Kfv.37178/2009/7 – Kúria

Kfv.IV.37.178/2009/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Horváth Antal ügyvéd /9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király u. 82./ által képviselt felperesnek a dr. Kadler Éva jogtanácsos által képviselt Nyugatdunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal /9021 Győr, Árpád út 32./ alperes ellen építésügyi hatósági határozat felülvizsgálata iránt indított perében - mely perbe az alperes pernyertessége érdekében dr. Ács Ilona ügyvéd /9021 Győr, Szent István u. 8./ által képviselt beavatkozó beavatkozott - a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 10.K.27.159/2008/

1. szám alatt
2. november 27-én hozott jogerős ítélete ellen a felperes által
3. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei 10.K.27.159/2008/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 10.000 /tízezer/ - 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - további 15.000 /tizenötezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes tulajdonában áll az ingatlan, melyre a felperes saját jogán, valamint akkori felesége a felperestől származó felhatalmazás alapján - mint építtetők - építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be. A felperes akkori felesége építési jogosultsága a 46/
5. /XII. 29./ KTM rendelet /a továbbiakban: KTMr./
6. § /1/ bekezdés ba/ pontja értelmében a felperes hozzájáruló nyilatkozatán alapult. Az érintetteknek a határozat elleni fellebbezéséről történő lemondása miatt első fokon jogerőre emelkedett építési engedély alapján az építtetők az építési munkát megkezdték. Időközben a házasság a felperes és házastársa között megromlott, a házasságot a Győri Városi Bíróság
7. november 22-én hozott ítéletével felbontotta, illetve a felek egyezségét - végzésével helybenhagyta. A felperes
8. március 27-én újabb kérelemmel fordult az elsőfokú építésügyi hatósághoz, melyben a kiadott és jogerőre emelkedett építési engedély módosítását kérte a házasság felbontására, továbbá a volt házastársával történő elszámolásra hivatkozva. A felperes emellett az építésügyi hatósághoz adásvételi szerződést nyújtott be, mely szerint a tulajdonát képező ingatlan 3/7 tulajdoni hányadát jelenlegi élettársa részére értékesítette, és erre tekintettel kérte az építési engedély módosítását. A korábbi házastárs az építésügyi hatóság számára beadványban jelentette ki, hogy az építési engedély módosításához nem járul hozzá. A felperes időközben a Győri Városi Bíróságon a Ptk.
9. § /3/ bekezdése szerinti jognyilatkozat pótlása iránti pert kezdeményezett korábbi házastársának az építési engedély módosításához való hozzá nem járulása miatt, mely keresetet a városi bíróság
10. október 11-én jogerőre emelkedett ítéletével elutasított. Az elsőfokú építésügyi hatóság a 427-9/
11. számú végzésével az építési engedély jogosultjának névátírására irányuló kérelmét elutasította, mert - megítélése szerint - a kiadott építési engedély jogerős, melyet az elsőfokú hatóság utóbb már nem módosíthat. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
12. március 20án hozott GYH-152-5/
13. számú határozatával a fellebbezést elutasította, és az elsőfokú végzést - eltérő indokolással helybenhagyta. Az alperes szerint a felperes kellő határidő tűzését követően sem igazolta, hogy a korábbi házastárs már nem minősül az ingatlan ezáltal a felépítmény - tulajdonosának, és így az új élettárs lenne jogutódként figyelembe vehető. Az alperes szerint nem teljesült a KTMr.
14. § /2/ bekezdésében foglalt - a jogutódlás megfelelő igazolására vonatkozó - feltétel sem. Az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránt a felperes keresetet terjesztett elő, melyben kifejtette, hogy ügyében alperesnek és az elsőfokú hatóságnak nem a jogutódlás kérdésében kell dönteni, hanem kérelme arra irányult elsődlegesen, hogy a hatóság állapítsa meg volt házastársa építési jogosultságának megszűnését, másodlagosan pedig a jelenlegi házastársa építési engedélybe való jogszerű belépését; tekintettel arra, hogy időközben a perbeli ingatlan 3/7-ének tulajdonosa lett. A bíróság ítéletével a keresetet elutasította, rögzítve, hogy a kereset alapján elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a volt házastárs építési jogosultsága megszűnt-e. Az eljárt megyei bíróság álláspontja szerint az építési engedély jogerőre emelkedésével az építési engedélyezési eljárás befejeződött, és ebben (a már befejeződött) eljárásban kellett korábban a hatóságnak azt vizsgálnia, hogy az építtetők építési jogosultsága a KTMr.
15. § /1/ bekezdése alapján fennállt-e. Az eljárásban a felperes tulajdoni lappal igazolta építési jogosultságát, míg az akkori házastársa a tulajdonos (a felperes) hozzájáruló nyilatkozatával igazolta az építési jogosultságát. A bíróság szerint a KTMr.
16. § /2/ bekezdése úgy rendelkezik, hogy az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja. A perbeli esetben két építtető volt - a felperes, illetve akkori házastársa -, így mindkettőjük esetében a jogutód felhasználhatja az építési engedélyt. A bíróság szerint a felperes - mint építtető - oldalán jogutódként új házastársa léphet be, viszont az új házastárs nem léphet be a korábbi házastárs jogutódjaként, mert közöttük jogutódlás nem történt. Az ítélet indokolása szerint az, hogy az új házastárs a felperes oldalán jogutódként belép, automatikusan nem minősül a korábbi feleség (építtető) jogosultságának teljes egészében történő megszűnésének. A bíróság kifejtette, hogy a polgári bíróság hatáskörébe tartozó a felperes és volt házastársa között a házasság fennállása alatt keletkezett vagyon teljes körű megosztásával összefüggő jogkérdésben a Pp.
17. § /1/ bekezdése alapján nem dönthet. A keresetét elutasító jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, egyben a jogszabályoknak megfelelő, és a kereseti kérelmének helyt adó új határozat meghozatalát. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a Polgári perrendtartásról szóló
18. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 206., illetve
19. § /1/ bekezdésében írtakat sérti. Mindezek indoklásaként a felperes azt adta elő, hogy a KTMr.
20. §-a alapján - álláspontja szerint - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosnak nem csak arra terjed ki a joga, hogy építési jogosultságot adjon a tulajdonát képező ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett természetes személynek, hanem arra is, hogy a már megadott építési jogosultságot visszavonja. Az építési jogosultság visszavonását a felperes a
21. szeptember 20-án kelt „átvételi elismervény” megnevezésű okirattal igazolta, melynek tanúsága alapján a volt házastárs vagyonmegosztás címén tőle 3.900.000 Ft-ot átvett, továbbá ugyanezen okirat tartalmazza azon kijelentésüket, hogy a továbbiakban egymással szemben sem tárgyi, sem anyagi követelésük nincsen. A felperes rámutatott, hogy a megyei bíróság tévesen hivatkozott a KTMr.
22. § /2/ bekezdésében foglaltakra, mert kérelme nem arra irányult, hogy a jelenlegi házastársa (az ingatlan tekintetében tulajdonostársa is) legyen a korábbi házastárs - mint építtető jogutódja, hanem azt, hogy a korábbi házastárs építési jogosultságát a már hivatkozott „átvételi elismervény” elnevezésű okiratban szereplő joglemondó nyilatkozat alapján szüntessék meg, majd ezt követően másodlagosan új házastársát építtetőként - mint az építési jogosultság jogosultját - jegyezzék be. Előadta továbbá a felperes, hogy az eljárt megyei bíróság mérlegelési hatáskörét túllépve minősítette a már hivatkozott „átvételi elismervény” elnevezésű okiratot olyannak, mely a házas felek közötti vagyon nem teljes körű felosztására vonatkozott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felperesi felülvizsgálati kérelem elutasítását és a megyei bíróság jogerős ítéletének hatályában való fenntartását kérte, tekintettel arra, hogy a megyei bíróság teljes körű bizonyítási eljárást folytatott le, a tényállást helyesen állapította meg, és az alapján jogszerű ítéletet hozott. Felülvizsgálati ellenkérelmében az alperesi beavatkozó is a felülvizsgálati kérelem elutasítását, valamint a jogilag és ténybelileg megalapozott jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Előadta, hogy korábbi házastársa (a felperes) és közte fennállott házastársi vagyonközösség nem került a perbeli ingatlanra nézve megszüntetésre, a felperes által hivatkozott „átvételi elismervény”, illetve megállapodás csak a házasságról, a családról és a gyámságról szóló
23. évi IV. törvény
24. § /2/ bekezdésében írt tárgykörökre terjedt ki, és jött létre. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt arra kíván rámutatni, hogy a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés tekintetében vizsgálja felül. A Pp.
