Győri Ítélőtábla Gf.II.20.356/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla dr. Tuza Béla ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Hári Tibor ügyvéd által képviselt alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Zala Megyei Bíróság
- július
- napján kelt 2.G.40.075/2009/
- számú ítélete ellen az alperes által 6., illetve
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy leletezés terhe mellett 8 napon belül fizessen meg 3.
- (Háromezer) Ft fellebbezési illetéket. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 25.000 (Huszonötezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A cégnyilvántartásba a Cg. .. . cégjegyzékszám alatt bejegyzett alperesnek két tagja volt: a felperes és "A". A tagok egyben - önálló képviseleti joggal - az ügyvezetői tisztséget is betöltötték. "A" ügyvezető a
- április
- napján kelt meghívóval
- április 24-e délelőtt 10 órájára taggyűlést hívott össze, a megismételt taggyűlés időpontját április
- napjának 10 órájában megjelölve. A meghívó postára adására
- április
- napján került sor. Az első taggyűlésen a felperes nem jelent meg, a megismételt taggyűlésen az egyedül jelen lévő tag két taggyűlési határozatot fogadott el. Az 1/
- (IV.28.) határozattal a felperest ügyvezetői tisztségéből visszahívta; míg a 2/
- (IV.28.) határozattal felhatalmazta "A" ügyvezetőt a "B" Kft.-vel megkötött - a helység 1-i ... hrsz -ú ingatlanra vonatkozó - csereszerződés felbontására, valamint a ... hrsz-ú ingatlant és a társaság tulajdonában lévő daru értékesítésére. "A" tag a
- április
- napján kelt csereszerződéssel üzletrészét átruházta. Az alperes
- május
- napján a cégbíróságon változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a felperes ügyvezetői tisztsége és "A" tagsági jogviszonya törlését, valamint az üzletrészt megszerző "C" tagsági jogviszonya, és a létesítő okirat módosításának kelte (
- rovat) bejegyzését. A cégbíróság a
- május
- napján kelt Cg.... szám alatti végzésével a kért változásokat az alperes cégjegyzékén átvezette. A változásbejegyző végzés cégközlönyi közzétételére
- május
- napján került sor. A felperes keresetében egyrészt a Zala Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg.... sorszám alatti változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezését; másrészt az alperes taggyűlése 1.-2./2009 (IV.29) taggyűlési határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Kereseti érvelése szerint a
- május 24.-i taggyűlés meghívóját az ügyvezető csak
- április
- napján küldte el tértivevényes küldeményben, így a meghívó elküldése és a taggyűlés napja között - a gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV. tv. (Gt.) 144.§
(2)bekezdését és az alperes társasági szerződése 11./
- pontját sértve - nem volt meg a 15 napos időköz, csak 14 nap. Így sem az első, sem pedig a megismételt taggyűlés nem lett volna megtartható, a szabályszerűtlenül összehívott taggyűlésen pedig határozat nem volt hozható. Hivatkozott továbbá arra, hogy a taggyűlési meghívót csak
- április 28-án 12 óra 30 perckor vette át, így meg sem jelenhetett a határozatot hozó megismételt taggyűlésen. Előadta továbbá, hogy a sérelmezett taggyűlési határozatokról is csak
- május 26.-án szerzett tudomást, amikor megkapta a cégbíróságtól a taggyűlési jegyzőkönyv másolatát, melynek igazolására a cégbíróság által kiállított jegyzőkönyvmásolatot csatolta. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Nem vitatta, hogy a meghívó elküldése, valamint a taggyűlés napja között ugyan csak 14 napos volt az időköz, de álláspontja szerint ez a minimális eltérés nem lehetett releváns a határozatok szempontjából. Hivatkozott arra, hogy a felperes már korábban kézhez vett hasonló napirendű taggyűlési meghívót, így tudhatta, hogy a perbeli taggyűlésen milyen határozatok születhetnek. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes 1.-2./2009 (IV.28.) taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezte; míg a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasította. Határozata indokolásában a társasági határozat felülvizsgálata iránti keresettel kapcsolatban - a Gt.
- §
(3)bekezdése alapján - abból indult ki, hogy a felperes hitelt érdemlően igazolta a taggyűlési határozatokról való tudomásszerzés időpontját (
- május 26.), így keresetét
- június
- napján a törvényi határidőn belül terjesztette elő. A kereset érdemi éveivel egyetértve kifejtette, hogy a taggyűlés összehívása során a meghívó késedelmes (
- április 10-i) feladásával az alperes megszegte a Gt.144.§
(2)bekezdésében írtakat, és az azzal azonos tartalmú, a 11/4. pontba foglalt társasági szerződési rendelkezést, így a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű. A szabályszerűtlenül összehívott taggyűlésen jogszerű határozat sem hozható, így elsőfokú bíróság megállapította, hogy a keresettel támadott taggyűlési határozatok jogsértőek. Az elsőfokú bíróság a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet a Ctv. 65.§
(3)bekezdése alapján utasította el. Rögzítette ugyanakkor, hogy a társasági határozatok hatályon kívül helyezése folytán, a szükséges intézkedések megtétele érdekében - jogerős ítéletében megkeresi a cégbíróságot. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatása, valamint a kereset teljes elutasítása iránt. Fellebbezésében előadta, hogy a felperes
- március 23-án - taggyűlési felhatalmazás és a társaság másik tagja értesítése nélkül a társaság bankszámlájáról 7.000.000,- Ft-ot felvett, a társaság könyvelési iratait, és a társaság székhelyéről több ingóságot is magával vitt. Ezekkel, valamint egyéb jogszerűtlen magatartásával az alperest csődközeli állapotba sodorta, ezért a felperessel szemben bűntető eljárás van folyamatban. Hivatkozott arra, hogy a felperes társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti, ezért a társaság ügyvezetését sem láthatja el. Fellebbezésben sem vitatta ugyanakkor, hogy a taggyűlési meghívó elküldésével a törvényi időközt nem tartotta meg, és ezzel megsértette a Gt.
- §
(2)bekezdését. Fellebbezési kérelmét azonban - a Gt.46. §
(2)bekezdésével szemben azzal indokolta, hogy a felperest visszahívó taggyűlési határozat érdemben helyes, az nem jogsértő, a meghívóra meghatározott időköz megsértése csak egy egyszerű adminisztratív mulasztás volt. A felperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult. Előrebocsátja az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítéletnek a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasító része - fellebbezés hiányában - elsőfokon jogerőre emelkedett, így e rendelkezést a felülbírálat és a jelen másodfokú határozat nem érinti.Mivel a per iratai alapján hatályon kívül helyezésre okot adó körülmény nem merült fel, az ítélőtábla az elsőfokú határozatot érdemben, a Pp. 253.§
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között - bírálta felül. Az így elbírált fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a fellebbezési eljárás során releváns - tényállást helyesen állapította meg, és az abból levont jogi következtetése is helytálló. Az ítélőtábla mind az érdemi döntéssel, mind az elsőfokú ítélet indokolásában foglaltakkal maradéktalanul egyetértett. Az elsőfokú ítélet fellebbezett részét ezért helyes indokai alapján hagyta helyben, az ítélet indokolásában kifejtetteket megismételni nem kívánja, azokra ezúttal csupán hivatkozik (Pp. 254.§.
(3)bekezdés). A fellebbezésben foglaltak kapcsán az ítélőtábla az alábbiakra mutat rá: Helyesen utalt az elsőfokú bíróság a taggyűlési határozatok felülvizsgálata körében a Gt. 144. §
(2)bekezdésében foglalt szabályra, mely szerint a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - legalább 15 napnak kell eltelnie. A perbeli esetben a társasági szerződés 11.
- pontja ezzel azonos módon rendelkezik. Mivel e szabályozás imperatív jellegű, nincs jelentősége annak, hogy a rendelkezést mennyire sértették meg. Az érdemi döntés szempontjából kizárólag annak van jelentősége, hogy a törvénynek ezen rendelkezését a perben érintett taggyűlés összehívása során megsértették-e. Az alperes e szabályt kétségtelenül megsértette, melynek tényét - az elsőfokú eljárás során, illetve fellebbezésében - maga sem vitatta. A fellebbezésben előadottak ezért az elsőfokú ítélet fellebbezett részének megváltoztatására nem adtak alapot, a jogsértően meghozott taggyűlési határozatokat az elsőfokú bíróság helyesen helyezte hatályon kívül. Megjegyzi továbbá az ítélőtábla, hogy a változásbejegyző végzés alapjául szolgáló társasági határozat hatályon kívül helyezése - amint arra ítéletében az elsőfokú bíróság is helyesen utalt azzal a következménnyel jár, hogy a Ctv.
- §
(1)bekezdése szerint a perbíróság bejelentésére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást folytat le az utólagosan törvénysértővé vált cégjegyzéki adat (Ctv. 74. §
(1)b) pont) kiigazítására, orvoslására. A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. Mivel a fellebbezés eredményre nem vezetett, a másodfokú eljárásban is pervesztes alperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt felperes másodfokú perköltségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj áfát is magában foglaló összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdései alapján, a kifejtett jogi képviseleti tevékenység mérlegelésével állapította meg. Észlelte ugyanakkor az ítélőtábla, hogy az alperes a fellebbezésén az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti illetékalap után, az Itv. 46. §
(1)bekezdése alapján számítandó - szükséges 24.000,- forint fellebbezési illeték helyett 21.000,- forintot rótt le, így a hiányzó 4.000,- forint illetéket leletezés terhe mellett köteles leróni az ügy iratainál (Art.113.§.
(1)bekezdés). Győr,
- december
- Dr. Szalai György sk. tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: a Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Hammer Sándor sk. bíró