A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.I.665/2009/
- szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év december hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi v é g z é s t: A kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntető ügyben a pótmagánvádló által - jogi képviselője útján - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zalaegerszegi Városi Bíróság 3.B.549/2008/
- számú, valamint a Zala Megyei Bíróság Bf.544/2008/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s A terhelt ellen a pótmagánvádló azért tett feljelentést, mert állítása szerint a kapcsolattartást közös gyermekükkel akadályozta, valamint kiskorú gyermekeit
- április 16-án először kb. 20 percre, majd kb. 10 percre az autóban hagyta, felügyelet nélkül. A feljelentést a Keszthelyi Rendőrkapitányság a
- május
- napján kelt 20040-603/
- bü. számú határozatával a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján elutasította. A határozat ellen a pótmagánvádló panasszal élt, azt azonban a Zalaegerszegi Városi Ügyészség Fk. 1771/2008/
- számú határozatával ugyancsak elutasította. Ezt követően a pótmagánvádló jogi képviselője útján vádindítványt nyújtott be a terhelt ellen a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző kiskorú veszélyeztetésének bűntette, továbbá ugyanezen törvényhely
(4)bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetésének vétsége miatt. A feljelentést kiegészítette azzal, hogy az ugyancsak a terhelt nevelése alatt álló és közös gyermekükkel egy háztartásban élő személy engedélyköteles fegyvert kívánt értékesíteni, ezért azt egy internetes portálon hirdette, továbbá annak testvére mások előtt unokahúgáról becsmérlően nyilatkozott; álláspontja szerint e cselekmények is veszélyeztetik a terhelttel közös gyermeke megfelelő fejlődését. A vádindítványt a Zalaegerszegi Városi Bíróság a 2008. szeptember 17. napján kelt 3.B.549/2008/4. számú végzésével elutasította. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy a kapcsolattartás akadályozása miatt a terhelt ellen a gyámhivatal egyetlen alkalommal sem szabott ki bírságot, így a feljelentésben állított cselekményével - a kapcsolattartás akadályozásával - a Btk. 195. §
(4)bekezdése szerinti vétséget a terhelt nem követte el. A Btk. 195. §
(1)bekezdése szerinti bűncselekményt pedig azért nem látta megvalósultnak, mert a terhelt pótmagánvádló által állított kötelességszegése - a gyermekek felügyelet nélkül hagyása - nem tekinthető olyan súlyúnak, amely a kiskorú fejlődését veszélyeztette volna. Ezért a vádat nem találta törvényesnek, és az elutasítás alapjaként a Be. 231. §
(2)bekezdés d) pontját jelölte meg. A vádindítványban írt és a feljelentésben nem szereplő további cselekmények kapcsán pedig kifejtette: a pótmagánvádló a Be. 343. §
(5)bekezdésére figyelemmel a vádat nem terjesztheti ki. A végzés ellen a pótmagánvádló fellebbezést jelentett be. Erre tekintettel a határozatot a Zala Megyei Bíróság a
- november
- napján kelt határozatával felülbírálta, és mindenben osztva az első fokú bíróság álláspontját, azt helybenhagyta. A jogerős határozatok ellen a pótmagánvádló - jogi képviselője útján - felülvizsgálati indítványt nyújtott be, annak jogalapjaként csupán a Be.
- §-át jelölve meg; miután azonban az indítvány tartalma szerint azt sérelmezte, hogy a vádindítvány elutasítására törvénysértően került sor, azt nyilvánvalóan a
- §
(1)bekezdés a) pontjában írt felülvizsgálati okra alapította. Az indítványozó szerint a kiskorú veszélyeztetésének fordulata megállapítható a terhelt terhére. mindkét Azt ugyan nem vitatta, hogy a gyámhatóság még nem szabott ki a terhelttel szemben a kapcsolattartás akadályozása miatt bírságot, azonban a pótmagánvádló a gyámhatóság korábbi, a kapcsolattartásra vonatkozó határozatai ellen bírósági eljárást kezdeményezett, és azok még nem zárultak le; a gyermekek felügyelet nélkül hagyása pedig álláspontja szerint olyan súlyos kötelességszegés, amelyre tekintettel megvalósult a bűncselekmény. Ez utóbbi véleményének alátámasztására több olyan közismertté vált esetet sorolt fel, amelyekben a magukra hagyott gyermekek halálos eredménnyel járó balesetet szenvedtek el. Utalt azokra a feljelentésben még nem, azonban a vádindítványban már szerepeltetett további cselekményekre is, amelyekre a bíróság álláspontja szerint a pótmagánvádat nem lehet kiterjeszteni. Arra hivatkozott, hogy a pótmagánvádló azokat már korábban is jelezte, és ezek a cselekmények a terhelt korábbi házasságából származó két gyermekével függenek össze, akik együtt élnek az ő fiával, így amellett, hogy az ő fejlődésük is veszélyeztetett, ez az ő gyermekére szintén kihatással van. Ezért elsősorban azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokat változtassa meg; állapítsa meg a terhelt bűnösségét a vád tárgyává tett bűncselekményekben; szabjon ki vele szemben szabadságvesztést és kötelezze a bűnügyi költség viselésére; másodsorban pedig a határozatok hatályon kívül helyezésére és az eljárt bíróságok új eljárásra utasítására tett indítványt. A nyilvános ülésen a terhelt védője az indítványt alaptalannak találva a megtámadott határozatok hatályban tartását kérte, erre vonatkozó indítványát írásban is csatolva. .-._.-.-. A Be. 416. §
(1)bekezdése szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye. Így nincs helye felülvizsgálatnak a vádindítvány elutasítását kimondó végzés ellen, miután az nem ügydöntő határozat. Bár az első fokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott határozatának rendelkező része szerint az indítványt elutasította a vád törvényes voltának hiánya miatt, ezt azonban azzal indokolta, hogy a vád tárgyává tett cselekmények nem bűncselekmények. Ez az ok pedig nem a vádindítvány elutasítására, hanem az előkészítő szakban a Be. 267. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel az eljárás megszüntetésére teremt jogalapot. Így a bíróság a határozattal annak tartalma szerint - nem a vádindítványt utasította el, hanem az eljárást szüntette meg. A Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálati ok, ha az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került pontjára figyelemmel a benyújtására jogosult. sor; emiatt a 417. §
(1)bekezdés b) pótmagánvádló felülvizsgálati indítvány Miután tartalmilag az eljárás megszüntetésére került sor, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt nem utasította el, mint a törvényben kizártat, hanem a megtámadott határozatokat megszüntető végzésként értékelve érdemben vizsgálta. A felülvizsgálati indítványt azonban nem találta megalapozottnak. Ahogy határozatában az első fokú bíróság kifejtette: a kiskorú veszélyeztetésének a kapcsolattartással összefüggő vétsége csak akkor lenne megállapítható a terhelt terhére, ha annak valamennyi tényállási eleme - így a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében korábban bírság kiszabása - megvalósult volna. Ennek hiányában a terhelt sérelmezett magatartása nem bűncselekmény. Osztotta a Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságok azon álláspontját is, amely szerint önmagában a gyermekek felügyelet nélkül hagyása annak időtartamára és az elkövetés körülményeire tekintettel ugyancsak nem alapozza meg a terhelt büntetőjogi felelősségre vonását. Az indítványban felhozott példák pedig olyan egyedi esetek, amelyek nem lehetnek alkalmasak arra, hogy a terheltnek a pótmagánvádló által állított kötelességszegését a bíróság a ténylegesnél nagyobb súlyúnak értékelje. Ezért a Be. 6. §
(3)bekezdés a) pontjának I. fordulatára figyelemmel miután a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény - az eljárás megszüntetésének volt helye. A vádkiterjesztés tilalma kapcsán is mindenben helytállóak az első fokú végzésben kifejtettek. Ráadásul a terhelt többi gyermeke kapcsán nem is jogosult a pótmagánvádló e minőségben fellépni, miután velük kapcsolatban nincs képviseleti jogosultsága sem. A Legfelsőbb Bíróság nem észlelt a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem. Ezért a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. Az ismételt indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontján, valamint a 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az ugyanazon jogosult által ismételten, vagy a más jogosult által azonos tartalommal előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest, 2009. december 1. Dr. Édes Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészár Róza s.k. előadó bíró, Dr. Szabó Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok AIné