Kfv.VI.35.449/2008/11.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Gyöngyösi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály alperes ellen illetékügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Pest Megyei Bíróság
- május 21-én kelt 2.K.27.092/2007/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 2.K.27.092/2007/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes
- július 30án kelt
- számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen felperesnek 20.000 (húszezer) forint elsőfokú és (tizenötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. meg a 15.000 A le nem rótt 108.000 (egyszáznyolcezer) forint kereseti és 108.000 (egyszáznyolcezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes kiemelkedően közhasznú szervezet, amely
- szeptember 18-án kötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a p. hrsz-ú ingatlant. A Pest Megyei Illetékhivatal a vagyonszerzés után a
- november 23-án kelt 323385-01/
- számú fizetési meghagyásával a felperest 1.800.000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte. A felperes a fizetési meghagyás kézhezvételét követően
- november 30-án kérte a kiszabott visszterhes vagyonátruházási illeték törlését arra való hivatkozással, hogy az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5.§ /1/ bekezdés d/ pontja alapján illetékmentesség illeti meg, a feltételek igazolására a kérelméhez a nyilatkozatát csatolta. A Pest Megyei Illetékhivatal a
- március 21-én kelt 636.295/
- számú határozatával az illeték törlésére irányuló kérelmet elutasította, mert a felperes az illetékmentesség feltételeinek meglétéről nem az Itv.
- § /3/ bekezdésében foglalt határidőn belül nyilatkozott, ezért részére az illetékmentesség utóbb nem adható meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- július 30-án kelt
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint az illeték kiszabására jogszerűen került sor. A felperest a személyes illetékmentesség nem illette meg, mert annak feltételeiről nem az Itv.
- § /3/ bekezdésében foglalt határidőn belül nyilatkozott, a mulasztása kimentésére igazolási kérelmet nem terjesztett elő. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletével elutasított. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperes a fizetési meghagyás kézhezvételét követően az őt megillető illetékmentesség feltételeire tett nyilatkozata az Itv. 5.§ /3/ bekezdésében foglalt határidőn túl került előterjesztésére, az illetékmentesség feltételeinek igazolására biztosított határidő elmulasztása miatt a felperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- § /1/ bekezdése alapján igazolási kérelmet nem nyújtott be. Az Itv. 5.§ /1/ bekezdés d/ pontja alapján az illetékmentesség a felperest nem alanyi jogon illeti meg, annak feltételeire az Itv. 5.§ /2/ bekezdése alapján nyilatkoznia kell a /3/ bekezdésben meghatározott határidőben. A felperes ezt elmulasztotta, ezért az illetékmentesség nem illeti meg. Mindezek alapján az alperes jogszerűen járt el, amikor az Itv. 5.§ /3/ bekezdésében foglalt feltételek teljesítésének hiányában az illeték törlése iránti kérelmet elutasította. Nem találta alaposnak az elsőfokú bíróság a felperesnek az eljárási szabálysértésekre való hivatkozását sem. A felperes ügyféli jogai nem sérültek, az eljárás jogszerűen folyt le, a felperes részéről önkéntes hiánypótlás nem történt. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet „megváltoztatását” és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az Itv. 5.§ /3/ bekezdését, döntése meghozatalánál figyelmen kívül hagyta a Ket.
- § /2/, /4/ bekezdéseit, 2.§ /1/,/3/ bekezdéseit, 4.§ /1/ bekezdését,
- § /1/ bekezdését, 66.§-át, az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
- § /6/-/7/ bekezdéseit, a Legfelsőbb Bíróság vonatkozó eseti döntéseit. Az Itv. 5.§ /3/ bekezdésében foglalt határidőn túl az illetékmentesség feltételeire tett nyilatkozatát nem hagyhatták volna figyelmen kívül, a Ket. 51.§ /1/ bekezdésében foglalt rendelkezés folytán a nyilatkozatát az eljárás folyamán bármikor megtehette. A Ket. 66.§a eljárási határidőhöz kötött határidő elmulasztásának kimentésére biztosítja az igazolási kérelem jogintézményét, a jelen ügyben nem eljárási határidőt mulasztott el. Az ügy irataiból a hatóság következtethetett a felperest megillető illetékmentességre, ezért hiánypótlásnak lett volna helye. A felperes önkéntesen a hiánypótlásnak eleget tett, az illetékmentességére nyilatkozott. Az illetékmentesség a társasági adófizetési kötelezettség hiányában megilleti, a nyilatkozat tételére előírt határidő elmulasztása nem érinti az illetékmentességhez fűződő jogát. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, valamint az alperesi álláspont el nem fogadása esetére több ellentétes, legfelsőbb bírósági eseti döntésre hivatkozással indítványozta jogegységi eljárás lefolytatását. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi LXVI. törvény 29.§ /1/ bekezdés b/ pontja alapján jogegységi eljárás kezdeményezését nem tartotta indokoltnak, mert a Legfelsőbb Bíróság jelen ügyben ítélkező tanácsa nem kíván eltérni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának határozatától. Az alperes által hivatkozott, a Legfelsőbb Bíróságnak a Kfv.II.39.320/2006/
- számú és a Kfv.I.35.115/2002/
- számú eseti döntései eltérő tényállásokon alapulnak, azok egymással sem ellentétesek. A Legfelsőbb Bíróság jelen ügyben ítélkező tanácsa osztja a Kfv.II.39.320/2006/
- számú eseti döntésben kifejtett jogi álláspontot. Az Itv. 5.§ /1/ bekezdés d/ pontja szerinti illetékmentesség biztosításához szükséges, hogy az illetékmentesség jogszabályi feltételeinek meglétéről a társadalmi szervezet a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor írásban nyilatkozzon. Az Itv. azonban a határidő elmulasztásához semmilyen jogkövetkezményt nem fűz, ennek a határidőnek az elmulasztását nem tekinti jogvesztőnek. Mindebből következően az elsőfokú bíróság tévesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy mivel a felperes az illetékmentesség feltételeire vonatkozó nyilatkozatát elkésve tette meg, ezért az illetékmentesség nem illeti meg. A felperes az illetékkiszabásra történő bejelentést követően is jogosult volt az illetékmentesség feltételeire nyilatkozatot tenni és azt az alperesnek figyelembe kellett volna vennie. Tévesen hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes ezt a nyilatkozatát az Itv. 5.§ /3/ bekezdésében foglalt határidőt követően csak igazolási kérelemmel együtt tehette volna meg. A felperes az illetékmentesség feltételére vonatkozó nyilatkozatát a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig, az illeték törlésére irányuló kérelemmel együtt terjesztette elő, így az ügyben igazolási kérelem előterjesztésére nem volt szükség, a hatóságnak a benyújtott kérelmet és az illetékmentességi nyilatkozatot a törlési kérelem elbírálásakor figyelembe kellett volna vennie. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Itv. 5.§ /3/ bekezdését megsértette, ezért erre figyelemmel már nem vizsgálta a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Ket. és Art. szabályainak megsértésére való hivatkozásokat. A fentiek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően a Pp.
- § /1/ bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárás során az elsőfokú hatóságnak a felperesnek az illeték törlése iránti kérelme elbírálásáról a benyújtott illetékmentességi nyilatkozatra figyelemmel kell döntenie. Az alperes a Pp. 270.§ /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§ /1/ bekezdése alapján köteles a felperes jogi képviselettel felmerült elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. Az alperes személyes illetékmentessége miatt a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illeték az Itv. 50.§ /1/ bekezdése alapján 1.800.000 forint pertárgyérték után került megállapításra. Budapest,
- október
- Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok