Kfv.VI.35.003/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Szécsényiné dr.Márföldi Katalin ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Farkas Ervin jogtanácsos által képviselt APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztálya (1054 Budapest, Széchenyi u. 2.) alperes elleni illetékügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt 4.K.20.787/2008/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.K.20.787/2008/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 /egyszázezer/ forint elsőfokú és 50.000 /ötvenezer/ forint felülvizusgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 688.300 /hatszáznyolcvannyolcezer-háromszáz/ forint kereseti és 688.300 /hatszáznyolcvannyolcezer-háromszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes a
- július
- napján kötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a helyrajzi számon felvett 1711 m2 térmértékű ingatlan 599/1711 tulajdoni illetőség 70.492.750 forint vételárért. A vagyonszerzést illetékkiszabás végett
- július
- napján jelentette be. Az illetékhivatal 71.692.000 forint forgalmi érték alapulvételével, 2 %-os kedvezményes illetékkulcs alkalmazásával 1.436.856 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a felperest. Határozatában tájékoztatta, amennyiben az ingatlant
- július
- napjáig nem adja el és ennek megtörténtét az ezt követő 15 napon belül nem igazolja, az egyébként fizetendő és a fizetési meghagyással megállapított illeték különbözetének kétszeresét pótlólag meg kell fizetnie. Az elsőfokú hatóság határozatával a felperes terhére, a korábban előírt vagyonszerzési ingatlan-nyilvántartási eljárás illetéken felül, további 11.470.848 forint illeték előírását rendelte el, azzal az indokkal, hogy a továbbeladás igazolásának végső határideje
- július
- napján lejárt és az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/A. § /7/ bekezdésében foglalt igazolási kötelezettségét a felperes elmulasztotta. A felperes a határozattal szemben igazolási kérelemmel élt, melyet az elsőfokú adóhatóság elutasított. Ezt követően az alperes a
- január
- napján meghozott
- ügyiratszámú és
- iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatát az Itv. 23/A. § /1/, /7/ és /8/ bekezdésében foglaltakra alapozta. Rámutatott, hogy az elsőfokú adóhatóság a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázta, a beszerzett bizonyítékokat helyesen értékelte. A felperes a törvény által előírt határidőben és tartalommal az igazolási kötelezettségének nem tett eleget, a továbbértékesítés tényét földhivatali határozattal, ennek hiányában az ingatlannyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel nem igazolta. Késedelmét alapos okkal nem tudta kimenteni, ezért a pótilleték előírása jogszerű volt. Az alperes határozatát a felperes keresettel támadta, melyet a megyei bíróság alaposnak talált, ezért jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a felperes igazolási kérelme
- november
- napján történt előterjesztésekor az Itv. 23/A. § /7/ bekezdésében meghatározott igazolásokat pótolta. Ekkor csatolta azon széljegyzett tulajdoni lap másolatokat, amelyeket
- október
- napján kapott meg. Mindez mulasztása vétlenségét igazolja, következésképp tévedett és ezért jogszabályt sértett az elsőfokú adóhatóság, amikor az igazolási kérelmet elutasította. Rámutatott arra is a megyei bíróság, hogy a
- július
- napján kelt adásvételi szerződésben meghatározottak az ingatlan továbbértékesítésének bizonyítására egyébként nem alkalmasak. A megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az elsőfokú adóhatóságnak arányosítással, a
- november 8-án benyújtott igazolási kérelmet is tartalmazó fellebbezés mellékletét képező széljegyzett tulajdoni lap másolatok alapján kell a felperes által fizetendő illeték összegét megállapítania. A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperes elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a megyei bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint, a jogerős ítélet jogszabálysértő módon felülmérlegelte az alperesi határozatot. Az adóhatóság által kellően feltárt tényállásból levonatható az a következtetés, hogy a határidő elmulasztása teljes mértékben a felperes önhibájára vezethető vissza. Az Itv. 23/A. § /7/ bekezdése a megszerzett ingatlan eladásának határidejét, az értékesítés igazolásának módját és határidejét, valamint ezek bármelyike elmulasztása esetén a jogkövetkezményeket egyértelműen előírja. Ebben az esetben akkor sem mellőzhető a pótelőírás, ha az ingatlan értékesítése egyébként megtörténik. Az Itv. 23/A. § /8/ bekezdéséből fakadóan a szükséges igazolásokat az adott rendelkezésekben előírt módon és tartalommal kell előterjeszteni. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. A főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult felperes
- július 18-án jelentette be illetékkiszabásra a perbeli ingatlant. Az Itv. 23/A. § /7/ bekezdése értelmében, ha az /1/ bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlant az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adja el, és ennek megtörténtét legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül - a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről szóló határozattal (ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel) nem igazolja, az illetékhivatal a vagyonszerzésre a
- § /1/ bekezdés, illetve
- § /1/ bekezdése alapján egyébként fizetendő és az /1/ bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja. Az illetékhivatal fizetési meghagyásában az igazolási kötelezettségről és annak határidejéről megfelelő módon tájékoztatta a felperest, amelynek az eladás megtörténtét, legkésőbb
- augusztus
- napjáig kellett volna az illetékhivatalnál igazolnia. A határidőn belüli értékesítés igazolásának elmulasztása esetén az illetékügyben eljáró hatóság köteles az Itv. 23/A. § /7/ bekezdése szerinti illetéket megállapítani, e körben mérlegelési lehetősége nincs. A mulasztást orvosolandó, az Itv. 23/A. § /8/ bekezdése azonban lehetőséget biztosít igazolási kérelem előterjesztésére, amikor kimondja, hogy az /1/, /4/-/5/ bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat, valamint az /5/-/7/ bekezdésben meghatározott igazolásokat az adott rendelkezésekben előírt időpontban és tartalommal kell az illetékhivatalhoz benyújtani. A nyilatkozat pótlásának, illetőleg a határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem előterjesztésének a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig van helye. Mindebből következik, hogy a vagyonszerzőnek a mulasztása miatt, kérelmével egyetemben, a továbbértékesítés tényének bejelentését és igazolását is teljesítenie, valamint a mulasztása vétlenségét is valószínűsítenie kell. A felperesnek tehát meg kell jelölnie a mulasztás okát, a késedelme vétlenségét pedig igazolnia szükségeltetik. Téves álláspontra helyezkedett a megyei bíróság, amikor az igazolási kérelemben foglaltakat alaposnak találta a felperes mulasztása vétlenségének igazolására. A felperes nem volt akadályozott abban, hogy a tulajdonosváltozást az erről szóló határozat hiányában, az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását igazoló, a tulajdoni lapon feltüntetett széljeggyel
- augusztus
- napjáig igazolja, de ezt nem tette meg. Az igazolási kérelemben foglaltak nem alkalmasak a késedelem vétlenségének valószínűsítésére, és az ingatlan(ok) továbbértékesítése sem teszi mellőzhetővé a pótilleték előírását, ha annak illetékhivatal felé történő igazolása határidőn belül nem történik meg. A felperes nem volt elzárva attól, hogy a továbbértékesítést megfelelő módon és tartalommal az illetékhivatal felé igazolja. Az alperes a tényállást kellő mértékben feltárta, a mérlegelés szempontjairól számot adott, határozata indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. Helytállóan hivatkozott arra, hogy az igazolási kérelemben foglaltak kimentésre nem alkalmasak. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat megsértette, ezért a Pp.
- § /4/ bekezdése alkalmazásával azt hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét a Pp.
- § /1/ bekezdésére utalással elutasította. A Legfelsőbb Bíróság kötelezte a pervesztes a felperest az alperes jogi képviseletével felmerült elsőfokú és felülvizsgálati költsége megfizetésére. Az Itv.
- § /1/ bekezdés a/ pontjára és
- § /1/ bekezdésére figyelemmel kötelezte továbbá a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán lerovásra nem került kereseti és felülvizsgálati illeték megfizetésére is, melynek meghatározásakor a felperes terhére megállapított illetékfizetési kötelezettséget vette alapul. Budapest,
- november
- Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Sperka Kálmán sk. előadó bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok