Pfv.VII.21.605/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Fésű Gizella jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Kalászi Éva ügyvéd által képviselt alperes ellen szavatossági igény érvényesítése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 36.P.86.487/
- szám alatt indított és a Fővárosi Bíróság 57.Pf.638.233/2008/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 15 napon belül 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Indokolás: A felperes
- március 10-én 4.050.375 forint vételár ellenében megvásárolta az alperestől a forgalmi rendszámú fekete mágia gyöngyház színű ötajtós típusú új személygépjárművet.
- március 11-én megtörtént a jármű sérülésmentes, kipróbált állapotban történő átadása is. A következő időszakban azonban az alperes a jótállási kötelezettsége alapján a személygépkocsin számos alkalommal javítást végzett. Ennek során
- június 23-án kicserélte a generátort,
- június 9-én a kürtöt,
- november 25-én a rablásgátlót,
- december 1-jén ismét a rablásgátlót,
- január 6-án az ablakemelőket,
- március 6-án a komfort vezérlőegységet,
- március
- és
- között a központi vezérlőegységet,
- június 7-én a riasztót,
- augusztus 23án a távirányítót,
- január 4-én pedig a jobb ablakemelőt. A
- január 9-én elvégzett műszeres ellenőrzés az első utasoldali ablakemelő rossz alapbeállítását jelezte ki, és az ablakemelőhővédelem is bekapcsolt.
- január 17-én a vezetőoldali ablakemelő motor hiányzó vagy hibás alapbeállítását diagnosztizálta az alperes, a
- február 15-én elvégzett műszeres lekérdezés szerint pedig az indításgátló vezérlőegység, a légzsák vezérlőegység és a motor vezérlőegység nem adott jelet, elektromos hiba jelentkezett az áramkörben, az ablakemelő hővédelem pedig ismét aktív volt. Az alperes ekkor elvégezte a bal ablakemelő motor cseréjét,
- március 22-én pedig sor került a jobb ablakemelő motor és a komfort vezérlőegység cseréjére is.
- május 18-án az alperes a központi elektronikát és a motorelektronikát érintő hibajelzést észlelt, megállapította, hogy a 2-es hűtőventilátor nehezen jár, beszorul és elektromos hibát talált az áramkörben is.
- november 15-én az alperes ismét a motorelektronika, a vezetőajtó elektronika, valamint a központi elektronika hibáját diagnosztizálta, továbbá a 2-es hűtőventilátor megszorulását és a féklámpa kapcsoló valószínűtlen jelét állapította meg.
- február 8-án sor került a rablásgátló cseréjére és riasztó átkötésére is. A felperes keresetében a sorozatos meghibásodásokra hivatkozással a gépjármű kicserélésére és az adásvételi szerződés megkötésekor általa megfizetett 116.123 forint, valamint 7.460 forint díjak visszafizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Érvelése szerint a felperes által megjelölt hibákat elhárította, a gépkocsi hibátlan, rendeltetésszerű használatra alkalmas. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest a perbeli gépjárműnek egy azonos gyártmányú, típusú és felszereltségű másik új gépjárműre való kicserélésére kötelezte, ezt meghaladó részében pedig a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a szerződés alapján nyújtott szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat használnak, és rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését. A perbeli személygépkocsi e követelményeknek akkor felelne meg, ha azt a felperes a rendeltetésének megfelelően tudná használni. Rendeltetésszerű használatra pedig egy új személygépkocsi akkor alkalmas, ha az folyamatosan a vezető szükségleteinek megfelelően használható közlekedésre anélkül, hogy hibák bekövetkeztétől kellene tartani, illetve az újabb és újabb javítások következtében a gépkocsi használatból való kiesésével kellene számolni. A felperes által megvásárolt gépkocsit viszont az átadását követő 3 év alatt tizenkétszer javították úgy, hogy valamennyi felmerült hiba és az öndiagnosztikai rendszer által jelzett hibakód a gépjármű elektronikai rendszerével volt összefüggésben. Az egyes hibákat ugyan az alperes az adott időpontban javította, ezt követően azonban a gépkocsinak egy másik elektronikai berendezése hibásodott meg és szorult cserére, de volt olyan alkatrész is, amelyet 3 alkalommal kellett kicserélni. A gépjármű elektronikai hibái a per során is jelentkeztek, a kirendelt igazságügyi szakértő által megtartott helyszíni szemle időpontjában ugyanis - a szakértői véleményből kitűnően - automatikus üzemmódban nem működött a bal első elektromos ablakemelő gomb, a műszeres vizsgálat során az egyik menügombon a műszer a jobb első ajtó vezérlőegysége helyett a bal első ajtót jelezte ki, a jobb első elektromos ablakemelő hőkioldó védelme pedig bekapcsolt. Az ugyanekkor elkészített 12 oldalas diagnosztikai jegyzőkönyv tanúsága szerint a lekérdezés során a műszer hibát jelzett a motor vezérlőegységnél, a fedélzeti rendszer vezérlőegységénél, a légzsák vezérlőegységnél, a baloldali ajtó elektronikánál és a jobboldali ajtó elektronikánál is. A második helyszíni szemle során az öndiagnosztika hibát mutatott ki a hűtőventilátornál, az ellenállásmérés azt jelezte, hogy a ventilátor motorja elszakadt, a központi elektronikánál pedig 4 hibakódot jelzett. Mindezekre figyelemmel a perbeli személygépkocsi nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra, a Ptk. által előírt törvényes követelményeket nem elégíti ki. A szerződésszegés súlyára és a szavatossági jogok teljesítésével már eddig is okozott és a jövőre nézve is valószínűsíthető kényelmetlenségekre figyelemmel pedig a felperes az alperes hibás teljesítése miatt jogszerűen kérte a gépkocsi kicserélését. Kétségtelen, hogy a perbeli személygépkocsi futásteljesítménye nagyobb volt az átlagosnál, és a járművön külső behatásból eredő kisebb sérülések is találhatók. Ezek a körülmények azonban az alperes szavatossági kötelezettségét nem befolyásolják. A rendeltetésellenes használatból eredő károk megtérítése érdekében pedig az alperes nem terjesztett elő viszontkeresetet, így ezt a körülményt a bíróság döntése meghozatala során nem vizsgálhatta. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, és annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Kifejtette, hogy az eljárt bíróságok nem adták meg a részére a Pp.
- §
(3)bekezdése szerinti, a bizonyítandó tényekre, bizonyítási teherre, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeire vonatkozó tájékoztatást, és ezzel elzárták őt annak bizonyításától, hogy a felperes által állított hibák, amelyeket egyébként jótállási kötelezettsége alapján kijavított, egy eset kivételével ténylegesen nem is álltak fenn. Előadta továbbá, hogy mind az első-, mind a másodfokú eljárás során indítványozta a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény kiegészítését a rendeltetésellenes használatból eredő károk összegének meghatározása érdekében, indítványa teljesítését azonban a bíróságok a Pp. 221. §
(1)bekezdését megsértve anélkül mellőzték, hogy ítéletükben a mellőzés okát megjelölték volna. Megjegyezte, hogy viszontkeresetét a perben azt követően kívánta előterjeszteni, hogy a szakértő a kár összegét előzetesen meghatározta. Végül kifejtette, hogy az eljárt bíróságok a Pp. 206. §
(1)bekezdésébe ütköző módon, a bizonyítékok téves értékelésével hozták meg határozatukat. A megítélése szerint ugyanis a perbeli gépjármű rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát önmagában az a tény is igazolja, hogy futásteljesítéménye az átlagosnál háromszor nagyobb volt. Annak a körülménynek pedig, hogy a gépkocsit az adásvételi szerződés megkötésétől számított 3 és fél év alatt 12 alkalommal javították, a véleménye szerint nem lehet túlzott jelentőséget tulajdonítani, különösen állapotú. arra figyelemmel, hogy a jármű jelenleg hibátlan A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok nem sértették meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A Pp. 3. §
(3)bekezdéséből kitűnően a bíróságnak a jogvita eldöntése érdekében a feleket a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről előzetesen tájékoztatnia kell. E tájékoztatási kötelezettség célja annak biztosítása, hogy a fél a bizonyítási indítványait a jóhiszemű és célszerű pervitel követelményeinek megfelelően előterjeszthesse. A tájékoztatásnak - a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 1/2009. (VI.24.) számú véleményéből kitűnően - a kereseti kérelem és az ellenkérelem alapjaként előadottakból kiindulva, az anyagi jogi szabályok szerint jelentős tényekre kell vonatkoznia. A perbeli esetben a felperes keresetében az alperest a Ptk. 306. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a sorozatos meghibásodásokra hivatkozással a gépjármű kicserélésére kérte kötelezni. Miután az alperes érdemi ellenkérelmében - egy eset kivételével - a hibák bekövetkeztét is vitatta, a perben a Pp. 164. §
(1)bekezdéséből következően a felperes kötelezettsége volt annak bizonyítása, hogy az általa állított hibák valóban felmerültek. Az alperest e vonatkozásban (a hibák nemlétét illetően) bizonyítási kötelezettség - a másodfokú bíróság megállapításával ellentétben - nem terhelte. Így az eljárt bíróságok a Pp. 3. §
(3)bekezdésében foglaltakat e körben az alperes számára sérelmes módon nyilvánvalóan nem sérthették meg. A beszerzett bizonyítékokat, a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményét pedig a bíróságnak nem a per során, hanem az érdemi határozatában kell értékelnie. Ezért nem sértettek jogszabályt az eljárt bíróságok akkor sem, amikor a tárgyalás berekesztését megelőzően nem közölték az alperessel, hogy a sorozatos meghibásodásokra vonatkozó felperesi tényállítást bizonyítottnak találták. Kitűnik a jogerős ítélet indokolásából az is, hogy az esetleges rendeltetésellenes használatból eredő károk összegét a bíróságok azért nem vizsgálták, mert e károk megtérítése iránt az alperes az eljárás során tett egyértelmű nyilatkozata szerint nem kívánt viszontkeresetet indítani. A jogerős ítélet tehát a szükséges indokolást e körben is tartalmazza, a Pp. 221. §
(1)bekezdésének megsértése nem következett be. A bizonyítási eljárás lefolytatására pedig - az előzetes bizonyítás itt nem irányadó esetének kivételével csak a már előterjesztett kereseti vagy viszontkereseti kérelem és az ellenkérelem (kifogás) alapján, az anyagi jogi szabályok szerint jelentős, a perben vitatott tények vonatkozásában kerülhet sor; elő sem adott kérelmek kapcsán a bíróság bizonyítási cselekményt nem foganatosíthat. Érdemben is helyesen jártak el ezért a bíróságok, amikor a rendeltetésellenes használatból eredő károk összege körében a bizonyítást viszontkereset hiányában - mellőzték. Az pedig nem állapítható meg, hogy a bíróságok a bizonyítékok egybevetése és értékelése során a Pp. 206. §
(1)bekezdését megsértve okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutottak volna. Az ugyanis, ha a megvásárolt gépjármű üzemelése során nagy számú meghibásodás következett be, és a jövőben is számolni kell sorozatos hibák előfordulásával, a jármű kicserélésének a Ptk. 306. §
(1)bekezdés a) pontja alapján történő elrendelését abban az esetben is megalapozza, ha a hibák egyébként javíthatók. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati kérelme sikertelen volt, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdésében foglaltak értelmében alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségét megtéríteni. A felülvizsgálati ügyérték, miután az alperes az őt a gépjármű kicserélésére kötelező jogerős ítéletet támadta felülvizsgálattal, a gépkocsi értéke, vagyis 4.050.375 forint volt. Budapest, 2009. december 03. Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. bíró