Nógrád Megyei Bíróság
- P. 21.532/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság … … ügyvéd … szám alatti által képviselt … szám alatti felperesnek - … alatti ügyvéd által képviselt … szám alatti I. rendű alperes ellen 11.950.000.- forint és járulékai megfizetése iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a . Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 600.000.- (Hatszázezer) forint perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy az államnak az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága külön felhívására fizessen meg 717.000.- (Hétszáztizenhétezer) forint illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Nógrád Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. ./. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A megyei bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A felperes kültagja a … társaságnak. A felperes
- március
- napján … kölcsönszerződést kötött a …Bt-vel, mint tagi kölcsönadó. A kölcsönszerződés 8.000.000.- forint tekintetében jött létre, melyet a felperes a szerződés megkötésével egyidejűleg adott át a … Bt. képviselőjeként …-nek. A kölcsönszerződés értelmében a kölcsönt havi minimum 250.000.- forintos részletekben legkésőbb
- március
- napjáig kellett visszafizetnie a betéti társaságnak a kültag felperes részére. A … Bt. ezen tartozásból
- április
- napjáig 3.000.000.- forintot törlesztett. A fennmaradó 5.000.000.- forint folyamatos, a korábbi szerződés
- pontja szerinti ütemezéssel összhangban történő megfizetésére a … Bt. nevében … további kötelezettséget vállalt. Ezt követően …
- április hó
- napján … ügyvéd előtt a felperes, valamint a … Bt. között egy újabb kölcsönszerződés jött létre, mely kölcsönszerződésben lényegében a … Bt. fennálló 5.000.000.- forint és annak kamatai tartozása került belefoglalásba, összesen 12.000.000.- forint összeg erejéig, míg további 1.000.000.forintot egy későbbi időpontban adott át a felperes a … Bt. képviselője … részére. Így a
- április
- napján kelt okiratban a szerződős felek azt rögzítették, hogy a felperes, mint magánszemély és nem mint tag 13.000.000.- forint összegű kölcsönt nyújt a … Bt-nek, mely tartozásért a … Bt. beltagja, … függetlenül attól, hogy a társaság tartozásaiért a beltag teljes vagyoni felelősséggel tartozik, külön vállal ezen felül készfizető kezességet a Ptk.
- §
(2)bekezdése alapján. A szerződést a … Bt. nevében …, mint képviselő írta alá, … aláírta külön, megjelölés nélkül is a szerződést, valamint azt kölcsönadóként a felperes írta alá. A … Bt. a fizetési kötelezettségének nem a szerződésben foglalt ütemezés szerint tett eleget. A felperes a … Megyei Bíróság előtt Pk. …/.... szám alatt fizetési meghagyás kibocsátását kérte a … Bt. I. rendű, valamint … II. rendű kötelezettel szemben 11.950.000.- forint tőke, annak
- augusztus
- napjától járó 20 % kamata tekintetében. A fizetési meghagyás második oldalán feltüntetésre került, hogy … II. rendű kötelezettel szemben mögöttes felelős beltagként került sor a követelés érvényesítésére. A fizetési meghagyáson feltüntetésre került, hogy a kölcsönösszegből 1.050.000.- forint került megfizetésre. A fizetési meghagyást a bíróság a kérelemnek megfelelően kibocsátotta, az
- november
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. A felperes a tartozását sem a … Bt-től, sem …-től ez idáig behajtani nem tudta. …-né I. rendű alperes …, a … Bt. beltagjának házastársa volt. … és …-né házasságát a … Városi Bíróság
- P. …/…/
- szám alatti ítéletével felbontotta. Az ítélet
- június
- napján született és az
- június
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. A … Városi Bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy … a vállalkozás működtetése érdekében különböző kölcsönöket vett fel, melyek fedezetéül a családi ház őt illető tulajdoni hányada szolgált. … nem teljesítése folytán az ingatlant végrehajtás alá vonták, majd 2001-ben árverést tartották. Az árverésen a felek … utónevű gyermeke vásárolta meg … tulajdoni hányadát. A vállalkozással kapcsolatos anyagi nehézségek természetesen a család megélhetését is megnehezítették. A felek közötti viszony megromlása ezen gazdasági jellegű problémákon túl, más természetű okokra is visszavezethető, így például …gyakori távollétére, külföldi tartózkodására. Fenti okok a felek életközösségének 1999-ben történt megszakadásához vezettek. A házastársak ingóikat egymás között természetben megosztották. … szívességi lakáshasználóként, a tulajdoni hányadát megvásárló gyermeke jóváhagyásával a korábbi közös tulajdonú ingatlanban maradt. Egy szobát önállóan, míg a közös helyiségeket a család többi tagjával közösen használ, az életközösség megszakadásától kezdődően folyamatosan. A városi bíróság a felek életközösségének megszakadását ítéletének indokolásában
- évben határozta meg. A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az I. rendű alperessel szemben. A kereseti kérelmét akként tartotta fenn az utolsó tárgyaláson, hogy I. rendű alperest …-el egyetemlegesen 11.950.000.- forint tőke és ezen összegnek
- augusztus
- napjától a kifizetés napjáig járó évi 20 % kamata megfizetésére kérte kötelezni. A kereseti kérelmének jogalapját a Csjt.
- §
(1)bekezdésében, 30. §
(2)bekezdésében és a Ptk. 523. §
(1)bekezdésében jelölte meg, azaz arra hivatkozott, hogy mivel jelen per I. rendű alperese és a fizetési meghagyással marasztalt …, mint a … Bt. felelős beltagja között házassági életközösség állott fenn, így a házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött visszterhes ügyletért az I. rendű alperes is felelősséggel tartozik. Hivatkozott arra is továbbá, hogy … felelőssége a beltagkénti mögöttes felelősségén túl, mint készfizető kezes is fennáll, és készfizető kezesi felelőssége alapján az I. rendű alperes, mint házastárs felelőssége ugyancsak fennáll. A tekintetben, hogy a peres felek között
- évben a bíróság házasságot felbontó ítélete alapján az életközösség megszakadt, a felperes előadta, hogy ezen időponttól az I. rendű alperes és között élettársi vagyonközösség állott fenn, illetve bizonyítani kívánta, hogy az életközösség I. rendű alperes és … között a mai napig nem szakadt meg. Az I. rendű alperes a kereseti kérelem elutasítását kérte. E körben hivatkozott arra, hogy …-vel
- évben a házassági életközösséget megszakították, a közöttük fennállott vagyonközösséget megszüntették, ezen időponttól az I. rendű alperes … vállalkozásaiba nem folyt be, így tartozásaiért felelőssége a házassági vagyonközösségre alapítottan nem áll fenn. Előadta továbbá, hogy … készfizető kezesi kötelezettsége tekintetében kizárt az I. rendű alperes felelőssége, figyelemmel arra, hogy a készfizető kezesség a Ptk. szabályai alapján ingyenes kötelezettségvállalás, így olyan visszterhes ügyletnek nem tekinthető, melyhez a házastárs beleegyezését vélelmezni kellene. Előadta továbbá, hogy a felperesi hivatkozás az élettársi vagyonközösségre kizárt, hiszen a házasság felbontására jóval későbbi időpontban került sor, a házasság jogi fennállása alatt pedig élettársi vagyonközösség nem keletkezhetett. Vitatta az
- évben történő életközösség, vagyonközösség megszakadását követően az életközösség, vagyonközösség helyreállítását …-el. A Csjt.
- §
(1)bekezdés értelmében a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. A Csjt. 30. §
(1)bekezdés értelmében a vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni, vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik. A
(2)bekezdés értelmében bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. A
(3)bekezdés értelmében az előbbi rendelkezések alapján a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból a reá eső rész erejéig áll fenn. A Csjt. 31. §
(2)bekezdés értelmében a házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. A Ptk. 272. §
(1)bekezdés értelmében kezességi szerződésnél a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A megyei bíróság a felperes kereseti kérelme körében az alperesi védekezésre is figyelemmel azt vizsgálta, hogy a felperes és a … Bt., valamint … között
- április
- napján megkötött kölcsönszerződésben vállalt felelősség, akár … kezességvállalása, akár mint beltagi mögöttes felelőssége alapján kiterjed-e a házassági vagyonjog szabályai alapján az I. rendű alperesre. … kezesi kötelezettség vállalása folytán a megyei bíróság a felperesi keresetet nem tartotta megalapozottnak. …. a …. Bt. kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségéért ingyenesen készfizető kezesi kötelezettséget vállalt. A házastársi vagyonjog fentebb idézett szabályai értelmében a házastárs felelőssége kizárólag visszterhes ügyletek esetén áll fenn. A kezességvállalás a bírói gyakorlat értelmében személyhez kötött, ugyanakkor főszabályként ingyenes kötelezettségvállalás. A perben az ingyenességtől eltérő adatok nem merültek fel. Fentiekre figyelemmel a kölcsönszerződésben vállalt készfizető kezesség … személyes ingyenes kötelezettségvállalása, mely a házassági életközösség fennállása esetén sem terjedne ki az I. rendű alperesre, így ezen jogcímre alapított felperesi kereset megalapozatlan. A felperes kereseti kérelmét elsődlegesen arra alapította, hogy …, mint a … Bt. beltagja, teljes mögöttes felelősséggel tartozik a kölcsönszerződésből eredően, mely mögöttes felelőssége jogerős fizetési meghagyás útján a felperes részéről érvényesítésre is került. I. rendű alperes a házastársi vagyonközösség fennállására figyelemmel a házastársi vagyonjog szabályai alapján tartozik helytállni házastársával egyetemlegesen ezen felelősségért. Az I. rendű alperes közokirattal igazolta az eljárás során azt, …-el kötött házassága jogerős felbontást nyert. A …Városi Bíróság
- P. …/…/
- szán alatti ítéletének indokolásában pedig tényként állapította meg azt, hogy … és …-né életközössége
- évben megszakadt, éppen … gazdasági jellegű problémái, illetve gyakori távolléteire figyelemmel. Az ítélet indokolása azt is tartalmazta, hogy a házastársak ingóikat egymás között természetben megosztották. A megyei bíróság megítélése szerint ezen közokirati bizonyítékkal szemben a felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség a tekintetben, hogy a házasság felbontása iránti ítélet indokolásában megállapított időpont a házassági életközösség megszakadása tekintetében nem a valóságnak megfelelő, azaz az I. rendű alperes és … házassági életközössége későbbi időpontban szakadt meg, illetve meg sem szakadt. A megyei bíróság megítélése szerint a felperes ezen állítását a perben igazolni nem tudta. Önmagában azon I. rendű alperes által is elismert tény, hogy megkísérelt kölcsönt fölvenni annak érdekében, hogy … APEH tartozása rendezésre kerüljön, illetve a …Takarékszövetkezet felé fennálló kölcsöntartozása rendezésre kerüljön, nem elegendő annak megállapítására, hogy …-né és …. között a házassági életközösség már a kölcsönszerződés megkötését megelőző időszakban nem szakadt meg, hanem az fennállott. Indokolta viszont I. rendű alperes eljárását az, hogy az 1/2 részben tulajdonát képező ingatlan másik 1/2 része … tartozásai fejében jelzálogjoggal volt terhelt, így I. rendű alperesnek valóban érdeke fűződött ahhoz, hogy az ingatlantulajdona tehermentesítésre kerüljön. A bíróság tanúként hallgatta meg a felperes bizonyítási indítványa alapján …-nét, aki a … Takarékszövetkezet nevében folytatott tárgyalásokat …-el, a felperessel, … kölcsöntartozásának rendezése tekintetében. …-né az I. rendű alperessel és felperessel egyezően adta elő azt, hogy ezen a megbeszélésen I. rendű alperes is jelen volt, azonban elmondta, hogy nem merült fel, hogy milyen minőségben van ott jelen, a tárgyalásba nem folyt be, nem derült ki, hogy miért jelent meg a …Takarékszövetkezet előtt. Az önmagában, hogy a tanú azt feltételezte, hogy szándékegységben járt el …-fel, tényként figyelembe nem vehető. … tanú érdemi nyilatkozatott … és az I. rendű alperes házassági életközössége tekintetében nem tudott tenni, kizárólag arra tudott nyilatkozni, hogy járt az ingatlanban. … tanú, a felperes gyermeke, vallomásában ugyancsak arra tudott nyilatkozni, hogy egy lakásban élt I. rendű alperes és …, és amikor … törlesztés okán felkereste édesanyjával, akkor az alperes behívta őket és megkínálta őket kávéval. A tanú ugyancsak feltételezni tudta, hogy együtt élnek I. rendű alperes és …. … ugyancsak a felperes, illetve … elmondásából szerzett ismereteket, és ebből következtetett a házasság fennállására. Ugyan határozott kijelentést tett a tekintetben, hogy … és I. rendű alperes együtt éltek, azonban ezt tanúvallomásával egyéb módon alátámasztani nem tudta a bíróság megítélése szerint. … a tekintetben tudott nyilatkozni, hogy I. rendű alperes és …
- táján és azóta is többször együtt vásároltak. Nem tudott viszont nyilatkozni arra, hogy a vásárlás során ki fizetett. Egyéb ismeretei pedig a felperestől származtak. A tanú maga is elismerte, hogy soha nem beszélt személyesen I. rendű alperessel. … tanúvallomása érdemi információt a házassági életközösség fennállásáról ugyancsak nem szolgáltatott. Az I. rendű alperes által meghallgatni kért … érdektelennek tekinthető tanú a
- környéki időszak tekintetében tudott előadást tenni a tekintetben, hogy ekkor I. rendű alperes és … külön szobában, ám egy lakásingatlanban laktak. Előadta azt is, hogy a munkálatokat, amit az ingatlanon végzett az I. rendű alperes fizette ki a részére. A tanú tudott nyilatkozni a tekintetben is, hogy a
- évek elején … külső kapcsolata volt, ami tekintetében mind …, mind I. rendű alperes azt adta elő neki, hogy a házasságuk megromlott, el fognak válni. … tanú, aki I. rendű alperes barátnője ugyancsak azt tudta megerősíteni, hogy az I. rendű alperes és … egy lakáson belül, külön szobában laktak már kb. 10 évvel ezelőtt is. A tanú adattal szolgáltatott arról is, hogy … külső kapcsolata folytán kb. 10-15 évvel ezelőtt az életközösséget is megszakították akként, hogy .. …költözött. Az I. rendű alperes gyermekei, valamint a testvére … ugyancsak azt tudták megerősíteni, hogy a házassági bontóperben feltártakkal egyezően … és I. rendű alperes házassága már huzamosabb ideje megromlott, közöttük az életközösség az
- évek végén, a
- évek elején teljesen megszakadt. … egy időben el is költözött a közös ingatlanból, külső kapcsolatot létesített. Az I. rendű alperessel és … közvetlen rokoni kapcsolatban lévő tanuk tudtak nyilatkozni a tekintetben is, hogy a házassági életközösség megszakadását követően a gazdasági kapcsolat is megszakadt, a rezsiköltségeket is túlnyomórészt I. rendű alperes fizette. A felperes testvére, … tanú a … és közte fennálló kölcsönügylet tekintetében tudott nyilatkozni, illetve ismeretei a felperestől, avagy … származtak, közvetlen rálátással a család életére nem volt. Az …-től beszerzett okirati bizonyítékok alapján nem nyert bizonyítást azon felperesi állítás sem, hogy az I. rendű alperes a … Bt. … tartozását kölcsönfelvétel útján rendezte volna. A perben beszerzett bizonyítékok mérlegelése alapján a megyei bíróság nem tudott eltérő tényállást megállapítani a … és I. rendű alperes házassági életközösségének megszakadása tekintetében, mint amit a házasság felbontása iránti eljárásban a …Városi Bíróság megállapított. A felperesi oldalon meghallgatott tanúk a házassági életközösség fennállása tekintetében csak feltételezésekbe tudtak bocsátkozni, nagyon minimális adat merült fel a tekintetben, hogy … és I. rendű alperes a kölcsönszerződés megkötésekor házassági életközösségben éltek volna. Önmagában a házassági életközösség fennállását a bíróság azon az alapon nem tudta megállapítani, hogy I. rendű alperes felperessel és … együtt egy kölcsön lerendezése céljából pénzintézetnél megjelent volna, illetve, hogy … és I. rendű alperes közösen eszközöltek bevásárlásokat egy-két esetben. Nyomatékosan vette figyelembe ugyanakkor a megyei bíróság az I. rendű alperes által indítványozott tanúk vallomását annak ellenére, hogy a tanúk érdektelen tanúknak a rokoni kapcsolatra figyelemmel, illetve baráti kapcsolatra figyelemmel nem tekinthetőek. A megyei bíróság e körben leszögezi, hogy a házassági életközösség, a közös gazdálkodás, az együttélés tekintetében leginkább a legközelebbi rokonok, barátok bírnak tudomással, így tanúvallomásuk e tekintetben nem hagyható figyelmen kívül. Ezen tanúk pedig egybehangzó előadásokat tettek atekintetben, hogy az életközösség megszakítása a házasság felbontását jóval megelőzte, az az 1990-es évek végére, 2000-es évek elejére tehető. A megyei bíróság nem tudta értékelni a felperes azon nyilatkozatát, mely szerint elismeri az életközösség megszakadásának időpontját
- évben az I. rendű alperes és … között, ezen időponttól kezdődően azonban közöttük élettársi vagyonközösség keletkezett volna. Az I. rendű alperes házasságának felbontására
- évben került sor, tehát amennyiben a gazdasági, érzelmi közösséget a felek
- után helyreállították volna, úgy az nem élettársi kapcsolat lett volna, hanem a házassági életközösség folytatása. Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság megállapította, hogy a
- április
- napján megkötött kölcsönszerződés időpontjában I. rendű alperes és ..nem élt házassági életközösségben, így I. rendű alperest … ezen időpontban keletkezett kötelezettségei tekintetében felelősség, helytállási kötelezettség sem terheli. Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság a felperes keresetét elutasította jogalap hiányában. A megyei bíróság a felperes utolsó tárgyaláson előterjesztett bizonyítási indítványát a posta megkeresésére elutasította, mivel attól a per érdemére vonatkozó adat nem volt várható, illetve azt a felperes többszöri felhívás ellenére, elkésetten terjesztette elő. A felperes pervesztes lett, köteles az I. rendű alperes részére a Pp.
- §-a alapján perköltséget fizetni. A perköltséget a megyei bíróság az I. rendű alperes jogi képviselőjének ügyvédi munkadíjában állapította meg a pertárgyértékhez, valamint a végzett munkához igazodva. A perköltség összege a 20 % ÁFA mértékét tartalmazza. A felperes az eljárás során személyes illetékfeljegyzési jog kedvezményben részesült, pervesztességére figyelemmel a feljegyzett eljárási illetéket a rendelkező részben írt összegben és módon tartozik megfizetni az állam felé. A fellebbezési lehetőség a Pp.
- §-án, a tájékoztatás a Pp. 256/A. §-án és 73/A. §án alapul. Balassagyarmat,
- március
- Kunné dr. Sándor Krisztina sk. eljáró bíró