Pfv.20509/2009/13 – Kúria

(1)bekezdése alapján. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte; vitatta annak jogalapját és összegszerűségét, valamint elévülési kifogással élt. Az elsőfokú eljárás során kirendelt G. Gy. igazságügyi szakértő a szakvéleményében megállapította, hogy a nyomozati eljárásban kirendelt T. P. és S. E. szakértők az iratok szerint egy szomszédos telken vizsgálódtak, valamint, hogy a perbeli ingatlanon lerakott törmelékes anyag, illetve a szám alatti ingatlanon található két talaj azonossága mintegy 10 év távlatában már nem állapítható meg, mint ahogyan a lerakott anyag mennyisége sem. Álláspontja szerint a perbeli ingatlan természetes állapota a lerakott talaj, törmelék révén nem károsodott, többletköltség egy esetleges hasznosítás során merülhet fel, a területen károsodás nem következett be. Az elsőfokú bíróság által meghallgatott tanúk arra vonatkozóan nyilatkoztak, hogy a perrel érintett terület a felperes részbeni tulajdonában, illetve részben kizárólagos használatában állt, továbbá, hogy az építkezésről a felperes telkén lerakott anyag mennyi lehetett. A elsőfokú bíróság felperes keresetét elutasította. Az alperes elvülési kifogásának elutasítását követően a keresetet érdemben vizsgálta. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes a keresete megalapozottságára vonatkozó bizonyítási tehernek nem tudott eleget tenni, követelésének jogalapját ezért a bíróság nem állapította meg. A bíróság által kirendelt szakértő, és a meghallgatott tanúk nem támasztották alá ítéleti bizonyossággal a felperes keresetében előadottakat. Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes fellebbezett, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást nem folytatta le, mert a kereset jogalapjának alátámasztása érdekében kért új igazságügyi szakértőt nem rendelte ki, és az általa kért tanúkat sem hallgatta meg. G. Gy. igazságügyi szakértő a szükséges anyagvizsgálatot nem végezte el, arról szemrevételezéssel adott véleményt. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a szükséges bizonyítási eljárást az elsőfokú bíróság lefolytatta, eljárási szabálysértést nem követett el, ítélete megalapozott. A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróságnak a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §-ának

(1)bekezdésén alapuló mérlegelését a másodfokú bíróság csak akkor változtathatja meg, ha a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése kirívóan okszerűtlen. Ezt a másodfokú bíróság nem állapította meg. Kiemelte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 141. §-ának

(6)bekezdésében foglaltakat helyesen alkalmazta. Helytállóan utasította el a Pp. 182. §-ának

(3)bekezdésében foglaltak figyelembevételével az új szakértői vélemény beszerzése iránti bizonyítási indítványt is. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Pp. 221. §

(1)bekezdésében előírt indokolási kötelezettségének eleget tett. A jogerős ítélet ellen a felperes pártfogó ügyvéd útján terjesztett elő joghatályos felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az ügyben eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a bizonyítási eljárásban a döntés alapjául elfogadott igazságügyi szakértői vélemény nem tárta fel a tényállás megállapításához szükséges tényeket, a nyomozati eljárás során készült szakértői véleménnyel ellentétes megállapításokat tartalmaz. A felperes pótlólag csatolta a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Tanácsának 67/EB/

1. számú - nem jogerős határozatát, amelyben a szakértőt figyelmeztetésben részesítette. Megállapította, hogy az igazságügyi szakértő az eljárására vonatkozó jogszabályokat megsértette, amikor a felperes perében készített szakvéleményében szubjektív megállapításokat is tett. Az alperes ellenkérelmében a Fővárosi Bíróság felülvizsgálati kérelemmel támadott 56.Pf.632.405/2008/
2. számú ítéletét hatályában fenntartani kérte. Álláspontja szerint a felperes által becsatolt etikai tanácsi határozat nem tartalmaz olyan ténykörülményeket a szakvéleménnyel kapcsolatban, amelyek az eljárt bíróságoknak - a felperes által állított - jogszabálysértő mérlegelését támasztaná alá. Hangsúlyozta, hogy a Pp.
3. §-ának

(1)bekezdése alapján az eljárt bíróságok helyesen értékelték a bizonyítatlanságot a felperes terhére. Téves és megalapozatlan az a felperesi állítás, amely szerint a jogerős ítélet kizárólag a szakértői véleményen alapul. A Pp. 270. §-ának

(2)bekezdése értelmében a fél a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozással kérheti. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati megalapozott. eredményeként kérelme nem Az eljárt bíróságok helytálló indokolással, széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatását követően hozták meg a megalapozott döntésüket. A döntésük során figyelembe vették, értékelték a vitatott szakértői véleményt is, de egyúttal valamennyi bizonyíték - így többek között a becsatolt nyomozati iratok, tanúvallomások együttes értékelése, mérlegelése alapján jutottak arra a következtetésre, hogy az okozati összefüggés teljes bizonyossággal nem állapítható meg. Ennélfogva az alperes sem kártérítésre, sem az eredeti állapot helyreállítására nem volt kötelezhető. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálni kért ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. §-ának

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pártfogó ügyvédi képviseletet a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat engedélyezte a felperes részére. A pártfogó ügyvéd díját a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 11/A. §

(2)bekezdése értelmében az állam viseli. Erről az elsőfokon eljárt bíróság a jogerős határozatnak a Pp. 87. §-ának

(2)bekezdésében foglalt adatokat tartalmazó kivonata közlésével nyolc napon belül értesíti a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatot. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban fenntartott költségmentessége miatt a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának

(1)bekezdése és

1. §-a értelmében az állam viseli. A Pp.
2. §-ának

(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 78. §ának

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest, hogy fizesse meg az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségét. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Uttó György s.k. a tanács elnöke, Dr. Erményi Lajos s.k. bíró, Dr. Besenyeiné dr. Varga Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: M.Zs. bírósági ügyintéző