(1)bekezdése szerint. Ennek során megállapította, hogy az eljárt bíróságok büntetőeljárási szabálysértést nem vétettek. Az ellentétes első és másodfokú döntések miatt megnyílt a fellebbezés lehetősége az ítélőtáblához, a és a harmadfokú eljárásban az ügy érdemi felülvizsgálatának eljárásjogi akadálya nem volt. Az első fokú bíróság az ügyet felderítette, a másodfokú bíróság határozatát változtatás nélkül erre a tényállásra alapította. Az eljárt bíróságok indokolási kötelezettségüket teljesítették. A Be.
- § /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően a harmadfokú felülbírálat során is irányadó, a másodfokú ítélet alapjául szolgáló tényállásból a megyei bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére a szakértő előtt tett valótlan tényállításokat tartalmazó kijelentései miatt, és nem tévedett annak jogi indokolásában sem. A vád tárgyává tett bűncselekmény vádja alól az első fokú bíróság bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottat, az ítéletben kifejtett jogi álláspontja szerint a vádlott jogszerű eljárásban, a pszichológus szakértői vizsgálat során közölte véleményét, az ügyfelet megillető jogát gyakorolta, annak kereteit nem lépte túl. Mivel a pszichológus szakértőnek megfelelő rálátással kell rendelkeznie az ügyfél személyiség jegyeiről, körülményeiről a döntésformáló szakértői véleménye kialakításában, a vádlott szakértő előtt tett kijelentéseivel a társadalomra veszélyesség elemét nem valósította meg, cselekménye ezért nem bűncselekmény. A megyei bíróság ettől ellentétes döntésekor vizsgálta, hogy a vádlott ügyfélként, a vádlottra erkölcsileg és jogilag terhelő kijelentései a gyermeknevelési alkalmasság kérdésének tisztázását segítették-e, vagy az ügyhöz nem tartozó, szükségtelen közlések voltak. A másodfokú bíróság ennek értékelésekor helyesen állapította meg, hogy a vádlott becsület csorbítására alkalmas tényállításai a közös gyermekkel való apai kapcsolattartás tisztázásához szükségtelenek voltak, tartalmuknál fogva nem tartoztak a vonatkozó gyámhatósági eljárás körébe. Ennél fogva a vádlott magatartása társadalomra veszélyessége miatt jogellenes, és bűncselekményt valósított meg. Az ítélőtábla a megyei bírósággal egyetértve hangsúlyozza, hogy a becsületsértés vagy a rágalmazás jogellenességét kizárja a hatóság előtt folyamatban levő ügyben szóban, vagy írásban az ügy tárgyára, az ügy elbírálása érdekében szükséges keretben tett nyilatkozat. Nyilvánvaló azonban az is, hogy az ügyfeleket megillető jogok gyakorlása, a tényfeltárás kötelezettsége, nem jogosítja fel az ügyben szereplő személyeket bármilyen, a becsület csorbítására egyébként alkalmas, valótlan tényközlésekre. Az is kétségtelen a jelen ügyben megállapított tényállás szerint, hogy a vádlott sérelmezett kijelentései
- május
- napján, a Keszthelyi Városi Gyámhivatal által kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő előtt hangzottak el, és a vádlott pszichológiai vizsgálatával, szülői alkalmasságának megállapításával voltak kapcsolatosak. A vizsgálathoz tartozó beszélgetés során a vádlott kitért arra, hogyan alakultak a személyes kapcsolatai, a magánvádlóval fennállt élettársi viszonyuk, foglalkozott a gyermekük közös nevelése során megélt élményeivel, a láthatás során az apa magatartásából adódó félelmeivel. Ennek során hangzott el, hogy magánvádló „lehet, hogy odacsapta" a gyermekét, aminek hátterében az állt, hogy a magánvádló előző házasságából született gyermeke halálával kapcsolatban államigazgatási eljárást folytattak. Kijelentette azt is, hogy a magánvádlót minden munkahelyéről kirakták, megbízhatatlan, munkáltatóját meglopta. A tényleges helyzet szerint azonban a magánvádló munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, a M. C. Rt-től évente 100 kg cukor természetbeni juttatásában részesült. Az elhangzottakat a szakértői vélemény részeként a gyámhivatal 60343/
- számú ügyében az arra jogosultak megismerhették. Az ítélőtábla egyetértett a védelemnek azzal az álláspontjával, hogy a szakértői vizsgálathoz tartozó, a gyermekekük testi-értelmi fejlődésének veszélyeztetését féltő vádlott őszinte véleménye az apáról azt szolgálta, hogy a pszichológus a személyiségét felmérje, és negatív nyilatkozatainak az a része, amely az apa gyermekéhez főződő magatartásával kapcsolatosan még ha túlzó is, nem lehet büntetőeljárás tárgya. Az ugyanis azt szolgálta, hogy feltárja a szakértő, miért ellenzi a fél a kapcsolattartást, nélkülözi a társadalomra veszélyességet. Más a megítélése azoknak a tényállításoknak, amely az apát emberöléssel hozta összefüggésbe, illetve állítólagos lopását, munkahelyi megbízhatatlanságát tényszerűen tartalmazza. A vádlott szakértő felé tett közlésének ez a része, amelyet a gyámhatósági eljárásban résztvevők is megismerhettek, jogellenes volt, és tartalmánál fogva a magánvádló emberi megítélését lealacsonyította. Az ilyen, pletykán és saját következtetésen alapuló önkényes tényközlés nem tekinthető az ügy tisztázását elősegítő véleménynek, a használt kifejezésekkel csak a magánvádlónak akart ártani, kiragadva olyan momentumokat az életéből, amelyekről úgy gondolta, hogy negatív értékítéletét alátámaszthatja. A gyermekelhelyezés és láthatás körében a hatóság felé azt közvetítette, hogy a magánvádló bűnöző, emiatt a magánvádlónak kellett az egyoldalú tényállítását megcáfolnia. Mindezek alapján az ítélőtábla azt állapította meg, hogy a magánvádló fenti bűnös tevékenységére vonatkozó tényközlések a pszichológus szakértő véleményének kialakításához, közvetve a gyámhatóság tájékoztatásához nem voltak szükségesek. A magánvádlóra tett hamis, tényekkel alá nem támasztott, negatív értelmű becsmérlő tényállítás megtételére a vádlottat, mint ügyfelet megillető jogi védelem nem terjed ki, szükségtelenül hangzottak el, és jogellenesek voltak, tehát az a Btk.
- §-a szerint társadalomra veszélyes magatartás, amellyel bűncselekményt követett el. A kifejtetteknek megfelelően az ítélőtábla a védelmi fellebbezést alaptalannak tartotta, és másodfokú bíróság ítéletét a Be. 397.§ alapján helybenhagyta. Győr,
- évi november hó
- napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke ZÁRADÉK: Dr. Miklós Mária sk. a tanács tagja, előadó Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács tagja Ezzel a végzéssel a Zala Megyei Bíróság
- július
- napján kelt Bf.297/2008/
- számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. G y ő r ,
- évi november hó
- napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: