Kfv.III.37.276/2009/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Gyömbér László ügyvéd által képviselt F. L.-né felperesnek a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal alperes ellen működési engedély tárgyában meghozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Csongrád Megyei Bíróság
- január
- napján kelt 14.K.22.200/2008/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 14.K.22.200/2008//
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy alperesnek 10.000 (azaz perköltséget. 15 napon tízezer) belül fizessen meg az forint felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra további 26.000 (azaz huszonhatezer) forint felülvizsgálati eljárási részilletéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Szeged Megyei Jogi Város Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság)
- augusztus
- napján 1786/
- sorszámon működési engedélyt adott ki a felperes részére az általa üzemeltetett Sz., M. tér, piactelephelyen lévő pavilonban működő üzletre. E működési engedély kiadásához szükséges használat jogcímét a felperes, a Sz. Vásár és Piac Üzemeltető Kft-vel (a továbbiakban: bérbeadó)
- február
- napján kötött bérleti szerződéssel igazolta. A bérbeadó a bérleti szerződést
- október
- napján kelt és a felperes részére
- október
- napján kézbesített levelében
- október
- napjával felmondta. Az elsőfokú hatóság
- február
- napján kelt 18222/
- számú határozatával a működési engedélyt visszavonta, figyelemmel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/
- (I.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8.§
(4)bekezdés b) pontjára. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 1228-2/
- számú
- március
- napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Rámutatott, hogy a bérleti szerződés felmondása jogszerűségének megítélése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik, ahogyan annak sincs az ügyben jelentősége, hogy az érintett pavilon bontásával kapcsolatos építésügyi hatósági eljárás miként zárult, mert annak az eljárásnak más volt a tárgya. Az elsőfokú hatóság az alperes határozatának megszületését követően
- március
- napján hozott elsőfokú határozatot visszavonó határozatát - figyelemmel az alperes időközben megszületett másodfokú határozatára -
- március
- napján hozott 182224/
- számú határozatával visszavonta. A felperes keresete folytán eljárt megyei bíróság a per tárgyalását a bérbeadó által indított terület birtokba adására és egyéb követelések iránti polgári perre figyelemmel - melyben a felperes alperesként szerepelt - felfüggesztette. E perben született
- sorszámú elsőfokú, majd a
- sorszámú jogerős megyei bírósági ítélet szerint a bérleti szerződés felmondása érvényes volt. A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság
- január
- napján kelt
- számú ítélete a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az ezt követően újra indult közigazgatási perben a megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes a perbeli terület használatára a működési engedély megadásakori feltételek szerint az általa becsatolt
- február
- napján kelt és a szerződő felek által
- július
- napján felváltott (módosított) bérleti szerződés alapján volt jogosult. Mivel a működési engedély alapját egy konkrét használati jogcím képezte, és az engedély visszavonásának alapját pedig a megadás alapjául szolgáló konkrét használati jogcím megszűnése, ezért az alperes határozata helytálló volt. A Városi Bíróság előtt folyamatban lévő perre nem kellett a per tárgyalását felfüggeszteni, mivel az a per a jelen per felperesének alperesi viszontkeresete folytán arról szólt, hogy a felperest a bérbeadóval létrejött bérleti szerződés felmondásának érvényességétől függetlenül is megilleti a használat joga más jogcím alapján. Jelen ügy szempontjából viszont más esetleges jogcím léte irreleváns. A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a visszavonó határozat hatályon kívül helyezését, vagy a bíróság új eljárásra kötelezését. Kifejtette, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 32.§
(2)bekezdése alapján már az elsőfokú hatóságnak fel kellett volna függeszteni az eljárást a folyamatban lévő polgári perekre tekintettel. Jogszabálysértő volt az ítélet azért, mert figyelmen kívül hagyta azt a törvénysértést, hogy
- március
- napján a jegyző saját hatáskörben visszavonta a visszavonó határozatát, majd ezen visszavonó határozatot is utóbb visszavonta. Álláspontja szerint megsértette a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5.§-át is az elsőfokú hatóság, amikor első ízben tűzveszélyességre való hivatkozással próbálta az üzletet megszüntetni, majd ezen határozatát is visszavonta. Másodjára az építési engedélyre való hivatkozással próbálta lebontatni az épületet, mely határozatot szintén visszavont. Sérelmezte, hogy a per tárgyalásának ismételt felfüggesztése iránti kérelmét a bíróság elutasította. Kifejtette, hogy a városi bíróság előtt folyt per keretében a felperes tulajdonát képező felépítmény földhasználati jogának elismerése van folyamatban. Előadta, hogy a korábbi megelőző jogcímekre alapított használati jogosultságot is figyelembe kell venni, hiszen a felperes működési engedélyét
- évben szerezte meg, melyet azóta az önkormányzat többször meghosszabbított. Végül hivatkozott arra is, hogy egy másik ügyben a felperes épülete mellett elhelyezkedő hasonló pavilon vonatkozásában a Megyei Bíróság
- számú végzésében a folyamatban lévő per miatt függesztette fel a bíróság a működési engedély visszavonása tárgyában folyamatban lévő per tárgyalását. Az alperes kértre felülvizsgálati ellenkérelmében helybenhagyását annak helyes indokai alapján. az ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az R. 8.§
(4)bekezdés b) pontja szerint a jegyző a működési engedélyt visszavonja, ha a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn. Az R. 3.§
(3)bekezdés b) pontja alapján pedig a működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni az üzlet tulajdonosát és használatának jogcímét (bérlet, haszonélvezet). A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet teljes körűen feltárta a tényállást, megfelelő jogszabályokat alkalmazott, és az azokból levont jogi következtetés is mindenben helytálló volt. Amellett, hogy a felperes nem tette a kereset tárgyává azt a kérdést, hogy az alperesnek fel kellett volna-e függesztenie eljárását a folyamatban lévő polgári perre - amelyre egyébként a bíróság a per tárgyalását felfüggesztette -, megállapítható volt, hogy az alperes jogszerűen járt el akkor, amikor az írásbeli felmondás és annak kézbesítése alapján megállapította, hogy a felperesi működési engedély alapjául szolgáló jogcíme a továbbiakban nem áll fenn, ezért a működési engedély visszavonásának van helye. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett abban az alperessel, hogy a felmondás érvénytelensége, illetve a bérleti szerződés érvényessége tárgyában külön per indítható a polgári bíróság előtt, ilyen per megindítására a felperes részéről nem került sor. A megyei bíróság helytállóan foglalt állást arról - és ezt a Városi Bíróságon indult ügyben hozott másodfokú és felülvizsgálati ítéletek is megerősítették -, hogy a bérleti szerződés felmondása érvényes volt. A megyei bíróság ítéletének meghozatalakor folyamatban lévő ügy tárgya pedig nem tartalmazott olyan előkérdést, amelyre tekintettel a közigazgatási per tárgyalását fel lehetett volna függeszteni. Ez utóbbi ügyben ugyanis az alperesi viszontkereset tartalma a jogerős ítélet szerint az volt, hogy a bérleti szerződés érvényességétől függetlenül is van-e használati jogcíme jelen per felperesének. Az ítélet ezen megállapítását a felperes a felülvizsgálati kérelemben nem vitatta, és a jogerős ítélet helyes álláspontot foglalt el akkor, amikor kifejtette, hogy a felperesi igény egyéb jogcímre alapított használati jogosultságának kérdése a jelen ügy eldöntése szempontjából irreleváns. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jelen ügyben felülvizsgálni kért alperesi határozat nem volt jogszabálysértő azért, mert ezen határozat megszületését követően hozott- és ekként törvénysértő - jegyzői elsőfokú visszavonó határozatot, a jegyző szintén visszavonta. Jelen felülvizsgálati eljárásnak pedig a visszavonó határozat jogszerűsége nem volt tárgya. A Legfelsőbb Bíróság nem találta alperes határozatát a Ptk.5.§-ába ütközőnek sem, mivel a Ptk. ezen szabálya közigazgatási hatóság és az ügyfél viszonylatában eleve nem alkalmazható (Ptk.1.§). Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)bekezdése alapján rendelkezett a perköltségről, míg az illeték tekintetében a 36.000.- Ft felülvizsgálati eljárási illetékből le nem rótt 26.000.- Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte a felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdésére figyelemmel és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján. Budapest,
- december
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács András sk. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos sk. bíró