← Magyarország

Bf.468/2009/6 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.III.468/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. szeptember
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott ellen indított büntető ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
  4. június
  5. napján kihirdetett 19.B.623/2008/
  6. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata helyesen fegyház. A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába. A vádlott tartózkodási helye: .... Indokolás: Az első fokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést eltérő minősítés és a büntetés enyhítése céljából, melyet utóbb a védő írásban is indokolt. Álláspontja szerint a rablás bűntette helyett a Btk.
  7. §-ában meghatározott kényszerítés bűntette és a Btk.
  8. §-ának

(1)bekezdésében meghatározott jármű önkényes elvételének bűntette állapítható meg védence terhére, ennek hiányában a jármű önkényes elvétele bűntettének a
(3)bekezdésben foglalt minősített esete. A fellebbviteli főügyészség az átiratában a védelmi jogorvoslatokat alaptalannak tartva - az ítélet rendelkező részében leírási hiba miatt tévesen rögzített börtön fokozat fegyházra történő javítását követően - az első fokú bíróság határozatának helybenhagyására tett indítványt. Az ítélőtábla a fellebbezésekkel megtámadott első fokú ítéletet a Be. 348. §-ának
(1)bekezdése alapján az azt megelőző eljárással együtt, a Be. 361. §-ának
(1)bekezdését alkalmazva nyilvános ülésen bírálta felül. Megállapította, hogy a megyei bíróság a bizonyítást az eljárási szabályokat betartva folytatta le. Ennek során beszerezte a büntetőügy elbírálása szempontjából szükséges bizonyítékokat. A lényeges tényeket illetően a vádlott beismerő vallomására és az azt megerősítő bizonyítékokra alapította a tényállást, egyebekben pedig az indokolási kötelezettségének eleget tett. Az iratok tartalma alapján - a Be. 352. §-a
(1)bekezdésének a/ pontjára tekintettel - a tényállás pontosítása, kiegészítése szükséges a következők szerint: A vádlott előéleti adatai annyiban pontosítandók, hogy a Hajdúszoboszlói Városi Bíróság ítélete
  1. július
  2. napján emelkedett jogerőre, míg az utolsóként feltüntetett ítélettel elbírált bűncselekmények elkövetési ideje volt még
  3. május
  4. napja is. I.rendű vádlott gyengeelméjűségben sem szenved és igazságügyi elme-orvosszakértői vizsgálatára
  5. május
  6. napján került sor. A vádlott a sértettnek 10.000 Ft kárt okozott. I.rendű vádlott figyelmetlensége miatt törte le tolatás közben a gépjármű bal oldali visszapillantó tükrét. E pontosításokkal és kiegészítésekkel a tényállás megalapozott és összhangba került az iratok tartalmával, így a Be.
  7. §-ának
(2)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban irányadó. A vádlott bűnösségére levont következtetés helyes és törvényes az elkövetett bűncselekmények jogi minősítése is. Az e körben kifejtett indokokkal az ítélőtábla egyetért, ezért az enyhébb minősítést célzó védelmi perorvoslatok nem foghattak helyt. E tekintetben - a védő írásbeli érvelésére - megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a Btk.
  1. §-ában meghatározott kényszerítés bűntette kisegítő jellegű tényállást rögzít, hiszen csak abban az esetben állapítható meg „… amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg…". Erre figyelemmel nem vonhatók e törvényi tényállás alá a vagyoni jogokat sértő, kényszerítő bűncselekmények (rablás, kifosztás, zsarolás). A rablás tárgya kettős, egyrészt a tulajdoni viszonyokat, másrészt a személyes szabadságot védi, míg a kényszerítés törvényi tényállása kizárólag az ember cselekvési szabadságát óvja, így a Btk. rendszerén belül a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között került rögzítésre. Az ítélőtábla osztotta az első fokú bíróság azon jogi álláspontját, hogy a vádlott a személygépkocsit nem jogtalan használati szándékkal vette el, hanem az eltulajdonítási szándék vezérelte. Erre kell következtetni a több napos használatból, a jármű teremgarázsba rejtéséből, majd forgalommentes helyen való leállításából, az abban található tárgyak részbeni elajándékozásából, illetve a mobiltelefon és kihangosító szett útközbeni kidobásából. A vádlott ez utóbbival ugyanis megakadályozta annak a lehetőségét, hogy a mobiltelefon jelének bemérésével a rendőrség megtalálja őt, illetve a személygépkocsit. Mindezekre figyelemmel helyes e bűncselekmény rablás bűntettekénti minősítése. Az ítélet indokolásában a
  2. oldal
  3. bekezdésében a tanú neve helyesen .... A megyei bíróság feltárta a vádlott javára és terhére értékelhető bűnösségi körülményeket, amelyek azzal pontosítandók, hogy a vádlott elrejtőzésére figyelemmel az időmúlásnak nincs enyhítő hatása, míg nem három, hanem két alkalommal volt büntetve a terhére rótt bűncselekmények elkövetését megelőzően. Az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlottal szemben halmazati büntetésként kiszabott 5 év 8 hónap szabadságvesztés-büntetés semmiképpen nem tekinthető eltúlzottnak. A büntetés arányban áll az elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyával, a bűnösségi körülményekkel és az I.rendű vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességének fokával. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a szabadságvesztés enyhítésére nem látott törvényes lehetőséget. A megyei bíróság ítéletének rendelkező részében - nyilvánvalóan leírási hiba miatt - börtön fokozat került rögzítésre, azonban mind a kisítélet, mind pedig az indokolás a törvénynek megfelelő fegyház fokozatot tartalmaz, ezért az ítélőtábla e rendelkezést csupán helyesbítette. Az eddig írtakra figyelemmel a másodfokú bíróság a megyei bíróság ítéletét a Be.
  4. §-ának
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámította az ítélőtábla a Btk. 99. §-ának
(1)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztés tartamába. Végezetül a másodfokú bíróság az időközbeni változásra tekintettel rögzítette I.rendű vádlott tartózkodási helyének címét. D e b r e c e n ,
  1. szeptember
  2. napján Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja Záradék: A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 19.B.623/2008/
  3. számú ítélete a másodfokú végzéssel jogerős és végrehajtható. D e b r e c e n ,
  4. szeptember
  5. napján . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.