Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.424/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla Dr. Palotás Ildikó Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek dr. Horváth István ügyvéd által képviselt alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- április
- napján kelt 35.G.41.412/2007/
- számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 69.000,(Hatvankilencezer) Ft első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróságnál Cg.01-09-
- cégjegyzékszám alatt bejegyzett I. Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: alperes) tárasági szerződésének V. rész 5.
- pontja értelmében a társaság 8.100.000,-Ft összegű törzstőkéjéből 3.360.000,- Ft törzsbetéttel a felperes, 2.020.000,- Ft törzsbetéttel R. E., 1.360.000,- Ft törzsbetéttel K.I. és 1.360.000,-Ft-tal O.Sz. részesedik. A társasági szerződés ugyanezen pontja szerint a fenti törzsbetétek alapján felperest 336, R.E-t 202, K.I.t 136 és O.Sz.ot szintén 136 szavazat illeti a legfőbb szerv ülésein. A társasági szerződés VI. részének 6.1.
- j.) és 6.1.
- pontjai szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával köt, és az ilyen ügyekben - eltérő Gt. rendelkezés hiányában egyszerű szótöbbséggel dönt a társaság legfőbb szerve.
- augusztus 7-én a felperes által pontosított kereset szerint az alperesi társaság megismételt taggyűlést tartott, melyen valamennyi tag (tagi képviselő) jelen volt, és amelynek szabályos összehívását utóbb felperes sem vitatta. Ezen a taggyűlésen két határozat született. Az 1/
- (VIII.7.) sz. taggyűlési határozattal 474 igen szavazattal 336 tartózkodás mellett felhatalmazta a társaság O.Sz. ügyvezetőt a Gt.
- §
(4)bekezdése szerinti nyilatkozat megtételére, vagyis az új Gt. (a
- évi IV. törvény) hatálya alá helyezkedés kinyilvánítására. A határozatban az új Gt. szerinti működés kezdő időpontját nem határozták meg. A 2/
- (VIII.7.) sz. taggyűlési határozatban (melynek meghozatalában érintettsége folytán K.I. tag nem vett részt) a taggyűlés R.E. és Ó.Sz. összesen 338 igen szavazata és a felperesi bt. 336 ellenszavazata mellett úgy határozott, hogy hozzájárul az alperesi kft. és K.I. tag közötti üzletrész-átruházási szerződés megkötéséhez, amellyel K.I. névértéken megvásárolja az alperesi kft.-nek az I. Kft.ben lévő 2,4 m Ft-os üzletrészét. A felperes módosított keresetében kérte a 2/
- (VIII.7.) sz. taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését és alperes perköltségben marasztalását. Arra hivatkozott, hogy a
- augusztus 7-én 11 óra 30 perctől tartott megismételt taggyűlésről felvett 1/F/
- alatti taggyűlési jegyzőkönyv nem felel meg - az arra a felek egyező előadása szerint alkalmazandó -
- évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: régi Gt.)
- §
(1)bekezdésében írt előírásoknak. Eszerint ugyanis a taggyűlési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a taggyűlés helyét, idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. Miután az 1/F/
- alatti jegyzőkönyv a fenti előírásoknak nem felelt meg maradéktalanul, tekintve, hogy a jelenlévők rögzítésén túl a szavazásra jogosult tagok által leadható szavazatok számát - noha ez álláspontja szerint garanciális jelentőségű - a jegyzőkönyv külön nem tartalmazta, ezen kogens törvényi előírás megszegése miatt a taggyűlési határozat is érvénytelen. Sértette továbbá a megismételt taggyűlés napirendjének elfogadása kapcsán a hivatkozott jegyzőkönyv a régi Gt.
- §
(1)bekezdésének szabályát azzal is, hogy a megszavazásával kapcsolatos körülményeket nem rögzítette részleteiben, csak azt állapította meg, hogy a jelenlévő tagok a napirendi pontokat elfogadják. Az alperes kérte a kereset elutasítását és felperes költségekben marasztalását. Arra hivatkozott, hogy a felperes által állított oknál fogva a bírósági határozat nem jogszabályba ütköző, a szavazati arányok pedig kiderülnek a jegyzőkönyvből és megállapíthatóak mindazon egyéb körülmények is, melyeknek jegyzőkönyvezését a régi Gt. 155. §
(1)bekezdése előírta. Az elsőfokú bíróság a
- április 21-én kelt 35.G.41.412/2007/
- számú ítéletével az alperes 2/
- (VIII.07.) számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest 51.000,- Ft perköltségnek felperes részére történő megfizetésére, továbbá megkereste a Fővárosi Bíróságot mint Cégbíróságot, hogy a per jogerős befejeztét a cégjegyzékbe jegyezte be. Határozata indokolásában arra hivatkozott az elsőfokú bíróság, hogy a régi Gt.
- §
(1)bekezdése és 155. §
(1)bekezdése szerint kogens előírások pontosan megszabják a taggyűlési jegyzőkönyv alaki követelményeit, amelyektől az elsőfokú bíróság álláspontja szerint - lévén azok garanciális szabályok - eltérni nem lehet. Ha a régi Gt. 155. §
(1)bekezdésében meghatározott tartalmi elemek bármelyikét nem tartalmazza a jegyzőkönyv kellően azonosítható módon, akkor a taggyűlési jegyzőkönyv jogszabályba ütközik, ennélfogva a meghozott - a taggyűlési jegyzőkönyvben rögzített - taggyűlési határozat is jogszabályba ütköző lesz. Miután a perbeli jegyzőkönyv nem tartalmazta külön a jelenlévő alperesi tagokat megillető szavazati jog mértékét, ezt az alaki követelményt nem pótolhatja az, hogy a szavazati arányoknak és az egyes tagok által leadott szavazatoknak összevetéséből e körülményeket ki lehet következtetni. E körben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy K.I. tag szavazati jogának mértékére csak a fenti számítások elvégzésével lehet következtetést vonni, a R.E. és O.Sz. tagot illető szavazatok mértékét pedig külön-külön még így sem lehet meghatározni, a jegyzőkönyvből tehát nem állapítható meg teljeskörűen a tagok által képviselt szavazati jog mértéke. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen alperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatásával a kereset elutasítását, valamint felperesnek első- másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a 2/2007. (VIII.7.) számú taggyűlési határozat sem a társasági szerződés, sem jogszabály rendelkezésébe nem ütközött. Az a körülmény, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv fejlécében nem rögzítette a szavazati arányokat, nem ad alapot a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére. A felperes az ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes költségekben marasztalását kérte. Egyebek közt kifejtette, hogy a régi Gt. 155. §
(1)bekezdése eltérést nem engedően határozza meg a taggyűlési jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit, ezért ha a jogszabályban előírt tartalmi elemek valamelyikét nem, vagy nem teljes részletességgel tartalmazza a jegyzőkönyv, akkor az a jogszabályba ütközik és ez maga után vonja a jegyzőkönyvben rögzített határozat jogszabályba ütközését is. A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást érdemben helyesen állapította meg, de az abból levont jogi következtetése megalapozatlan. Helytállóan állapította meg ítéletében az elsőfokú bíróság, hogy a társaság a 2/2007. (VIII.7.) számú taggyűlési határozat meghozatalakor a régi Gt. hatálya alatt állt, tehát a jogvitát erre figyelemmel kellett elbírálni. A régi Gt. 47. §
(1)bekezdése értelmében a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat a Gt., vagy más jogszabály rendelkezéseibe; avagy a társasági szerződésbe (alapító okiratba, alapszabályba) ütközik. Az alperesi kft. társasági szerződésének 5.
- pontja meghatározza a négy tag által leadható szavazatok számát, a
- augusztus 7-i taggyűlési jegyzőkönyv pedig noha bevezető részében külön nem rögzíti a jelenlévő tagok szavazati jogának mértékét, - de a 2/
- (VIII. 7.) számú határozatból egyértelműen megállapíthatóak a szavazás körülményei, köztük, hogy K.I. érintettsége folytán nem szavazott, valamint, hogy R.E. és O.Sz. - összesen 338 - igenlő szavazata folytán a felperes 336 nem szavazata ellenére is adott volt a határozat meghozatalához [a társasági szerződés 6.1.8.j) és 6.1.
- pontja szerint] szükséges egyszerű szótöbbség. A régi Gt.
- §
(1)bekezdése (a
- évi IV. törvénnyel egyezően) meghatározza, hogy mely okokból támadható a társasági határozat. Ennek indoka, hogy az üzleti élet, a forgalom biztonságának igénye nem teszi lehetővé, hogy hosszabb időre bizonytalanság álljon fenn arra nézve, hogy egy társasági határozathoz fűződő joghatások bekövetkezhetnek-e, vagy sem. Ez indokolja azt a jogalkotói rendelkezést is, melynek eredményeként a rendkívül rövid, 90 napos objektív megtámadási határidő leteltével még a szabálytalan körülmények között született, fogyatékos társasági határozatok érvénytelenítése sem lehetséges, azok előírásait teljesíteni kell. Erre figyelemmel a társasági határozatok felülvizsgálatára kizárólag a Gt.
- §
(1)bekezdésében meghatározott okokból kerülhet sor, és ezek körét nem lehet kiterjesztően értelmezni. A taggyűlési határozat felülvizsgálata ezért abból az okból, hogy a taggyűlés történéseit rögzítő jegyzőkönyv hiányos, megalapozottan nem kérhető. Az
- évi VI. törvény a kft.-k számára még nem írta elő a taggyűlési jegyzőkönyv vezetését, a taggyűlési határozatok nyilvántartására a határozatok könyve szolgált, melyben a régi Gt.
- július 16.-i hatálybalépése előtt csak a határozatok szövegét kellett rögzíteni, a meghozatal körülményeit nem. A jogviták elbírálása során felmerült bizonyítási nehézségeket észlelve döntött úgy a jogalkotó, hogy a taggyűlések történéseit jegyzőkönyvbe kell foglalni, a könnyebb rekonstruálás érdekében vált kötelezővé a jegyzőkönyvezés. A taggyűlési jegyzőkönyv erre figyelemmel azonban csupán egy technikai eszköz, mely a kft. legfőbb szerve ülésén végbement fontosabb eseményeket, tényeket hivatott rögzíteni, megkönnyíti a jogviták eldöntését, de a taggyűlésen meghozott határozatok érvényessége szempontjából nem képvisel olyan garanciális jelentőséget, mint amilyen jelentőséget ennek az elsőfokú bíróság tulajdonított. Kétségtelen, hogy a régi Gt.
- §
(1)-
(2)bekezdése pontosan megszabja, hogy milyen kötelező tartalmi elemei vannak a kft. taggyűlési jegyzőkönyvének. A jegyzőkönyv fogyatékossága azonban - ha egyébként a társasági határozat az arra irányadó szabályok szerint született - nem hat ki a társasági határozat érvényességére. A régi Gt. 47. §
(1)bekezdése pontosan meghatározza, hogy a társasági határozat milyen okokból támadható, ezek között pedig a taggyűlési jegyzőkönyv hiányos vezetése nem szerepel. [A taggyűlési jegyzőkönyv technikai segédeszköz jellegét támasztja alá egyébként az a körülmény is, hogy a kft. taggyűlési határozat meghozatala nem okvetlenül jár együtt a jegyzőkönyvezéssel. A régi Gt. és az új Gt. is ismeri a taggyűlés mellőzésével hozott társasági határozat jogintézményét, amelynél fogalmilag kizárt a régi Gt. 155. §
(1)bekezdése szerinti jegyzőkönyv készítése.] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A felperes pervesztes lett, ezért a Pp. 239. § folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes ügyvédi munkadíjból és a 24.000,- Ft összegű fellebbezési eljárási illetékből álló, a rendelkező részben meghatározott mértékű első- és másodfokú perköltségének a megfizetésére. A másodfokú bíróság az ügyvédi munkadíjat a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései alapján állapította meg azzal, hogy az ügyvédi munkadíj az általános forgalmi adót tartalmazza. Budapest,
- december
- napján . Mika Ágnes sk. a tanács elnöke . Gál Judit sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Bírósági tisztviselő Dr. Kurucz Zsuzsánna sk. bíró