Pfv.21020/2009/3 – Kúria

Pfv.I.21.020/2009/

1. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Zolnay Zsolt ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a Horváth & Kecskeméti Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horváth Géza ügyvéd) által képviselt I.r., a dr. Kelemen Kornél ügyvéd által képviselt II.r és III.r. alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt a Pest Megyei Bíróság előtt 13.P.22.919/
2. szám alatt folytatott és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.099/2008/
3. számú részítéletével részben befejezett perében a jogerős részítélet ellen az I.r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán -
4. november
5. napján megtartott tárgyalás alapján - meghozta az alábbi részítéletet: A Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati költséget. A felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Indokolás: Az 1964-es földhivatali állapot szerint a perbeli családi házas ingatlan id.GJ és házastársa, GJ-né CsI tulajdonában állott 1/4 3/4 eszmei arányban. A házastársaknak két gyermekük volt az I.r. felperes, akinek házastársa a II.r. felperes, valamint a 2004-ben elhunyt GI, akinek gyermekei a II. és III.r. alperesek, míg az I.r. alperes az élettársa, akivel ez az élettársi kapcsolata a haláláig 28 éven át tartott. Id. GJ 1993-ban elhunyt, az ingatlanon akkor bejegyzett 4/16 eszmei illetőségét az ingatlan egészéhez viszonyított 2/16 eszmei hányadban az I.r. felperes, ugyancsak 2/16 eszmei részben testvére GI örökölte. GI hagyatéki része a perindítást megelőzően (2004.) bekövetkezett halála folytán egymás között egyenlő arányban két gyermeke tulajdonába került, törvényes öröklés jogcímén. A fentiekhez képest az ingatlan perindítás előtti tulajdoni állapota szerint annak 12/16 eszmei hányada GJ-né CsI tulajdona volt, 2/16 része I.r. felperes, míg 1/16-1/16 eszmei hányada II.r. és III.r. alperes tulajdonában állt. 1964-ben az ingatlanon lévő lakóház bővítésére idős GJés házastársa CsI kértek és kaptak
6. szeptember
7. napján építési engedélyt. Ezt
8. február
9. napján meghosszabbíttatták
10. június
11. napjáig, míg az elkészült toldaléképítmény használatbavételi engedélyét a hatóság
12. február
13. napján adta ki, feltüntetve, hogy az építkezés
14. szeptemberében kezdődött és
15. decemberében fejeződött be. A kérdéses építmény egy 56,5 négyzetméter alapterületű kétszobás toldaléképület, amely a felperesek
16. november 24-i házasságkötésekor már szerkezetkész állapotú volt, az építkezés túlnyomó részben a korábban is ¾ részben tulajdonos CsI különvagyoni készpénzének felhasználásával történt. A felperesek a házasságkötésüket követően a régi szülői házba költöztek. 1970-ben született meg az első gyermekük, akkor a bővítmény addig lakhatóvá tett egyik szobájába költöztek át, majd fokozatosan befejezték a toldaléképület teljes építkezését, így a konyhában a vízvételi lehetőség kialakítását és a belső WC elkészítését. Mindezt már a saját vagyonukból fedezték és az építkezést 1973-ban véglegesen befejezték. Ekkor került sor a használatbavételi engedély kiadására. Ebben az időpontban az ingatlan egészének 402.780 forintos forgalmi értékén belül az elkészült bővítmény értéke 98.880 forint volt, amelyhez a felperesek az általuk végzett munkával és ráfordítással 49.440 forint értéknövekményt előidézően járultak hozzá, ami az ingatlan akkori egész értékén belül 12% értéknövekményt eredményezett. Ez tulajdoni hányadokban kifejezve annyit jelentett, hogy az I. és II.r. felperesek ráépítés jogcímén megszerzett tulajdoni hányada az egészhez viszonyított 12/100 rész volt, az idős szülők visszamaradt tulajdona 88/100 rész, amelyből id. GJ korábbi ¼ része 22/100 eszmei hányadot, míg a házastársa CsI ¾ eszmei része 66/100 részt jelentett. A felperesek a használatbavételi engedély kiadása után tovább korszerűsítették a bővítményt, berendezték annak fürdőszobáját és központi fűtést alakítottak ki. A régi elbontott épületrészek helyén műhelyből és kamrából álló melléképületet emeltek építési és fennmaradási engedély nélkül, ez a teljes ingatlan 1985-ös 922.850 forint forgalmi értékéhez képest 27.500 forint értékemelkedést képviselt. Ez az egész értékhez viszonyított 30/1000 résznek felelt meg, a tízéves fennmaradására figyelemmel a hatósági elbontatására ma már nincs lehetőség. A felperesek 1990-ben az F. utcában lakóházat építettek, ez 1991ben vétel jogcímén a tulajdonukba került és ekkor a korábban a szülői házban lakott bővítményből ideköltöztek át. 2004-ben CsI közjegyző előtt készített végrendeletében oly módon rendelkezett, hogy az ingatlan hagyatékát, amely az akkori bejegyzés szerint a perbeli ingatlan 12/16 eszmei részét jelentette, egymás között egyenlő 1/3-1/3-1/3 arányban a két fia J. és I., valamint I. élettársa az I.r. alperes örökölje. I. időközbeni halála miatt a korábbi végrendelete helyett újabb közvégrendeletet tett, amelynek rendelkezései szerint a változatlanul 12/16 eszmei hányadban a tulajdonában álló ingatlan 1/3 része a J. nevű fiát (az I.r. felperest), míg 2/3 része az I. nevű elhalt gyermeke élettársát, az I.r. alperest illesse meg. CsI halálát követően a felperesek pert indítottak az alperesekkel szemben annak megállapítása iránt, hogy a toldaléképítkezéssel az ingatlan 6/16 eszmei illetőségét ráépítés jogcímén megszerezték. Az I.r. felperes szerzett eszmei hányada 5/16 rész, mert a főépület toldaléképítkezésében ő az édesanyjától kapott anyagi hozzájárulással és munkával vett részt, míg a melléképületeket ő és a házastársa már közösen építették. Kérték a ráépítéssel megállapított, illetve tulajdon árveréssel történő megszüntetését. megörökölt közös Az elsőfokú bíróság tanúvallomások mérlegelésével tényként azt állapította meg, hogy a toldaléképületet szerkezetkész állapotig az idős szülők alakították ki döntő részben a GJ-né családi örökrészéből származó pénz felhasználásával, míg a felperesek tevékenysége kizárólag a szerkezetkész bővítmény komfortosítására és végső befejezésére korlátozódott, illetve a melléképületek megépítésére, ami a már ismertetett forgalmi értékemelkedésekhez képest a toldaléképület befejezésével 12/1000 tulajdoni hányad megszerzését, majd a műhelyépítéssel további 30/10000 olyan értéknövekmény létrehozását jelentette, amely a már addig megszerzett tulajdoni hányadok szerint növelte a bejegyzett tulajdoni illetőségeket. Ehhez képest a meghozott részítéletével akként rendelkezett, hogy a perbeli ingatlan tulajdonjogát ráépítéssel 74/1000 eszmei arányban az I.r. felperes, míg 73/1000 arányban a II.r. alperes szerezte meg, amelyhez képest öröklés, illetve ráépítés jogcímén bejegyzett eszmei illetősége 181/1000 részre, a II.r. felperesé ráépítés címén 73/1000 részre módosul a II-III.r. alperesek örökölt tulajdoni hányada személyenként 53/1000-53/1000 rész és CsI még át nem adott hagyatéki illetősége 640/1000 eszmei hányad. A másodfokú bíróság felülértékelve az elsőfokú bíróság által lefolytatott tanúvallomások anyagát, azt állapította meg, hogy néha GJ és házastársa CsI a felperesnek és a közvetlenül a per előtt elhunyt I. nevű gyermeküknek azonos élethelyzetet kívántak teremteni, ezért a felperes részére felépítették az ingatlanon lévő lakás bővítményét, amely lényegében családi összefogással, de döntően a nagyanya készpénz hozzájárulásával jött létre. Ezzel szemben az I. nevű gyermekük az életkezdéséhez az szülőktől a testvérével azonos mértékű készpénz-juttatást kapott. A másodfokú bíróság az általa megállapított abból a tényből, hogy a toldaléképítkezést a felperesek családi összefogással, de saját erőből valósították meg, a tulajdoni arányokat az általa elvégzett számítás szerint módosította és azt állapította meg, hogy az ingatlan 2270/10000 tulajdoni hányadára az I.r. felperes, 454/10000 tulajdoni hányadára a II.r. felperes szerzett ráépítés jogcímén tulajdonjogot. Ehhez képest az I.r. felperes örökléssel szerzett 1250/10000 tulajdoni hányada 908/10000 részre csökkent és így a ráépítéssel együttes hányada 3178/10000 részre módosult. A II. és III.r. alperesek tulajdoni illetősége a 625/10000 - 625/10000 arányú örökrésszel szemben 454/10000-454/10000 rész lett ugyanannyi, mint a II.r. felperes ráépítés jogcímén megszerzett eszmei illetősége. GJ-né CsI 12/16 (7500/10000) arányú bejegyzett tulajdonjoga a ráépítések folytán 5460/10000 részre csökken. A földhivatal megkeresését a tulajdonjog teljesítése érdekében kereste meg. bejegyzések ilyen Mindkét bíróság idő előttinek tartott a közös tulajdon megszüntetését és esetlegesen az árverési értékesítés elrendelése mellett a tulajdonostársaknak a módosult tulajdoni hányaduk szerinti pénzbeni kielégítése elrendelését figyelemmel arra, hogy CsI hagyatékának átadása még folyamatban van. Jogerős részítélet ellen az I.r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a felperesek keresetének teljes egészében történő elutasítása iránt. Előadta, hogy fenntartja a fellebbezésében foglalt ténybeli és jogi érvelését, amely szerint a felpereseknek harminc év és több hagyatékátadás rendelkezésére állt ahhoz, hogy az igényüket a kereset szerint érvényesítsék. Ezen túl a bizonyítékok okszerűtlen értékelésére utalt különös tekintettel a tanúk jórészének az elsőfokú bíróság által indokoltan mellőzött vallomása figyelmen kívül hagyására fiatal korukra és az idős szülők, valamint a felperesek anyagi helyzete ismeretének hiányára hivatkozással. A peres előadásoknak megfelelően változatlanul melléképületek értékemelő hatásának elszámolhatóságát. A felperesek ellenkérelme fenntartására irányult. a jogerős részítélet vitatta hatályában a való A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
17. §-ának