Kfv.VI.37.096/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Somogyi János ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr.Jobbágy Ügyvédi Iroda (4023 Debrecen, Kossuth u. 7.) ügyintéző: dr.Jobbágy Krisztina ügyvéd által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve (1097 Budapest, Soroksári út 22-24.) alperes elleni mezőgazdasági támogatás tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 24.K.30.404/2008/
- számú
- október
- napján kelt jogerős ítélete ellen az alperes részéről
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 24.K.30.404/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) eljárási illetéket az állam viseli. forint felülvizsgálati Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes
- évre összesen 14,7 ha után egységes területalapú támogatás, 22,24 ha területnagyság után kiegészítő nemzeti támogatás iránti igényt terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál. A támogatás iránti kérelem benyújtását követően a felperes és házastársa a TJ.29A-3-
- azonosító számú fizikai blokkban található
- és
- sorszámú parcelláit eladta. A támogatási kérelem ellenőrzése és az adategyeztetési eljárás során az elsőfokú hatóság azt állapította meg, hogy a bejelentett terület és a meghatározott terület közötti különbség meghaladja a megállapított terület 50 %-át, határozatával a kérelmet elutasította azzal, hogy az egységes területalapú támogatásra és szántóföldi kiegészítő nemzeti támogatásra a felperes nem jogosult. Határozatát a 2199/2003.EK rendelet (a továbbiakban: EKr.1.)
- cikk /1/ bekezdésére és a 2419/
- EK rendelet (a továbbiakban: EKr.2.)
- és
- cikkére alapozta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- november
- napján meghozott BL/7126-2005/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hasznosító személyében bekövetkezett változást a 86/2004.(V.15.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.)
- § /1/ és /2/ bekezdése szerint nem jelentették be. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, előadva, hogy a támogatási igényét a R.
- §-a alapján
- június
- napjáig beadta. A bevallás után
- július
- napján kelt adásvételi szerződéssel eladta a perbeli földterületet, melynek ingatlan-nyilvántartási átvezetésére csak később került sor. A beadáskor a kérelme pontos volt, túligénylés nem történt. Az eladástól számított 10 napon belül bejelentési kötelezettségének azért nem tett eleget, mert a vevő csak
- évben vette hasznosításba a területet, 2004-ben azt még a felperes használta. A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezte. Az EKr.
- cikke és az EKr.
- cikke, valamint a R.
- §-a és
- § /1/ bekezdésének összevetésével megállapította, hogy az alperes tévesen rótt a felperes terhére a bejelentési kötelezettségének elmulasztását, ugyanis e kötelezettsége még be sem állt. A támogatási igény benyújtásának határideje az R.
- § /1/ bekezdéséből fakadóan
- június
- napja volt, ekkor még a perbeli földterületnek a tulajdonosa és a használója volt. A felperesnek a túligénylésről tudnia sem kellett, hiszen az adásvételi szerződés megkötésekor a támogatás beadási határideje lejárt. A földterület használatára jogosult személyben történő változás
- május
- napján került az ingatlan-nyilvántartáson átvezetésre, így a felperest abban sem terheli mulasztás, hogy kérelmét később nem pontosította. Az alperes a tényállás-tisztázási kötelezettségének sem tett eleget, holott a támogatás jogcíme valódiságának ellenőrzése jogszabályban foglalt kötelezettsége. Ez nem helyettesíthető azzal a jogsértő gyakorlattal, miszerint a közigazgatási szerv felszólítja az adott blokkban lévő igénylőket, hogy szüntessék meg a túligénylést, és ezt követően a tényállás tisztázottságára hivatkozva mellőzi e kötelezettségének teljesítését. Az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogot és egyéb jogokat kizárólag az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz, erre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (továbbiakban: MePAR) nem alkalmas. A megismételt eljárásban a felperes támogatási igényét annak alapján kell elbírálni, hogy az EKr.
- cikke /1/ és /2/ bekezdésében meghatározott mentesülési körülmények a felperes vonatkozásában megállapíthatóak. Amennyiben a túligénylés ezt követően is fennáll, az alperesnek a tényállás-tisztázására és a támogatási kérelem megalapozottságának vizsgálatára irányuló kötelezettsége körében vizsgálnia kell a perbeli földterületre vonatkozó másik támogatási kérelemben bejelentett adatok valódiságát, és a jogszabályoknak, valamint a pályázati feltételeknek való megfelelését, különös tekintettel a kérelem benyújtásának időpontjára, illetőleg a kérelmező jogosultságára. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság figyelmen kívül hagyta azon alperesi hivatkozást, miszerint mezőgazdasági és vidékfejlesztési eljárásokban nem az ingatlannyilvántartás, hanem a MePAR adatai az irányadóak. Az ítélet jogszabálysértő, az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- § /3/ bekezdésébe és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003.(XI.13.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.2.)
- § /1/-/2/ bekezdésébe ütközik. A felperes támogatási kérelmét azért kellett elutasítani, mert az adategyeztetési eljárás során a területeit lenullázta és ezt már csak jogkövetkezmény terhe mellett tehette meg. Hangsúlyozta azt is, hogy az R.
- § /1/ és /2/ bekezdése alapján a támogatási eljárásokban a MePAR adattartalmát kell használni. A bíróság kizárólag azt vizsgálhatta volna, hogy a felperes az általa megjelölt terület után jogosult-e támogatásra, vagy sem, és nem azt, hogy az adott időszakban az ingatlannyilvántartás szerint valójában ki volt a tulajdonos, földhasználó. A felperes felülvizsgálati hatályában tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
- § /2/ bekezdéséből fakadóan a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Inytv.
- § /3/ bekezdés és a R.
- § /1/ és /2/ bekezdésének összevetéséből kétségkívül következik, hogy a
- évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) hatálya alá tartozó földterülethez kapcsolódó támogatási eljárások során a MePAR adattartalmát kell használni. A jogerős ítéletet azonban nem ezen jogszabályi rendelkezésekbe, hanem az EK.r.
- cikk /1/ és /2/ bekezdésébe ütközően és a tényállás tisztázatlanságára alapozottan tartotta jogszabálysértőnek az alperesi határozatot. A felülvizsgálati ügyben alkalmazandó
- évi VI. törvény (a továbbiakban: Áe.)
- § /1/ bekezdése és a Tv.
- § /1/ bekezdése a határozathozatalhoz szükséges tényállás-tisztázását a közigazgatási szerv kötelezettségévé teszi. A R.
- §-a szerint az adminisztratív, illetőleg fizikai ellenőrzések alapján a jogosultsági feltételekhez kapcsolódó levonásokat, illetve kizárásokat az EK.r.
- cikke, valamint az EK.r.
- cikke alapulvételével kell elbírálni. A Legfelsőbb Bíróságnak - egyezően a megyei bírósággal - abban kellett állást foglalnia, hogy a felperest érintően az EK.r.
- cikk /1/ és /2/ bekezdése szerinti mentesülési körülmények fennállnak-e. Ezen rendelkezéseket az alperes tévesen értelmezte, mert - amint a megyei bíróság is helyesen állapította meg ítélete indokolásában az EK.r.
- cikk /1/ és /2/ bekezdése a megfelelően bizonyított körülmények alapján, a vétkesség-vétlenség vizsgálatát a levonásokat és kizárásokat alkalmazó hatóság kötelezettségévé teszi. Helytállóan mutatott rá a megyei bíróság arra, hogy a felperes az alperes felszólítására nullázta le az adott földterületeket, amely ugyan a túligénylés megszűnéséhez vezetett, azonban a kérelmét valótlan adattartalmúvá tette. Megjegyzendő az is, hogy a MePAR a földterület tulajdonjogával kapcsolatosan adatot nem tartalmaz. A felperes a támogatási igények előterjesztésekor tényszerűen pontos információt nyújtott be, illetve úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, ezért az EK.r.
- cikk /1/ és /2/ bekezdése értelmében az előírt levonások és kizárások vele szemben nem alkalmazhatóak, illetőleg a tényállás tisztázása az eljáró közigazgatási szerv kötelezettsége. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítélete indokolásában a megismételt eljárásra adott iránymutatást azzal egészíti ki, hogy az alperesnek az új eljárást, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény alapján kell lefolytatnia, figyelemmel az e törvény
- § /1/ bekezdésében foglaltakra. Itt jegyzi meg a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a Fővárosi Bíróság ítélete rendelkező részében a Pp.
- § /1/ bekezdésében foglaltaktól eltérően az „utasítás" és nem a „kötelezés" kifejezést használta, ez azonban az ügy érdemét nem érintette. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetékét az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán, figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-ában foglaltakra, az állam viseli. Budapest,
- november
- Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Sperka Kálmán sk. előadó bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok