéktalanul megállapíthatóak. Ennek alátámasztására helyesen fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy több mint százezer forintért, a számára is felismerhetően értékes kóracél-lemezeket olyan körülmények között adta le a felvásárlónak, hogy megmásította személyi adatait. Ez szintén alátámasztja a jogtalan eltulajdonítási szándékot. Fentiekre figyelemmel helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság a vádlott bűnösségét, törvényesen minősítette a bűncselekményt, megváltoztatva az elsőfokú bíróság ítéletét. A büntetéskiszabási körülmények maradéktalanul feltárásra kerültek. A megyei bíróság által kiszabott joghátrány törvényes keretek között van, a cselekmény tárgyi súlyához igazodik a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés. A pártfogó felügyelet intézkedés alkalmazása szintén helyénvaló. Mindezek alapján a Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság törvénynek megfelelő ítéletét a Be. 397.§ alapján helybenhagyta. A harmadfokú eljárásban a kirendelt védő díjával kapcsolatban felmerült bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be. 381.§

(1)bekezdésén nyugszik. Győr,

1. évi november hó
2. napján Dr.Kovács Tamás sk. Dr. Csák Csilla sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó Dr. Miklós Mária sk. a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
3. május
4. napján kelt 1.Bf.632/2007/
5. számú ítélete
6. november
7. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajtható. Győr,
8. évi november hó
9. napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: