Pf.20374/2009/8 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.374/2009/8.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla dr. Baracz Vilmos jogtanácsos által képviselt felperesnek a Lackner Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Lackner Melinda ügyvéd) által képviselt alperes ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében a Zala Megyei Bíróság által

1. szeptember
2. napján meghozott 15.P.21.395/2009/
3. számú ítélet ellen a felperes részéről 12.,
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperes részére 20.000 (Húszezer) Ft másodfokú perköltséget. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A megyei bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasítva kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 47.000 Ft perköltséget azzal, hogy a feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. Ítéletének indokolásában kiemelte, miszerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapíthatónak látta, hogy "B" munkavédelmi felügyelő és "A" az ellenőrzést végző bizottság vezetője telefonon beszéltek, azonban gyakorlati kérdésben a jegyzőkönyvet nyomtatott (legépelt) formában történt megküldéséről egyeztettek, a munkaügyi ellenőrzés során feltárt hiányosságokról, szabálytalanságokról megbeszélést, egyeztetést nem folytattak, csupán egy-két kérdést érintettek felületesen. Ekképpen "B" munkabiztonsági felügyelő és "A" az ellenőrzést végző bizottság vezetője között a munkaügyi ellenőrzésen tett megállapításokat illetően érdemi egyeztetés nem folyt. Tényként rögzítette azonban, hogy a felperes a munkaügyi ellenőrzésen készített jegyzőkönyvekben rögzített hiányosságok, szabálytalanságok miatt fegyelmi eljárás indítását kezdeményezte a megyei rendőrfőkapitány, a városi rendőrkapitányok és további rendvédelmi vezetői ellen az ORFK-nál. E felperesi levél és indítvány indította el, hogy az ORFK a
5. július 17-én kelt levélben felhívta a megyei rendőrfőkapitányt a felperes által végrehajtott ellenőrzés során készült jegyzőkönyvek és az azokhoz kapcsolódó iratok betekintés céljából történő megküldésére. Ennek a ... Megyei Rendőr-főkapitányság eleget tett. Ezt követően pedig az ORFK a
6. július 21-én kelt levelében a megyei rendőrfőkapitányt vizsgálat lefolytatására, és annak eredményéről tájékoztatás adására hívta fel a munkaügyi ellenőrzés kapcsán megfogalmazott - a levélhez mellékelt felperesi átiratban írt - hiányosságok, szabálytalanságok kapcsán. Erre készült el a saját vizsgálat, a felperesi munkaügyi ellenőrzésen kézzel írt jegyzőkönyvek áttanulmányozása és a ORFKtól kapott levélben foglaltak összevetése alapján az a 12 oldal hosszúságú válaszirat, ami
7. október 27-én került postázásra az ORFK felé. A fentiek fényében megalapozottnak látta a cikkben "C" megyei rendőrfőkapitány azon nyilatkozatát, hogy a „megállapításaikat illetően még vannak nézetkülönbségek a vezetés és az érdekképviselet tisztségviselői között, de zajlik az egyeztetés". Az ORFK ugyanis a
8. július 21-én kelt levelében kért vizsgálat lefolytatása és annak eredményéről adandó tájékoztatás kérésével a felperes munkaügyi ellenőrzésén tett megállapításait és a ... Megyei Rendőr-főkapitányság részéről lefolytatandó vizsgálat és eredménye megállapításait kívánta ütköztetni, ezáltal feltárni az azonosságokat, a nézetkülönbségeket, vizsgálni a megállapítások helytállóságát. Ez a folyamat - a vizsgálat lefolytatása és annak eredményéről a tájékoztatás adása - egy egyeztető folyamatnak tekinthető, amelynek épp az volt a célja, hogy a felperes munkaügyi ellenőrzésén feltárt hiányosságokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos megállapításait a ... Megyei Rendőr-főkapitányság részéről is megvizsgálják, majd a „belső" vizsgálat alapján elkészült válasziratot az ORFK is vizsgálat tárgyává tegye. Nem volt valótlan, illetve hamis az az tényállítás a cikkben tehát, hogy „zajlik az egyeztetés" mivel az ORFK említett levele alapján lefolytatott saját „belső" vizsgálat és annak eredményéről válaszirat elkészítése jelentette az egyeztetést a ... Megyei Rendőrfőkapitányság vizsgálati megállapításai és a felperes által lefolytatott munkaügyi ellenőrzés megállapításai között. A „zajlik az egyeztetés" általánosan megfogalmazott állítás a cikkben, mely egy olyan folyamatra utal, amelynek során a felperes munkaügyi ellenőrzésen tett megállapításainak kivizsgálása történik meg egy saját „belső" vizsgálaton feltárt megállapítások összevetése révén, ami válasziratban megküldésre került az ORFK-nak. A cikk utolsó mondatából nem következik, hogy az egyeztetésnek a felperes és megyei rendőrfőkapitány között kellett volna zajlania. Egyeztetésnek minősül a megyei bíróság álláspontja szerint a perben feltárt módon történt vizsgálat, az annak alapján tett megállapítások és a felperes munkaügyi ellenőrzésén jegyzőkönyvezett megállapítások egybevetése, valamint az alapján a válaszirat elkészítése. Lényegében az ORFK a részére megküldött fegyelmi eljárást kezdeményező felperesi levelet, az annak mellékletét képező átiratot és a munkaügyi ellenőrzésen készült jegyzőkönyveket egyeztetésre átadta a ... Megyei Rendőr-főkapitányságnak, hogy a megállapításokat összevetve a saját megállapításukkal, észrevételekkel, megfelelő adatok és információk birtokába jusson a kezdeményezett fegyelmi eljárások elrendelésével kapcsolatban. Nem értett egyet a megyei bíróság azzal az alperesi védekezéssel, hogy a felperes személyének megítélése szempontjából lényegtelen körülmény, közömbös részlet volt a munkaügyi ellenőrzésen feltárt megállapítások kapcsán a „zajlik az egyeztetés" tényállítás. Utalt arra e körben, hogy a felperes a szakszervezeti kifogás és a munkaügyi ellenőrzés eszközével gyakorolhatja leghatékonyabban érdekvédelmi feladatait, melyből fakadóan nem volt mellékes és közömbös tájékoztatás, hogy a jogerős döntés szerint eredménytelen szakszervezeti kifogás mellett élt a munkaügyi ellenőrzés lehetőségével és jogával is. Osztotta ugyanakkor az alperesi álláspontot abban, hogy a felperes sajtó-helyreigazítási kérelme abban a részében, hogy „ugyanis a főkapitány az ellenőrzés során még a törvényi kötelezettségét is megszegve szakszervezetünk tisztségviselőit akadályozva járt el, melynek kapcsán a TMRSZ megtette a szükséges jogi lépéseket", meghaladta azt a tartalmi kört, melyet az újságcikkben kifogásolt. Sajtó-helyreigazításnak ugyanis nincs helye olyan tények tekintetében, melyeket az újságcikk nem tartalmazott. Az újságcikkben nem volt szó a megyei rendőrfőkapitány munkaügyi ellenőrzés során tanúsított magatartásáról és a munkaügyi ellenőrzésen feltárt megállapítások alapján tett további felperesi intézkedésekről. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatása keresetének történő helyt adás iránt. Megismételve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait előadta, hogy a per eldöntése szempontjából azt kellett volna értékelnie az első fokon eljáró bíróságnak, hogy a ... Megyei Rendőr-főkapitányság „vezetése" és az „érdekképviselet tisztségviselői" között zajlott-e az egyeztetés. E tényállítás valótlansága magából az elsőfokú ítélet indokolásából is kétséget kizáróan kiderül. Nem értékelte a megyei bíróság azt a körülményt, hogy "B" munkabiztonsági felügyelő egyértelműen nem tartozik az ZMRFK vezetése, mint vezetői csoport tagjai közé, ebből következően a rendőrfőkapitány tanúvallomása alapján az "B" és "A" közti telefonbeszélgetést kellett volna úgy értékelnie a megyei bíróságnak, hogy az nem felel meg az alperes tényközlésének. Kifogásolta, hogy az ORFK által a ... Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjéhez címzett levelek, valamint az arra adott válaszok nem kerültek a felperes részére a reagálás lehetőségének biztosításával bemutatásra, nem kerültek az iratokhoz becsatolásra, azokat a tanú a tárgyalás során csupán bemutatta a megyei bíróságnak. Kiemelte, hogy egy vitás munkajogi helyzet értékelését az azzal kapcsolatos bárminemű egyeztetést nem az ellenőrző és az ellenőrzött felettes szerve közötti egyeztetésnek kell követnie, hanem teljesen nyilvánvaló, hogy az ellenőrzött és az ellenőrzésre jogosult szakszervezetnek kell egyeztetés keretében megkísérelni a tapasztalt hiányosságok mindkét fél számára megnyugtató módon történő kezelését. Nem vizsgálta a megyei bíróság, hogy a munkaügyi ellenőrzés kapcsán a szakszervezet, valamint a munkáltatói jogkört gyakorló előljáró között szükséges „egyeztetés" követelményének megfelelhet-e egyáltalán az, hogy egy-két tájékoztató jellegű levélváltás történik a megyei főkapitány, valamint az ORFK, mint harmadik személy között. Önmagában annak megállapítása, hogy volt-e egyeztetés vagy sem, arra a kérdésre ad választ, hogy a főkapitány eleget tett-e törvényben foglalt együttműködési kötelezettségének vagy sem. A valótlan tényközlés arra utal, hogy a főkapitány eleget tett ezen kötelezettségének, az újságolvasóban ezt a téves képzetet kelni. A téves és valótlan tényközléssel szemben mindig a valós helyzet közlése megfelelő helyreigazító közlemény. Jelen esetben az „egyeztetés zajlik" azaz azzal a téves közléssel szemben, hogy együttműködik a szakszervezettel a főkapitány azzal szemben a valós helyreigazító közlemény éppen az, hogy „nem zajlik egyeztetés" mégpedig olyannyira nem, hogy a főkapitány törvényi kötelezettségét megszegve még akadályozza is a szakszervezet ellenőrzést végző tagjait. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult. Megismételve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait előadta, hogy az alperes félreértelmezte, magára vonatkoztatta azt a fél mondatot, amelyet a rendőrfőkapitány nyilatkozott. Az egyeztetés nem a szakszervezet és a rendőri vezetés között folyt, hanem a rendőri szervezeten belül. Az alperes továbbra is fenntartotta azon érveit is, miszerint a támadott közlés lényegtelen a felperes személyére nézve, és már ez okból is alaptalan a helyreigazítási kérelem. Fenntartott azt álláspontját is, miszerint a felperes által kért helyreigazítás már azért sem teljesíthető, mert lényegében egy újságcikk kiegészítését kéri olyan körülményekre vonatkozóan, amelyeket az újságcikk nem tartalmaz. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság a perben a szükséges és egyben elégséges - a felajánlott - körben a bizonyítási eljárást lefolytatta, az ott beszerzett bizonyítékokat a Pp.
9. §-ának megfelelően helyesen, okszerűen, összességükben értékelve helyes tényállást állapított meg, az abból levont jogi következtéssel és érdemében a döntés indokolásával is az ítélőtábla egyetért. Ami a felperes eljárási kifogását illeti (a tanú által felmutatott levelezés be nem csatolása, illetőleg a reagálás lehetőségének felperesi részről történt kizártsága) a peranyag alapján (15.P.21.395/2009/
10. számú jegyzőkönyv 2-
11. oldal) megállapítható, hogy "B" tanú kétségtelenül felmutatta csupán a tárgyaláson az általa hivatkozott iratokat, azonban a jegyzőkönyv azok tartalmát tartalmazza, a tanú ezt a tárgyaláson előadta, arra felek reagálhattak, mint ahogy a felperesi képviselő ezt meg is tette. Ily módon a felperes eljárási jogai nem sérültek. Ami a „zajlik az egyeztetés" kitételt illeti ezzel kapcsolatban az ítélőtábla utal a PK.
12. számú állásfoglalás II. pontjára, miszerint a sajtó-helyreigazítási iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésénél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A helyreigazítást kérő személyek megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. A cikk egészét, illetőleg annak utolsó tételét érintően az ítélőtábla álláspontja az, miszerint a „zajlik az egyeztetés" kitétel köznapi értelemben - tehát ahogy az újságolvasó érthette - nem jelent mást, csupán azt, hogy az ügy nincs lezárva, a vizsgálat folyik, foglalkoznak a kifogással. Ebből a szempontból tehát közömbös, mellékes részlet az, hogy a ... Megyei Rendőrfőkapitány közvetlenül egyeztetett-e a felperesi szakszervezet vezetőjével, vagy ezt egy beosztottjára bízta, illetőleg a főkapitány és a szakszervezet, vagy pedig a főkapitány felettes szerve és a szakszervezet között áll-e fenn az „egyeztetés". Arról, hogy kik között „zajlik az egyeztetés" egyébként "C" konkétan nem is nyilatkozott. A sajtó-helyreigazítás alapja a személyiség sérelme, célja a sérelem orvoslása. Ebből következően pedig az esetleges téves, vagy valótlan tényállításnak olyannak kell lennie, amely lényeges, az alany társadalmi megítélésének torzítására alkalmas. Az ítélőtábla álláspontja szerint jelen esetben erről a fentiekre tekintettel nincs szó. Ami a rendőrfőkapitány magatartására vonatkozó helyreigazítási kérelem részt illeti, teljes körűen egyet ért itt a bíróság az elsőfokú döntéssel és annak indokolásával is, az ebben a részben igényelt „való" tények közlése túlmegy magán a cikkben foglaltakon, de a sajtóhelyreigazítás, mint személyiségvédelmi eszköz törvényes célján is. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.
13. § /2/ bekezdése értelmében helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp.
14. § /1/ bekezdése alapján köteles a fellebbezési eljárásban pernyertes alperes jogi képviseleti díjból álló perköltsége megfizetésére, míg a feljegyzett fellebbezési illetéket - a felperes személyes illetékmentessége folytán - a Pp.
15. § /1/ bekezdése és a 6/
16. (VI.26.) IM. számú rendelet
17. § /1/ bekezdés és
18. §-a alapján az állam viseli. Győr,
19. évi december hó
20. napján Dr. Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke Dr. Lezsák József sk. előadó bíró Dr. Vass Mária sk. bíró