Pfv.21100/2009/5 – Kúria

Pfv.VIII.21.100/2009/

1. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a dr. Zengődi Roland (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt felperesnek (felperes címe) a dr. Koch György ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű alperes (I.rendű alperes címe), a személyesen eljárt C.J. (II.rendű alperes címe) III. rendű, dr. Varga Tamás ügyvéd mint ügygondnok (ügygondnok címe) által képviselt IV.rendű alperes (IV.rendű alperes címe) IV. rendű, valamint a személyesen eljárt G.J. (V.rendű alperes címe) V. rendű alperesek ellen ingók kiadása és egyéb követelések iránt a BácsKiskun Megyei Bíróságon 9.G.40.258/
2. szám alatt megindított, és a Szegedi Ítélőtábla Gf.II.30.583/2008/
3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
4. sorszámú felülvizsgálati kérelme alapján tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 315.600 (Háromszáztizenötezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam, saját felülvizsgálati eljárási költségét a felperes maga viseli. I n d o k o l á s : Az I. rendű alperes jogelődjének, a Cs.G. Kft.-nek a tulajdonában állt a város, ... utcai fűrésztelep, amelyre a felperes és a tulajdonos
5. április
6. napján határozatlan idejű bérleti szerződést kötött. A szerződés alapján a bérlő havi 20.000 forint + ÁFA bérleti díj ellenében használja az ingatlant. A telep áramellátására az I. rendű alperes jogelődje egyedi alapdíjas közüzemi szerződést kötött az áramszolgáltatóval a felperes igényeinek megfelelően, amely szerint a szolgáltató 100 kVA többletteljesítmény biztosítását vállalta. A peres felek
7. augusztus 9-én adásvételi előszerződést kötöttek, melyben az I. rendű alperes jogelődje vállalta, hogy az ingatlan megosztását követően keletkezett egyik ingatlant bruttó 700.000 forint vételár ellenében a felperesi bérlőnek eladja. Az előszerződéssel összefüggésben a felek többször egyeztettek, majd a
8. március 29-i jegyzőkönyvben foglaltan a bérbeadó a bérleti szerződést szerződésszegés jogcímén azonnali hatállyal felmondta, az ingatlan birtokbavételére
9. április 5-re tűzött határidőt és felszólította a felperest, hogy eddig az időpontig valamennyi tartozását egyenlítse ki.
10. április 5-én az I. rendű alperesi jogelőd a bérleményt az ott lévő ingókkal a III. rendű alperes által képviselt Bt. birtokába adta, majd
11. október 18-án eladta a perben nem álló Gt. F.F. Bt.-nek, aki a társaságot értékesítette a IV. rendű alperes részére, melynek tulajdonosa az V. rendű alperes. A későbbiek során a telepet a tulajdonos továbbértékesítette a perben nem álló H.J.-nek. A felperes módosított keresetében 5.260.735 forint megtérítésére kérte az alperest kötelezni, melyből 3 millió forint volt a nemvagyoni kár. Keresetét az alperesi jogelőd jogszerűtlen felmondására alapította és az ezzel összefüggésben keletkezett kárának megtérítését igényelte. Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a bérbeadó azonnali hatályú felmondása nem volt jogszerű, ami miatt a felperes jogosult az ezzel összefüggésben őt ért kár megtérítésére. A követelés egyes tételeivel összefüggésben megállapította, hogy a bérlő
12. augusztus és
13. márciusa közti időszakra járó bérleti díjat nem, csupán három havi 75.000 forintos bérleti díjat fizetett, melyet a tényleges használat ellenében a felperes alaptalanul igényel vissza. A felperes nem vitás áramdíj-tartozásának mértéke a bérleményben maradt ingóságok és a beruházások értékét és használati díját együttesen sem éri el, ezért alaptalan a felperes használati díj igénye. A foglaló visszakövetelésével összefüggésben azt fejtette ki, hogy az adásvételi szerződés a felperes érdekkörében felmerült okból hiúsult meg, ezért a foglalóra nem tarthat igényt. Megállapította, hogy a felperes az I. rendű alperestől két részletben visszakapta a sínrendszerek értékét. Alaptalan, bizonyítatlan a felperes elmaradt jövedelem iránti igénye. Végül a felperes nemvagyoni kártérítés iránti követelését azzal az indokkal utasította el az elsőfokú bíróság, hogy életminőségének hátrányos megváltozására vonatkozóan a felperes tényállítást nem tett. A felperes ingók kiadása iránt előterjesztett igényével összefüggésben az ítélőtábla rámutatott, hogy az I. rendű alperes ügyvezetője tagadta, hogy élni kívánt volna a törvényes zálogjogával, illetve bármilyen módon akadályozta a felperes ingóságainak elvitelét. Megállapította, hogy az I. rendű alperes jogelődje a felperes fűrésztelepén hagyott ingóságait nem vette birtokba, azokat a III. rendű alperes részére történő átadáskor készített leltárban nem tüntette fel, és nem is kísérelte meg a felperessel szemben fennálló pénzkövetelésének az érintett vagyontárgyakból történő kielégítését, ezért a törvényes zálogjog bérbeadó általi gyakorlásának feltételei nem állnak fenn. Nem találta megállapíthatónak azt sem, hogy akár az I. rendű, akár a további alperesek a felperes érdekében anélkül tartották maguknál az ingóságokat, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosultak vagy kötelezettek lettek volna, ezért a felelős őrzés szabályainak az alkalmazását is elvetette. Azt állapította meg, hogy a III., és V. rendű alperesek a fűrészteleppel együtt vették birtokba az ingóságokat anélkül, hogy azoknak a bérleményben lévő egyéb vagyontárgyaktól eltérő jogi helyzetéről tájékoztatást kaptak volna, ezért a birtoklásuk jóhiszeműnek minősül. Időközben a birtokosok személye változott, a jelenlegi birtokos pedig alperesként nem áll perben, ezért az ingók kiadása iránti igény az alperesekkel szemben alaptalan. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróságok új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása érdekében a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Állítása szerint az eljárt bíróságok nem tettek eleget tényállás tisztázási kötelezettségüknek, ezáltal megsértették a Pp. 3.§-ának rendelkezéseit. Sérelmezte T.F. szakértői véleményében foglaltak, valamint a tanúk kihallgatására vonatkozó bizonyítási indítványa mellőzését is. Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes számlákkal, bizonylatokkal nem tudta igazolni, hogy ingóságai honnan származnak, és a bérleti időszak alatt a fűrésztelepen voltak-e. A nemvagyoni kártérítés iránti felperesi igény pedig teljességgel megalapozatlan volt. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálat Pp. 275.§