← Magyarország

Kfv.35468/2008/8 – Kúria

Kfv.VI.35.468/2008/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bene Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága alperes ellen jövedéki ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Csongrád Megyei Bíróság

  1. június 19-én kelt 3.K.22.562/2007/
  2. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 3.K.22.562/2007/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.256.900 (egymillió-kettőszázötvenhatezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatal Csongrád Megyei Kirendeltsége
  5. szeptember 5-én ellenőrzést folytatott a felperes tulajdonában álló, szám alatti ingatlanon. A garázsban levő személygépkocsiban 15.000 doboz Priluki márkájú, adójegy nélküli cigarettát, a kazánházban 190 doboz Viceroy márkájú, adójegy nélküli cigarettát találtak. A felperes élettársa az ellenőrzés során azt nyilatkozta, hogy a cigarettákat ő vásárolta, a személygépkocsit ő használta. A Vám- és Pénzügyőrség Szegedi Fővámhivatala a
  6. szeptember 6án kelt 22455/4-
  7. számú határozatával a felperessel szemben 21.212.835 forint jövedéki bírságot szabott ki. A határozat indokolása szerint az adózás alól elvont jövedéki termék birtokosa a felperes, mert az ő tulajdonában álló ingatlanon levő kazánházból és a garázsában levő gépkocsiból kerültek elő az adójegy nélküli dohánytermékek, ezért az adózatlan jövedéki termékek birtoklása miatt vele szemben kellett jövedéki bírságot kiszabni. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  8. október 16án kelt 11744/
  9. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. Ítélete indokolása szerint az alperes a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként helytállóan állapította meg, hogy a felperes volt az adózatlan jövedéki termékek birtokosa. A felperesnek a perben az ezzel ellentétes tényállítását - azaz azt, hogy a gépkocsiból előtalált termékekért kizárólag a gépkocsit használó élettársa felelős -, nem fogadta el. A felperes, mint az ingatlan tulajdonosa és az ingatlanban lakó személy a gépjárművet használhatta, ahhoz hozzáférhetett, a gépjármű az ingatlana garázsában állt, így őt kellett az előtalált jövedéki termékek birtokosának tekinteni. A birtokosi minőségen nem változtat az a körülmény sem, hogy a felperes élettársa elismerte, a jövedéki termékeket ő vásárolta és ő helyezte el a gépkocsiban. A birtoklás és a birtokos személye megállapításához nem szükséges, hogy a birtokos tudata átfogja azt a tényt, hogy adózatlan jövedéki terméket birtokol, elegendő a tulajdonosi jogából eredő birtoklás ténye, a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlása. A felperesnek a peres eljárás során nem sikerült olyan körülményt, tényt bizonyítania, amely egyértelműen kizárta volna őt a jövedéki termékek birtoklásából, ezért vele szemben a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
  10. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)
  11. § /1/ bekezdés b/ pontja, /2/ bekezdés b/ pontja alapján jogszerűen szabtak ki jövedéki bírságot. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Jöt.
  12. § /1/ bekezdés b/ pontját, /2/ bekezdés b/ pontját. Álláspontja szerint nem tekinthető a személygépkocsiból előkerült jövedéki termékek birtokosának, mert ezek fölött a jövedéki termékek felett ténylegesen az élettársa gyakorolta a hatalmat, ő helyezte el a termékeket az előtalálási helyükön, a gépkocsit is ő használta. A birtokosi pozícióját nem alapozhatja meg az, hogy a gépkocsit esetenként használhatta, ahhoz hozzáférhetett. A gépjárművet használó élettársa és nem ő volt a jövedéki termék birtokosának tekinthető. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§ /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta, a megállapított tényállás alapján a bizonyítékokat okszerűen mérlegelve hozta meg az ítéletét, a felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal ellentétben a bizonyítási eljárás eredményeként a birtokosi minősége jogszerűen került megállapításra a gépkocsiból előkerült jövedéki termékek tekintetében is. A Jöt. 114.§ /1/ bekezdés b/ pontja értelmében jövedéki bírság szabható ki azzal szemben, aki olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek, illetve a Jöt. 114.§ /2/ bekezdés b/ pontja értelmében az adózatlan jövedéki termék birtokosával szemben. Birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. A birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoknak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére vagy más nevében gyakorolják-e. A birtokos személyét elsősorban az a tényleges helyzet határozza meg, amelyet az ellenőrzés során feltárnak, és nem szükséges a birtokos felelőssége megállapításához annak vizsgálata, hogy a birtokos személynek a tudata átfogja-e a birtokosi minőséget. A birtoklás létrejöhet a birtoklás tudata és a birtoklásra való akarat nélkül is. A Jöt. szigorú, objektív felelősségi szabályokat ír elő, ezért a felperes a jövedéki bírságfizetési kötelezettsége alól csak akkor mentesült volna, ha bizonyította volna, hogy a jövedéki termékeknek nem ő, hanem valaki más a birtokosa. A felperes által hivatkozott más személy általi gépkocsihasználat a felperesnek a tulajdonosi minőségéből fakadóan megállapított birtokosi pozícióját nem annulálja, mert a felperes rendelkezhetett a garázsában levő gépkocsival, azt használhatta, a benne levő termékeket birtokolhatta, ahogy a kazánhelyiségben levő termékeket is, így a birtoklás folytán jövedéki bírságfizetési kötelezettség terhelte a Jöt.
  13. § /1/ bekezdés b/ pontja, /2/ bekezdés b/ pontja alapján. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp.
  14. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 270.§ /1/ bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78.§ /1/ bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ /2/ bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére. A felülvizsgálati illeték az illetékekről szóló
  15. évi XCIII. törvény 50.§ /1/ bekezdése alapján 20.947.500 forint - a gépkocsiból előkerült cigaretták utáni jövedéki bírságösszeg mint pertárgyérték után került megállapításra. Budapest,
  16. október
  17. Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.