Nógrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.646/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság … …. szám alatti ügyvéd által képviselt … szám alatti lakos felperesnek - … …. szám alatti ügyvéd által képviselt R… szám alatti alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságon indult perében
- április 10-én kelt 1.M.678/2007/
- számú ítélet ellen az alperes által benyújtott
- sorszámú fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét a késedelmi kamatra vonatkozó részében megváltoztatja és mellőzi az alperesnek az elmaradt munkabérre vonatkozó késedelmi kamatban való marasztalását, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 435.610.(Négyszázharmincötezer-hatszáztíz) forintot a
- április 10-től szeptember 15-ig számított munkabér fejében, valamint 45.000.- (Negyvenötezer) forint fellebbezési perköltséget, az államnak pedig az APEH ...-magyarországi Regionális Igazgatósága Illetékfőosztálya, mint Illetékhatóság felhívására 90.600.(Kilencvenezer-hatszáz) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát és kötelezte elmaradt munkabér, felmentési időre járó átlagkereset, végkielégítés, valamint a jogellenesség szankciójaként 10 havi átlagkereset megfizetésére. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint nem bizonyult okszerűnek és valósnak az a rendkívüli felmondási indok, hogy a felperes targoncák javítása során olyan javítási munkát rendelt meg és végeztetett el, ami nem volt jogos és ezzel a cégnek anyagi kárt okozott. Az alperes a …Kft. szerelőjének tanúkénti meghallgatását nem indítványozta és nem bizonyította azt sem, hogy targoncák javítása folytán károkozás történt. Ezért minősítette a bíróság jogellenesnek az alperes rendkívüli felmondását és kötelezte az Mt.
- §-a alapján a jogkövetkezmények viselésére. Az alperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a bíróság tévesen állapította meg a tényállást, mert az, hogy nem történt károkozás, a felmondás valószerűségét nem érinti, illetve a … Bt. dolgozóinak meghallgatásától nem volt várható olyan tanúvallomás, ami a szerelés indokolatlanságát bizonyította volna. Ezért kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, vagy másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését. A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, valamint kiterjesztette keresetét a másodfokú ítélet meghozataláig számított keresetkiesés összegére is. A megyei bíróság az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelési tevékenysége nem törvénysértő, ezért az azt támadó fellebbezés nem volt megalapozott. A megyei bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és az elmaradt munkabér tekintetében - melynek összegszerű számítását egyébként az elsőfokú eljárásban az alperes sem vitatta - a jogerős ítélet meghozataláig számított időre a felperes keresetének megfelelően marasztalta az alperest. 5.722.- forint napi átlagkereset alapulvételével
- május-június hónapra és július 15-ig összesen 392.112.- forint átlagkereset illette volna meg a felperest. A munkaügyi központtól kapott támogatás ez idő alatt 127.070.- forint, így a felperes igénye 265.042.- forint volt, ez időszakra nézve. Július
- és szeptember
- között pedig kétszer 125.890.- forint átlagkeresetből 81.220.- forint munkanélküli ellátást levonva 170.568.- forint volt a felperes elmaradt jövedelme. Ez összesen 435.610.forint, melynek megfizetésére kötelezte a másodfokú bíróság az alperest. A késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezés tekintetében azonban az elsőfokú bíróságétól eltért a másodfokú bíróság álláspontja, mivel a jogellenes felmondás következtében megállapított munkaviszony vélelmezett munkaviszony, nem jár tényleges munkavégzési kötelezettséggel, és mintegy szankcióként ítéli meg az elmaradt munkabért erre az időszakra a bíróság. Így az alperes ezzel nincs késedelemben, csak az ítéletben megjelölt teljesítési határidő lejártát követően esik késedelembe ha nem teljesít. Ezért a Pp.
- § szerinti késedelmi kamat megállapítását mellőzte a másodfokú bíróság, ennyiben megváltoztatva az elsőfokú bíróság ítéletét. Tekintve, hogy a per fő tárgya tekintetében azonban a fellebbezés nem vezetett eredményre a Pp.
- § és
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes 45.000.- forint fellebbezési perköltsége (a felperes ügyvédi munkadíja az Áfát is tartalmazza), és 90.600.- forint le nem rótt illetéknek az állam javára való megfizetésére. A pertárgy értéke az 1 évi munkabér, 1.510.800.- forint, ennek 6 %-os mértékben kellett számítani az illetéket. Az illeték behajtása érdekében az elsőfokú bíróság értesíti az illetékhatóságot. Balassagyarmat, 2008. szeptember 16. Dr. Pappné dr. Makka Éva sk. a tanács elnöke Dr. Barsi József sk. előadó bíró Dr. Nagy Andrea sk. bíró