Bf.65/2008/13 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(5)bekezdés I. fordulata) és ezért főbüntetésül 1 év börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 200.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a pénzmellékbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni az állam javára, továbbá a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, az eljárás során lefoglalt dolgok sorsáról, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az első fokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A Vas Megyei Főügyészség a vádlott terhére, anyagi jogi okból jelentett be fellebbezést. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a Vas Megyei Bíróság ítéletét akként változtassa meg, hogy a vádlott bűnösségét befejezett bűncselekményben, azaz életveszélyt okozó testi sértés bűntettében állapítsa meg, főbüntetésként hosszabb tartamú végrehajtandó börtönbüntetésre ítélje, valamint mellékbüntetésül a közügyek gyakorlásától határozott időre tiltsa el. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a Bf.197/2008/1-I. számú átiratában az első fokú ügyész által a minősítés megváltoztatása és a büntetés súlyosítása végett bejelentett fellebbezést módosítva tartotta fenn. Álláspontja szerint a bizonyítási eljárás eredményeként az első fokú bíróság megalapozatlan tényállást állapított meg, amely eljárási hibán alapuló felderítetlenségre vezethető vissza. Véleménye szerint a megyei bíróság eljárási hibát vétett akkor, amikor nem rendelt ki új szakértőt a sértett sérüléseinek megítélésére. E tekintetben ugyanis álláspontja szerint az eljáró orvosszakértő bizonytalan volt, olyan kérdésekben is nevezetesen abban, hogy súlyosabban minősülő bűncselekmény kísérlete áll-e fenn nyilatkozott, amely nem tartozik a kompetenciájába. Rámutatott arra, hogy véleménye szerint nem konzekvensen alkalmazta a szakértő a 16. számú módszertani levélben foglaltakat. A megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében a fellebbviteli főügyészség másik igazságügyi orvosszakértő kirendelését indítványozta kizárólag annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy a sértett sérülései akár közvetetten, akár közvetlenül életveszélyesek voltak-e. Az ítélőtábla az első fokú bíróság döntését az azt megelőző eljárással együtt a Be. 348.§

(1)bekezdése szerint felülvizsgálta és megállapította, hogy a megyei bíróság az eljárási szabályokat betartva folytatta le az eljárást, azonban a tényállás megalapozatlan, felderítetlen, hiszen az első fokú bíróság által elfogadott szakértői vélemény nem egyértelmű, több esetben önmagával is ellentétes. Erre figyelemmel az ítélőtábla helyt adva a fellebbviteli főügyészség indítványának, új szakértőként a Győri Igazságügyi Szakértői Intézetet rendelte ki arra vonatkozóan, hogy a sértett sérülése közvetetten vagy közvetlenül életveszélyes volt-e. A szakértő intézet véleményét elkészítette, melyet a másodfokú tárgyalás során a megidézett képviselője, szakértő 1 igazságügyi orvos-szakértő fenntartott. E szerint a sértett a bántalmazás következtében, orvosszakértőileg bizonyíthatóan a jobb fül mögött „C" alakú koponyacsontig hatoló verő- és visszérfolytonosság-megszakításával járó repesztett sebzését, valamint a bal fül 2 cm-es repesztett jellegű, illetve a jobb kéz 3 cm-es repesztett jellegű sebzését szenvedte el. A bal fül, valamint a jobb kéz sérülése 8 napon belül gyógyult, belőlük maradandó fogyatékosság, vagy súlyos egészségromlás kialakulása nem várható. A jobb fül mögötti érsérüléssel járó repesztett (vágott) sérülés a vérvesztés miatt 8 napon túl gyógyult, tényleges gyógytartama 3 hét. E sérülésből ugyancsak nem várható maradandó fogyatékosság, vagy súlyos egészségromlás. Valamennyi sérülés kis, legfeljebb közepes erejű tompa erőbehatásoktól, indirekt módon történő ütéstől, ütődéstől keletkezhettek. A bal fül, illetve a jobb kéz repesztett sebzéseiből az elszenvedettnél súlyosabb sérülések kialakulásának reális lehetősége nem állt fenn és ugyanez állapítható meg a jobb fül mögötti érsérülések vonatkozásában is, mely tekintetében a szakértő kifejtette, hogy nem állt fenn közvetlen, közvetett, vagy halált okozó sérülés lehetősége sem. A fül mögötti területen ugyanis nincs olyan nagy átmérőjű visszér, vagy verőér, melyből olyan nagy mértékű vérvesztéssel járó állapot alakulna ki, amely a keletkezettnél súlyosabban minősülne. A sértett sem közvetett, sem közvetlen életveszélyes állapotban nem volt és orvosszakértőileg sem igazolható, hogy ezen állapotok kialakulásának reális lehetősége fennállt volna. A szakértő véleményében utalt továbbá arra is, hogy orvosi ellátás nélkül is bizonyossággal határos valószínűséggel sem alakult volna ki olyan vérvesztéses, shockos állapot, amelyet akár közvetetten életveszélyes sérülésnek lehetne minősíteni. A másodfokú tárgyaláson a szakértő továbbá előadta azt is, hogy a sérülés helyétől kb. 8-10 cm-re van a feji verőér, ha az sérül, akkor az már életveszélyes sérülésnek minősülhetne. A tárgyalásra ugyancsak megidézett .szakértő 2 szakértő - aki az első fokú eljárás során járt el - egyetértett és elfogadta a Győri Szakértői Intézet képviselőjének a véleményét. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a fellebbviteli főügyészség képviselője perbeszédében kifejtette, hogy a vád szerinti minősítés nem tartható. A tényállás korrigálását kérte olyan módon, hogy a sértett nem került még közvetetten sem életveszélyes állapotba. A vádlott cselekményének súlyos testi sértés bűntetteként történő értékelését kérte, azonban a büntetés enyhítésére a cselekmény minősítésének megváltoztatása mellett sem látott lehetőséget. Álláspontja szerint az első fokú bíróság által alkalmazott joghátrány méltányos, tekintettel az elkövetés módjára, vagyis arra hogy a vádlott többször sújtott a sértett fejére, valamint arra, hogy a legsúlyosabb sérülés 3 hét alatt gyógyult. Összefoglalva indítványozta, hogy az ítélőtábla a vádlott cselekményét súlyos testi sértés bűntettének minősítse, a büntetés tekintetében az első fokú bíróság döntését hagyja helyben és kötelezze a vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A védő a felmentésre irányuló fellebbezést nem, csupán enyhítésre irányuló jogorvoslatot tartott fenn. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként védence bűnösségének a megállapítását súlyos testi sértés bűntettében kérte. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a mellékbüntetést tekintse főbüntetésnek, tekintettel arra, hogy a cselekmény minősítése lényegesen enyhébb, a bűncselekmény elkövetése, azaz 2007. március 10. napja óta hosszú idő telt el, tehát az időmúlás jelentős, valamint a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje is letelhetett volna. Véleménye szerint a büntetési célokon túlmutató lenne az, ha a vádlott büntetésének a próbaideje az ítélet jogerőre emelkedésének napján, azaz a másodfokú bíróság döntését követően kezdődne. A vádlott csatlakozott a védője által elmondottakhoz. Az ítélőtábla a fellebbezéseket részben alaposnak találta. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a Vas Megyei Bíróság által megállapított tényállást az ítélőtábla a Be. 352.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján az alábbiakkal egészíti ki, illetve helyesbíti: A bal fül, illetve a jobb kéz repesztett sebzéseiből az elszenvedettnél súlyosabb sérülések kialakulásának reális lehetősége nem állt fenn és ugyanez állapítható meg a jobb fül mögötti érsérülésekkel járó repesztett, vagy vágott jellegű sérülés tekintetében is. A sértett sem közvetett, sem közvetlen életveszélyes állapotban nem volt és ezen állapotok kialakulásának reális lehetősége sem állt fenn. A fenti kiegészítésekkel és helyesbítéssel az első fokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott és az a másodfokú eljárás során a felülbírálat alapján képezte. Az első fokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat beszerezte, értékelte, mérlegelő tevékenysége törvényes volt. Részletesen megindokolta, hogy a tényállás mely bizonyítékokon alapszik, azokat mennyiben és miért fogadta el. A megyei bíróság a megállapított tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. A cselekmény minősítése tekintetében az ítélőtábla osztotta a fellebbviteli főügyészség és a védelem álláspontját is. Tekintettel a másodfokú eljárás során beszerzett szakértői véleményre - mellyel az elsőfokon eljáró igazságügyi orvos-szakértő is egyetértett - és arra, hogy alapvető objektív adatok hiányában nem lehet többre következtetni, a vádlott cselekménye a tényleges gyógytartamnak megfelelően 1 rb, a Btk. 170.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő és büntetendő súlyos testi sértés bűntettének minősül. Az első fokú bíróság által megállapított büntetéskiszabási körülmények helytállóak, a másodfokú eljárás során olyan körülmény nem merült fel, amely alapján ezek sora kiegészítendő lenne. A Győri Ítélőtábla a megváltoztatott minősítés ellenére nem osztotta védelem álláspontját atekintetben, hogy a büntetés enyhítésére lenne szükség és a Vas Megyei Bíróság által alkalmazott joghátrányokkal értett egyet. A vádlott erősen felindult, ittas állapotban követte el a bűncselekményt és csupán a szerencsén múlott az, hogy a sértettnek a bekövetkezettnél súlyosabb sérülései nem keletkeztek. A vádlottal szemben az első fokú bíróság által megállapított felfüggesztett szabadságvesztés, valamint pénzmellékbüntetés alkalmazása mind az egyéni, mind az általános megelőzés szempontjából indokolt, melynek mértéke is megfelelően szolgálja a törvényben előírt büntetési célokat. Ezért az ítélőtábla az enyhébb minősítés mellett is a megyei bíróság által alkalmazott büntetést tekintette kiszabottnak. Az ítélet egyéb rendelkezései megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A fentiekben kifejtettek alapján a Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Vas Megyei Bíróság 6.B.365/2007/22. számú ítéletét a Be. 372.§

(2)bekezdése alapján megváltoztatta atekintetben, hogy a vádlott cselekményét 1 rb testi sértés bűntettének minősítette és ezért vele szemben az első fokon alkalmazott fő- és mellékbüntetést tekintette kiszabottnak. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú eljárásban 51.379 Ft bűnügyi költség merült fel, melyet a Be. 381.§

(1)bekezdése alapján a vádlott visel. Győr,

1. december
2. napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr.Zólyomi Csilla sk. a tanács tagja, előadó Dr.Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács tagja Záradék: A fenti ítélet és ezzel a Vas Megyei Bíróság 6.B.365/2007/
3. számú ítéletének meg nem változtatott része
4. december
5. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajtható. Győr,
6. december
7. napján .Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: