(1)bekezdésében foglaltak alapján a jegyzőkönyv elkészítésétől számított 15 napon belül, annak kiegészítését vagy kijavítását indítványozni. A vádlott tagadó vallomásával szemben az elsőfokú bíróság a sértettnek az eljárás során mindvégig egyöntetű, életszerű vallomását fogadta el. E vallomás logikus, eseményszerű, a helyszínre érkező rendőrtanúk vallomásaival, az igazságügyi orvosszakértői, ideg- és elmeorvos szakértői és pszichológus szakértői véleményekkel, a helyszíni szemle jegyzőkönyvben foglaltakkal alátámasztott. A vádlott élettársa, a tanú, a vádlott szomszédja - aki segített a vádlott élettársának a vádlott keresésében -, továbbá a Klub tulajdonosainak vallomása közvetett bizonyítékok, részben azonban a sértett vallomását erősítik, amint azt az elsőfokú bíróság indokolásában részletesen és irathűen fejtette ki. A szakértői vélemények, orvos, elmeorvos, hemogenetikai vélemény megalapozott, szakszerű és a közvetlen bizonyítékot támogató objektív bizonyítékok. A legkisebb kétség sem merült fel a vélemények szakszerűsége megalapozottsága tekintetében. Az elsőfokú bíróság lelkiismeretes, körültekintő bizonyítási eljárását mutatja, hogy az eljárása során más elmeorvosszakértői vizsgálatot is elrendelt. Az új szakvélemény a vádlott beszámítási képességével kapcsolatban szó szerint megegyezett az alapszakértői véleményben kifejtettekkel. Az elsőfokú bíróság e szakértői vélemények alapján megalapozottan állapította meg, hogy a vádlott „emlékezetkiesése" elhárítási mechanizmus, a védekezési stratégiájának részére. A Fővárosi Ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel nem látott indokot újabb igazságügyi ideg- és elmeorvos szakértő kirendelésére. A játékszenvedély nem vonható a Btk.
- §-a szerinti kóros elmeállapot körébe. A Fővárosi Bíróság által megállapított tényállás megalapozott és a felülbírálat alapját képezi. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenysége részletes, körültekintő, indokolás logikus, meggyőző és színvonalas, ezért a védelem részéről eredménnyel nem támadható. A megalapozott tényállásból okszerűen vont következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére, és törvényes a cselekmények jogi minősítése is. Egyetértett a Fővárosi Bíróság ítéletének indokolásában foglalt azon megállapítással is, hogy a sértett sérelmére elkövetett életveszélyt okozó testi sértést is aljas indok motiválta. Megjegyzi a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a vádlott élet elleni bűncselekményei minősítése megközelíti a több emberen elkövetett emberölés bűntetteként történő értékelhetőségét. (A sértett vallomásából kitűnően a felé közelítő vádlott úgy fogta a két kezében a zsineget, hogy igyekezett hátrálni előle, nehogy mögé kerüljön a vádlott, tartott attól, hogy megfojtja.) Az enyhítésre irányuló vádlotti és védői fellebbezés sem alapos. Az elsőfokú bíróság lényegében helyesen állapította meg a büntetés kiszabását befolyásoló bűnösségi körülményeket. Kétségtelen, hogy a vádlott a bűncselekmények elkövetésekor büntetlen előéletű volt, hivatásos tűzoltóként törvénytisztelő életmódot folytatott, de a jelen eljárás tárgyát képező bűncselekmények konkrét tárgyi súlya kiemelkedő, amellyel arányban áll a 4 rb. cselekményt elkövető vádlott személyi társadalomra veszélyessége, ezért az elsőfokú bíróság által halmazati büntetésül kiszabott 17 évi fegyházbüntetés nem eltúlzott mértékű, annak kisebb fokú enyhítésére a Be.
- §