← Magyarország

Kbf.64/2009/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.64/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. december
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő V É G Z É S T: A szolgálati visszaélés vétsége miatt az I. r. vádlott és két társa ellen folyamatban lévő bűnügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
  4. június
  5. napján kihirdetett Kb.IV.59/2009/
  6. számú ítéletét az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű vádlott vonatkozásában helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
  7. június
  8. napján kihirdetett KB.IV.59/2009/
  9. számú ítéltével az I., a II. és a III.r. vádlottat az ellenük a Btk. 351.§

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő szolgálati visszaélés vétsége miatt emelt vád alól a Be. 6.§
(3)bekezdés a/ pontjára figyelemmel, a Be. 331.§
(1)bekezdése alapján bűncselekmény hiányában felmentette. Kötelezte a pótmagánvádlót a fellépése után keletkezett 75.010 Ft bűnügyi költség megfizetésére, míg a további 3.230 Ft bűnügyi költség tekintetében megállapította, hogy azt az állam viseli. Az ítélet ellen a pótmagánvádló és jogi képviselője a vádlottak bűnössége megállapítása érdekében fellebbezést jelentettek be. A vádlottak és védőjük az ítéletet tudomásul vették. A nyilvános ülésen a pótmagánvádló jogi képviselője a fellebbezését fenntartotta, indítványozta, hogy a másodfokú bíróság állapítsa meg a vádlottak bűnösségét szolgálati visszaélés vétségében, és ezért őket ítélje pénzbüntetésre. Véleménye szerint a vádlottak szándéka az volt, hogy a pótmagánvádlónak jogtalan hátrányt okozzanak, hiszen meghiúsították áthelyezését, illetve nem akarták engedélyezni részére az őt megillető szabadság igénybevételét. A vádlottak védője az ítélet helybenhagyását indítványozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pótmagánvádló nem indokolta meg sem fellebbezésében, sem pedig perbeszédében, hogy miért nem ért egyet az ítélet rendelkezéseivel, lényegében az általa emelt vád állításait ismételte meg. Véleménye szerint a pótmagánvádló célja a vádlottak élethelyzetének megnehezítése volt a pótmagánvád emelésével, illetve az ítélet ellen bejelentett fellebbezéssel. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ítélete megalapozott. A katonai tanács a tényállásból helyesen következtetett, amikor a vádlottakat az ellenük emelt vád alól felmentette. E döntés a felülmérlegelés tilalmára tekintettel eredményesen nem támadható a pótmagánvádló részéről. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelemében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács helyesen döntött, amikor a vádindítványt befogadta, mivel annak előterjesztésére előírt törvényi feltételek fennálltak. Az eljárását alapvetően a büntető perrendtartás szabályai szerint folytatta le, azt annyiban sértette meg, hogy a Be. 288.§
(1)bekezdésének kifejezett tilalma ellenére a vádlottakat egymás jelenlétében oktatta ki a törvényes jogaikra. Ez az eljárási szabálysértés azonban nem jelentett a Be. 375.§
(1)bekezdésében írt olyan fokú eljárási szabálysértést, amely kihatással lett volna az eljárás érdemi befejezésére. A pótmagánvádló és jogi képviselője által a vádlottak bűnösségének megállapítása érdekében bejelentett fellebbezést a másodfokú bíróság nem tartotta alaposnak. Az elsőfokú katonai tanács a rendelkezésére álló bizonyítékokat számba vette, értékelés alá vonta a vád állításait, amelyet az általa alaposan megvizsgált ténykörülmények miatt nem fogadott el. Az általa megállapított tényállás összhangban van azokkal a bizonyítékokkal, amelyeket az elsőfokú bíróság számba vett, mérlegelési jogkörében megállapított tényállása megalapozott. E tényállás mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a másodfokú bíróság számára is irányadó volt, a Be. 351.§
(1)bekezdésében megállapítottakra figyelemmel, amely úgy rendelkezik, hogy a másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Miként a határozat korábbi részében a másodfokú bíróság kifejtette, az első fokú ítélet mentes a megalapozatlansági okoktól, további bizonyítás lefolytatásának szükségessége nem merült fel, a fellebbezésben új tényt nem állítottak és új bizonyítékra sem hivatkoztak. E tényállásból azonban helyesen következtetett az elsőfokú bíróság, hogy a vádlottak terhére nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, mivel nem éltek vissza a szolgálati helyzetükkel és nem okoztak jogtalan hátrányt a pótmagánvádlónak és olyan szándékuk sem volt, hogy akár maguknak vagy másoknak jogtalan előnyt szerezzenek. A másodfokú bíróság az első fokú ítélet 7. oldalán kifejtett jogi érveléssel minden vonatkozásban egyetért, azt kiegészíteni nem kívánja. Az előzőekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa egyetértett az elsőfokú bíróság a vádlottakat bűncselekmény hiányában történő felmentő rendelkezésével, és az első fokú ítéletet - helyes indokainál fogva - mindhárom vádlott tekintetében helybenhagyta, mivel annak egyéb rendelkezése is törvényes. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete az I., a II. és a III.r. vádlottak vonatkozásában jogerős. Budapest,
  3. december
  4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.