25. § /5/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; erre tekintettel a felperes érdemi nyilatkozatban előadott, és új elemként megjelölt jogszabálysértés a felülvizsgálati kérelem elbírálása során figyelembe nem vehető. A felperes által a felülvizsgálati kérelem alapjaként megjelölt Pp.
26. § /1/ bekezdése szerint „a bíróság a tényállást a felek előadásának, és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el”. A Pp.
27. § /1/ bekezdése szerint „az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével; hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte”. A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy az eljárt megyei bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt - a fentiekben ismertetett törvényi rendelkezéseket nem sértette meg. A bíróság az ítéleti tényállás megállapításához szükséges bírósági mérlegelés során - amint ez az ítélet indokolásából is kiderül kellő körültekintéssel, és a felek előadása, az általuk csatolt iratok tartalmának gondos mérlegelésével járt el. A bíróság által megállapított tényállás - különösen annak az eljárt közigazgatási hatóságok hatáskörét tartalmazó jogszabályok, és a bennük foglalt hatásköri jogtételek értékelését tartalmazó része nem iratellenes, és okszerűtlen következtetéseket sem tartalmaz. A jogszabályoknak megfelelő tartalommal állapította meg a bíróság azt, hogy az építési engedély jogutód általi felhasználásához az szükséges, hogy az építtető személyében jogutódlás következzék be. A bíróság által vizsgált, a felek által csatolt és bemutatott okiratok alapján nem volt megállapítható az, hogy a felperes korábbi élettársa - mint építtető - tekintetében jogutódlás következett volna be. A felperes és jelenlegi házastársa közötti jogutódlást (KTMr.
28. § /2/ bekezdése) a felperes többször megismételt, ellentétes irányú kérelme kizárta. A felperes ugyanis a korábbi feleség építési engedélyből való építtetőkénti törlése, illetve helyette az új házastárs építtetőként való feltüntetése iránt nyújtott be kérelmet. Az eljárt megyei bíróság helyesen állapította meg, hogy erre a KTMr. akkor hatályos rendelkezései nem adtak az eljárt építésügyi hatóságoknak ilyen irányú döntési jogkört; valamint helyesen állapította meg azt is, hogy a felperes által csatolt okiratok alapján a két házastárs közötti jogutódlás ténye nem volt megállapítható. Az eljárt megyei bíróság a Pp.
29. § /1/ bekezdésében írtaknak megfelelően az indokolásban feltüntette, hogy a megállapított tényállást mely bizonyítékok alapján rögzítette, és megjelölte az ítélet alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseket is. A bíróság ítélete arra is kellő indokolást tartalmaz, hogy miért nem tartotta megalapozottnak a felperes keresetét az alperesi határozat azon rendelkezése és indokai tekintetében, melyek a korábban első fokon jogerőre emelkedett építési engedély módosításának kizártságára vonatkoztak. Tekintettel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a megyei bíróság ítélete a felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt okból nem volt jogszabálysértő, azt a Pp.
30. § /3/ bekezdése alapján - mint a jogszabályoknak megfelelőt - hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a Pp.
31. § /1/ bekezdése alapján alkalmazandó
32. § /1/ bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárás költségeiben marasztalta a Legfelsőbb Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság ezzel egyidejűleg kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak a tárgyi illeték-feljegyzési jog ellenére részben lerótt felülvizsgálati eljárási illeték 36.000 Ft-os összegéig fennmaradó, további 15.000 Ft összeget. Budapest,
33. november
34. Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr. Patyi András sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő