Bf.260/2007/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2007/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a
2. év február hó
3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta és kihirdette az alábbi VÉGZÉST: A hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság
4. év október hó
5. napján kihirdetett 20.B.506/2007/
6. sorszámú ítéletét h e l y b e n h a g y j a . A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A Fővárosi Bíróság a
7. év október hó
8. napján kelt 20.B.506/2007/
9. számú ítéletével a vádlottat hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt 1 év és 10 hónapi, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 20.000,- forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Kötelezte 5.000,- forint vagyonelkobzás megfizetésére és rendelkezett a pénzmellékbüntetés átváltoztatásáról valamint a bűnügyi költség megfizetéséről. A megyei bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette. A vádlott és védője fellebbezést jelentett be enyhítés és az előzetes mentesítés alkalmazása érdekében. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.714/
10. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta, egyben bejelentette, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Be.
11. § /1/ bekezdése szerinti nyilvános ülésen bírálta el. A nyilvános ülésen a védő a főbüntetés enyhítése és az előzetes mentesítés alkalmazása végett fenntartotta a fellebbezését. A vádlott nem kívánt nyilatkozni. A másodfokú bíróság a Be.
12. § /1/ bekezdése alapján eljárva az ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt nem sértett, a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le. Az ügy ténybeli és jogi elbírálásához szükséges körben a bizonyítást lefolytatta, a bizonyítékokat feltárta, azokat értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállási része azonban kiegészítésre, illetve pontosításra szorul. Ezt a másodfokú bíróság - az iratok tartalma alapján - a Be.
13. § /1/ bekezdés a./ pontja szerint az alábbiakban tartotta szükségesnek: A közterület-felügyelőnek, mint hivatalos személynek, a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértése miatti intézkedési jogosultságát a közterület-felügyeletről szóló
14. évi LXIII. törvény
15. § /5/ bekezdése,
16. § /1/ bekezdése,
17. §-a,
18. §-a és az egyes szabálysértésekről szóló 218/
19. (XII.28.) Kormányrendelet
20. § /2/ bekezdése szabályozza. A fenti jogszabályi rendelkezés alapján a KRESZ 40-
21. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. A fentiek szerint kiegészített tényállás a Be.
22. § /2/ bekezdése alapján a felülvizsgálat során irányadó volt. Az irányadó tényállás alapján a megyei bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére. A bizonyítékok értékelése körében helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a sértettnek semmilyen érdeke nem fűződött ahhoz, hogy a vádlottra terhelő vallomást tegyen, az eljárás során ilyen adat vagy körülmény nem merült fel. A sértett a nyomozás során elétárt fényképtablókból is - amelyekben a nyomozó hatóság a vádlotton kívül, a reá hasonlító, indifferens személyek fényképét helyezte el - határozottan, két alkalommal is kiválasztotta a vádlottat, mint azt a személyt, aki vele szemben intézkedett és akinek átadta az 5.000,- forintot azért, hogy a további intézkedéstől tekintsen el (nyomozati iratok fényképmelléklet III-IV. szám). A vádlott bűncselekményének jogi minősítés is törvényes. A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság által megjelölt enyhítő és súlyosító körülmények közül a Fővárosi Ítélőtábla mellőzi a büntetlen előéletnek a vádlott javára értékelését, mert ez a körülmény alkalmazási feltétel. További súlyosító körülmény azonban, hogy a vádlott cselekménye alkalmas volt a hivatalos személyekbe vetetett közbizalom megingatására. A másodfokú bíróság úgy látta, hogy a bűnösségi körülmények alapján az elsőfokú bíróság a fő- és mellékbüntetés mértékét is helyesen szabta ki a büntetésnek a Btk.
23. §-ában írt célja elérése érdekében. A Fővárosi Ítélőtábla az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés további enyhítését nem tartotta indokoltnak, mert az inkább enyhének, mint súlyosnak tekinthető és a büntetés kiszabása nem a jogtalan előny összegéhez, hanem a hivatalos személy intézkedéséhez igazodik. Egyetértett a Fővárosi Ítélőtábla a megyei bíróság döntésével, amikor a vádlottat nem részesítette előzetes mentesítésben. Az érdemesség körében utal arra a másodfokú bíróság, hogy az állandósult bírói gyakorlat alapján korrupciós bűncselekmény elkövetője általában nem részesíthető előzetes bírósági mentesítésben (BH.1985.224.). Az érdemesség vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a vádlott mindössze 11 hónapja dolgozott közterület-felügyelőként, amikor a terhére rótt bűncselekményt elkövette. Az elsőfokú határozat egyéb rendelkezései is törvényesek ezért a Fővárosi Ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét e Be.
24. § /1/ bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,
25. év február hó
26. napján Dr. Nehrer Péter s.k. s.k. a tanács elnöke Máziné Dr. Szepesi Erzsébet s.k. előadó bíró Dr. Rédei Géza bíró A Fővárosi Bíróság 20.B.506/2007/
27. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.260/2007/
28. számú végzésével a mai napon jogerőre emelkedett és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
29. év február hó
30. napján . Nehrer Péter s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: