Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.182/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a
- év december hó
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő I T É L E T E T: Az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság
- év május hó
- napján kihirdetett 11.B.1192/2007/
- számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a. A szabadságvesztés végrehajtását 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti és elrendeli a vádlott pártfogó felügyeletét, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzi. Magatartási szabályként előírja, hogy az italboltokat nem látogathatja, az orvosi gyógykezeléseken köteles rendszeresen megjelenni. A másodfokú eljárás során felmerült összesen 7.200,- (hétezer-kettőszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalnál Bj.1766/
- szám alatt lefoglalt és kezelt bűnjelek közül a vérminta és a kontroll minta megsemmisítéséről szóló rendelkezést mellőzi és a bűnjeleknek az iratokkal együtt történő kezelését rendeli el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. INDOKOLÁS A Fővárosi Bíróság a
- év május hó
- napján kelt 11.B.1192/2007/
- számú ítéletével a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette (Btk.
- §
(5)bekezdés) miatt 1 év 8 hónapi börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, és az eljárás során lefoglalt bűnjelek megsemmisítéséről. Kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség viselésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész téves minősítésért és a büntetés súlyosításáért fellebbezett. A vádlott és védője enyhítésért éltek perorvoslati jogosultságokkal. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a 2008. év június hó 23. napján kelt BF.430/2008. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság egészítse ki a tényállást a sértett által viselt ruházattal, valamint a szúrcsatorna méretével. Az ítéletet változtassa meg és a vádlott cselekményét a Btk. 166. §
(1)bekezdésében meghatározott, figyelemmel a Btk.
- §-ára, emberölés bűntette kísérletének minősítse, a fő- és mellékbüntetést súlyosítsa, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a nyilvános ülésen az írásbeli átiratában foglaltakkal egyezően fejtette ki, hogy a félig a vádlott felé fordult sértettnek a mellkasi - szívtájékra irányuló - sérülése miatt kizárólag a véletlenen múlott a halál bekövetkezésének elmaradása. Ez - a közepes erőre figyelemmel részben annak is köszönhető, hogy a sértett vastagon fel volt öltözve, és a ruházata tompította a szúrás erejét, illetve a szúrcsatorna mélységét. A vádlott a cselekmény társadalomra veszélyes következményét előre látta és belenyugodott abba, hogy a sértett meg is halhat. Ennek ellenére a helyszínt elhagyta. Mindebből az a jogkövetkeztetés vonható le, hogy a vádlott eshetőleges szándékkal követte el a bűncselekményt, ezért a cselekmény emberölés bűntette kísérletének minősül (Btk.
- §
(1)bekezdés,
- §). A vádlott védője az enyhítésért bejelentett fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a sértett orvosi segítség nélkül is életben maradt volna. A vádlott azért hagyta el a helyszínt, mert a sértett nem panaszkodott, mindketten elaludtak és nem látta, hogy a sértett vérezne. A túlsúlyban lévő enyhítő körülményekre figyelemmel az esőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásának a felfüggesztését indítványozta. A vádlott a nyilvános ülésen előadta, hogy jelenleg munkanélküli. A meglévő betegségein felül ebben az évben egy kisebb agyi infarktuson is átesett, amelyet CT vizsgálat mutatott ki. Rendszeres orvosi és gyógykezelés alatt áll. A bűncselekmény elkövetését nagyon megbánta. ______ 0 ______ A Fővárosi Ítélőtábla a Be.
- §
(1)bekezdésében írt felülbírálati jogkörén belül megvizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bíróági eljárást. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügyet kellően felderítette, a bizonyítékokat összegyűjtötte és azokat egyenként, valamint összességében is értékelte, kellően megindokolta, hogy a bizonyítékok körében mely bizonyítékokat és miért fogadott el a tényállás alapjául. Összességében megállapítható volt, hogy a bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul betartotta, és lényegében helyes tényállást állapított meg. Az így megállapított tényállás azonban a Be. 351. §
(1)és
(2)bekezdés b./ és c./ pontja alapján kisebb fokban megalapozatlan. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a történeti tényállást - miután a sértett ittassága folytán egyáltalán nem emlékezett az eseményekre - a vádlott beismerő és az azt alátámasztó tanúk vallomása alapján állapította meg. A vádlott az eljárás során végig következetesen vallotta, hogy a sértettet nem állt szándékában megölni. Cselekményét a sértett provokatív, sértő magatartása miatt keletkezett dühe, felháborodása motiválta. A vádlott következetes nyilatkozatát megerősítette a cselekmény idején a szálló 8as számú szobájában tartózkodó 1-es és 2-es tanúk vallomása is. A tanúk egybehangzóan adták elő, hogy a vádlott a nála lévő késsel a sértett felé hadonászott (nyomozati irat
- oldal,
- oldal, 6-os sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 4.,
- oldal). Az elsőfokú bíróság azonban ezt a tényt a történeti tényállás helyett részben a tanú vallomások értékelése (elsőfokú ítélet
- oldal 3-
- bekezdése), részben a jogi indokolás keretében (elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdés) rögzítette. A másodfokú bíróság azonban nem értett egyet a fellebbviteli főügyészség által indítványozott tényállás kiegészítésekkel. A rendelkezésre álló adatok alapján a sértett által a cselekmény elszenvedésekor viselt felső ruházata ítéleti bizonyossággal az alábbiak miatt nem állapítható meg: A nyomozás során lefoglalásra került a sértett tulajdonában lévő, vérrel szennyezett egy darab széldzseki és kettő darab garbó pulóver, amelyeken azonban kés okozta szakadási nyom nem volt látható. A kórházban átvizsgált sértetti ruházat között is csak a farmernadrág jobb szárrészén rögzített a nyomozó hatóság egy keresztirányú szakadást. Ugyanakkor adat merült fel arra, hogy a sértett a cselekmény elkövetése után, másnap átöltözött és így hagyta el a hajléktalan szállót (nyomozati iratok 29-
- oldal, helyszíni szemle jegyzőkönyve, 45-
- oldal fényképfelvételek,
- oldal rendőri jelentés). A másodfokú bíróság álláspontja szerint ugyancsak nem állapítható meg teljes bizonyossággal a szúrcsatorna mélysége sem. Az igazságügyi orvosszakértő a nyomozás során írásban előterjesztett és a tárgyaláson is fenntartott szakértői véleményével azonosan nyilatkozta, hogy „a mellkasi szúrt sérülés esetében a szúrcsatorna pontosan nem határozható meg. A becsült hossz kb. 3-5 cm" (nyomozati iratok
- oldal, 8-as sor számú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal). A fentieket összevetve: a sértett által viselt ruházat ismeretének hiányában nem állapítható meg, hogy az mennyire tompította a szúrás erejét és ennek következtében mennyi volt a mellkasi sérülés szúrcsatornájának a tényleges mélysége. Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel, az iratok tartalma alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be.
- §
(1)bekezdés a./ pontja értelmében az alábbiak szerint egészíti ki, illetve helyesbíti: · · Az ítélet indokolásának
- oldal 3.,
- bekezdésében és a
- oldal
- bekezdésében rögzített ténymegállapítást a történeti tényállásba emeli át: „… a baloldalán félig könyöklő helyzetben lévő sértettet… közepes erővel, a mellkas baloldalán, hadonászó mozdulatokkal megszúrta…" Egyben az ezzel ellentétes „fentről lefelé irányuló" ténymegállapítást kirekeszti. A sértett által viselt ruházat nem állapítható meg, mert a sérelmére megvalósított bűncselekmény elkövetése után átöltözött. A tényállás a fenti kiegészítéssel és helyesbítéssel teljes egészében megalapozottá és a másodfokú eljárásban irányadó vált (Be.
- §
(1)bekezdés). ______ 0 ______ Az irányadó tényállás alapján a Fővárosi Bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a sértett sérelmére elkövetett cselekményt helyesen minősítette. A másodfokú bíróság ezért a cselekmény jogi minősítésének megváltoztatására irányuló ügyészi fellebbezést alaptalannak találta. A Legfelsőbb Bíróság
- számú irányelve értelmében az emberölésre, illetőleg a testi sértésre irányuló szándék megállapításánál az elkövetéskori tudattartamra a tárgyi és alanyi tényezőkből lehet következtetni. A tárgyi oldalt elemezve tény, hogy a 15 cm pengehosszúságú késsel véghez vitt mellkasi szúrás elégséges lett volna az emberölés bűntette kísérletének a megállapításához. Az alanyi tényezők azonban a testi sértés okozására irányuló szándékot erősítik az alábbiak szerint. Az irányadó tényállás alapján a vádlott azért kérte el a kést a szomszédjától, hogy azzal a nála lévő konzervet kinyissa. A sértett provokatív, agresszív magatartása váltott ki olyan indulatot a vádlottból, amelynek következtében őt többször megszúrta. A mellkasi sérülésen kívül okozott két további sérülés helye is (comb és váll) azt az elsőbírói következtetést erősíti, hogy a vádlott hadonászó, vagdalkozó mozdulatai nem utalnak ölési szándékra. A sértetti provokálást követő azonnali elkövetés hirtelen kialakult szándékot jelez, amelyből hiányzik a halálos eredmény bekövetkezésének előrelátása. A vádlotti indulatot pedig csak fokozta az igazságügyi orvosszakértő által is igazolt epilepsziás megbetegedése, agysorvadása, ittas állapota, amely beszámítási képességét közepes fokban korlátozta. Az eljárás során nem merült fel olyan további adat vagy körülmény, illetve a vádlott sem tett olyan kijelentést, amelyből az ölési szándékra lehetett volna következtetni. A helyszínt pedig azért hagyta el, mert nem látta, hogy a sértett vérzik. Az igazságügyi orvosszakértő megállapítása szerint is „nem nagy volumenű, hanem csordogáló volt a vérzés" (
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal). Ellenben a vádlott azonnal és önként jelentkezett a rendőrségen, amikor megtudta, hogy a sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt körözik. Ezekből a tényekből pedig nem lehet arra következtetni, hogy a vádlott belenyugodott a sértett halálába. Az eset összes körülményeit, a tárgyi és alanyi oldalon jelentkező tényezőket egybevetve, mérlegelve, törvényesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott szándéka eshetőlegesen sem irányult a sértett életének kioltására. A vádlott testi sértést akart okozni, de belenyugodott abba a lehetőségbe, hogy ez a sérülés akár életveszélyes is lehet. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen minősítette a sértett sérelmére elkövetett bűncselekményt a Btk.
- §
(1)bekezdésében meghatározott és az
(5)bekezdés szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntettének. ______ 0 ______ A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság az enyhítő és súlyosító körülményeket maradéktalanul feltárta. A bűnösségi körülmények értékelése alapján az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a vádlottal szemben - az enyhítő szakasz alkalmazásával - kiszabott szabadságvesztés tartamát. A másodfokú bíróság azonban vizsgálta, hogy a közepes fokban korlátozott, 67 %ban rokkant, állandó gyógykezelés alatt álló vádlottal szemben szükséges-e a szabadságvesztés végrehajtása. Az ügyben beismerő vallomást tett, az elkövetett bűncselekményt komolyan megbánta, a rendőrségen önként jelentkezett, így alaposan feltehető, hogy a szabadságvesztés büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. Különös méltánylást érdemlő esetként értékelte a másodfokú bíróság a sértetti közrehatást és úgy ítélte meg, hogy a jelenleg is orvosi kezelést igénylő, súlyos betegségekben szenvedő vádlottal szemben alkalmazható a Btk. 89. §
(2)bekezdése. A másodfokú bíróság ezért az 1 év 8 hónap börtönbüntetést a Btk. 89. §
(3)bekezdése alapján 5 évi próbaidőre felfüggesztette. Tekintettel arra, hogy a Btk.
- §-ában meghatározott közügyektől eltiltás mellékbüntetés törvényi előfeltétele nem állt fent, ezért a közügyektől eltiltást mellőzte. A másodfokú bíróság az adott ügyben úgy látta, hogy a próbaidő eredményes elteltéhez a vádlott rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Vele szemben ezért a Btk.
- §
(1)bekezdésében meghatározott pártfogó felügyeletet rendelt el. Az eljárás adatai szerint a vádlott rendszeresen fogyaszt szeszesitalt, jelen cselekményét is ittas állapotban követte el. Így annak érdekében, hogy a szeszesital fogyasztásától tartózkodjon és jelenlegi betegségei ne súlyosbodjanak, a másodfokú bíróság a Be. 82. §
(2)bekezdése alapján külön magatartási szabályként előírta, hogy az italboltokat nem látogathatja és az orvosi gyógykezeléséken köteles rendszeresen megjelenni. A Btk. 91. §
(1)bekezdés b./ és c./ pontja értelmében a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha a terheltet a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, vagy a terhelt a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatásának megfelelően állandósult bírói gyakorlat alapján a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó vérminta és kontroll mint a megsemmisítéséről szóló rendelkezést a másodfokú bíróság mellőzi, és a bűnjeleknek az iratokkal együtt történő kezelését rendeli el. A bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés a Be. 381. §
(2)bekezdésén alapul. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján került sor, míg az ítélet egyéb rendelkezéseinek a helybenhagyása a Be. 371. §
(1)bekezdése szerint történt. A jogorvoslati jogosultság a Be. 386. §
(1)bekezdése értelmében kizárt. Budapest,
- év december hó
- napján é dr.Lányi Éva sk. Máziné dr. Szepesi Erzsébet sk. Dr. Hrabovszki Zoltán sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Fővárosi Bíróság 11.B.1192/2007/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.182/2008/
- számú ítéletében írt változtatással a vádlott tekintetében jogerős és a szabadságvesztés kivételével a mai napon végrehajtható. Budapest,
- év december hó
- napján é dr. Lányi Éva s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő