Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.81/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- év december hó
- napján megtartott nyilvános ülésen és
- év január hó
- napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt vádlott ellen indult bűnügyben a Főváros Bíróság 5.B.870/2007/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlott büntetését 2 (kettő) évi börtönre és 3 (három) évi közügyektől eltiltásra enyhíti. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.B.21187/
- számú és a 6.B.958/
- számú ügyeiben alkalmazott feltételes szabadságot megszünteti. Az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a börtönbüntetésbe beszámítja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült 18.000 (tizennyolcezer) forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A Fővárosi Bíróság 5.B. 870/2007/
- számú
- február
- napján kihirdetett ítéletével a vádlottat a Btk.
- §
(1)bekezdésbe ütköző és az
(5)bekezdés I. fordulata szerint minősülő testi sértés bűntettének a kísérlete miatt 3 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, egyben kizárta a feltételes szabadság kedvezményéből. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött időnek a kiszabott börtönbüntetésbe beszámításáról, a korábbi összbüntetési ügyében engedélyezett feltételes szabadság megszüntetéséről, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.611/2007/
- számú átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A vádlott védője a fellebbezését módosított tartalommal jogos védelmi helyzetre hivatkozva felmentésért, másodlagosan a sértett sérülésének életveszélyes jellegét is vitatva enyhítésért tartotta fenn. A Fővárosi Ítélőtábla a védelmi fellebbezések alapján eljárva az elsőfokú ítéletet és a megelőző bírósági eljárást a Be.
- §-ára figyelemmel teljes körben felülbírálta. A felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartása mellett foganatosította a bizonyítási eljárást. Ennek ellenére azonban nem kellő alapossággal vizsgálta a vádlott alaposnak tűnő érdemi védekezését, ezért az ítélőtábla bizonyítást rendelt el az ügyben. Az iratokból kitűnően a vádlott a nyomozati eljárásban történt első meghallgatásától kezdve következetesen vallotta, hogy felvett 19.000 forint készpénzt a bank egyik automatájából, ebből pálinkát vásárolt, megitta, majd a téren haladt, amikor váratlanul elé lépett a sértett, akinek szexuális ajánlatát ittas állapotára hivatkozva visszautasította. Mivel a sértett az elutasítást követően tovább fogdosta és a zsebébe is benyúlt, a maradék 18.400 forint pénzének védelmében szúrta meg a sértettet, amelyet elismert, e körben csak az okozott sérülés súlyosságát vitatta. A vádlott azt is előadta, hogy elfogását követően a rendőrségen vette észre, hogy a pénzét mégis sikerült megszerezni, noha ezt a helyszínen nem észlelte. A Fővárosi Ítélőtábla beszerezte a bank tranzakciós kimutatását, a rendőrkapitányságtól a sértett és az ügy egyetlen szemtanúját érintő előéleti adatait, a vádlott által tett feljelentés alapján indult eljárás iratait, és az elsőfokú bizonyítási eljárás részét képező, de a mérlegelésbe nem vont sértetti erkölcsi bizonyítványt. Megkereste továbbá a Fővárosi Ítélőtábla a bv. intézetet a vádlott erkölcsi bizonyítványából és a rendelkezésre álló alapiratokból nem pontosítható korábbi büntetőügyekből történő feltételes szabadságra bocsátás időpontjainak tisztázása végett. A Fővárosi Ítélőtábla a Be. 352.§
(1)bekezdés a./ pontja alapján a másodfokú eljárásban felvett részbizonyítás eredményével az elsőfokú ítéletet a következők szerint egészíti ki: - A vádlott
- március
- napján 16.28-kor 19.000 forintot vett fel a bank ATM készülékéből (átirat
- sorszám alatt). - A sértett ellen tiltott kéjelgés szabálysértés miatt indult eljárás. - Az
- számú tanú ellen
- és
- között összesen hat eljárás volt folyamatban tiltott kéjelgés szabálysértése miatt (átirat
- sorszám alatt). - A Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség B.VIII.1629/2007/
- számú,
- december
- napján kelt határozatával a vádlott feljelentése alapján indult eljárást a Be.
- §
(1)bekezdés b./ pontja alapján megszüntette (
- sorszám alatti átirat adata). - A sértett 16 alkalommal volt büntetve vagyon elleni bűncselekmények miatt, de halmazatban hamis vád és bankkártyával történő visszaélés is szerepel az elítélései között (erkölcsi bizonyítvány adata). - Az elsőfokú ítéletben rögzített összbüntetés alapítéletei közül a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.B.V.593/2002/
- számú ítéletével elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.B.21187/
- számú ítéletében kiszabott 6 hónapi börtönbüntetés végrehajtását, amelyből a vádlottat a feltételes kedvezmény
- április
- napjával kezdődően megillette. Az összbüntetési ítélet másik alapügyében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.B.958/
- számú ítéletével kiszabott 6 hónapi börtönbüntetés végrehajtását is elrendelte a bíróság, amelyből ugyancsak feltételes szabadság illette meg
- augusztus
- napjától kezdődően a vádlottat. Mindkét esetben azonban nem került szabadlábra, mert a következő büntetését foganatba vette a büntetésvégrehajtási intézet. A vádlott a három (összbüntetés és két elrendelt) ügyből egyidejűleg
- január 2-án szabadult és a feltételes szabadság
- január 2-án járt le (hivatalos feljegyzés adata). Mellőzi a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet tényállásából, hogy „a vádlott támadásának oka ismeretlen volt", ellenben továbbmenően azzal egészíti ki, hogy a vádlott ittasan haladt a körúton, amikor a sértett szexuális ajánlatot téve hozzálépett és ő vagy ismeretlen személyek megkísérelték a vádlott pénzének megszerzését, ezért a vádlott a már előle ellépő sértettet megszúrta és okozott három heti gyógytartamú sérülést. A fenti kiegészítések a beszerzett iratokon, a nyomozati iratok
- oldalán elfekvő orvos-szakértői véleményén, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla hivatalos feljegyzésén alapulnak. A sérülés gyógytartamára vonatkozó megállapítás azért volt szükséges, mert az csak az ítélet indokolásában szerepelt. Az elsőfokú ítélet tényállása a fenti kiegészítések mellett megalapozott és a felülbírálat alapját képezi. A vádlott védője a bizonyítás eredményeként a vádlott jogos védelem címén történő felmentését, másodlagosan enyhébb minősítésű testi sértésben való marasztalás mellett enyhébb büntetés kiszabását indítványozta. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a fellebbezési tárgyaláson úgy értékelte, hogy a felvett bizonyítás nem támasztja alá a vádlott állítását, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A védelmi fellebbezés részben alapos. A Fővárosi Ítélőtábla - eltérően az ügyész álláspontjától - elfogadta a vádlott védekezését, mert a felvett bizonyítás eredménye a vádlott szavahihetőségét alátámasztotta a tanúk vallomásával szemben, egyben lehetővé vált cselekménye indítékának megállapítása. Ritka a minden indok nélküli testi épség elleni támadás, ezért körültekintően kell az eset összes körülményét vizsgálni a tényállás megállapításakor. A Fővárosi Ítélőtábla korrigálja az elsőfokú ítélet indokolását a tekintetben, hogy „nem fogadható el, hogy a helyszín kifosztás jellegű cselekmény véghezvitelére alkalmatlan". E megállapítás életszerűtlen, helytelen ténybeli következtetés. A következetes vádlotti vallomás mellett a tényállás pontosítását alátámasztja a sértett többszörösen büntetett előélete, az, hogy ellene a helyszínen folytatott tiltott kéjelgés szabálysértése miatt már indult eljárás. A tiltott kéjelgést folytató személyek a város jelzett területén is működtek, és gyakori a kifosztásos cselekmény az ittas személyek sérelmére. Az egyetlen szemtanú a sértett barátnője volt, aki ellen többször indult eljárás tiltott kéjelgés szabálysértése miatt, ezért szavahihetőségének megítélése körültekintőbb vizsgálatot indokolt. Az adott helyszínen általában elkövetett cselekményekből fakadó életszerűség és az ügyben szereplő személyek vallomásának együttes, gondos és logikus értékelése nem hagyhatott volna kétséget a történtek felől. Ebben az ügyben arról nem lehetett a vádelv miatt állást foglalni a bíróságnak, hogy történt-e a vádlott sérelmére bűncselekmény és hogy azt ki/k követte/ék el, de a vádlott cselekménye motívumának megállapítása, mint minden ügyben fontos büntetés kiszabási körülmény. A kiegészített és ekként megalapozott tényállásból okszerű a vádlott bűnösségére vont következtetés és a cselekmény jogi minősítése is törvényes. A vádlott vitatta az okozott sérülés életveszélyes jellegét és gyógytartamát. A büntető ügy irataiban szereplő rendőri jelentések tartalmaznak a sérülést ellátó orvosok közlésén alapuló 8 napon belüli gyógyulást vélelmező adatokat, azonban az igazságügyi orvosszakértő a tényleges gyógytartamot a szúrás ereje, helye, eszköze alapján 3 heti gyógytartamban állapította meg. A megalapozott vélemény szerint a szúrás életveszélyt is eredményezhetett volna. Az elsőfokú bíróság e körben adott indokolása törvényes és mindenben helytálló. A védelmi érvekkel ellentétben a jogos védelem kérdése fel sem merülhet. A vádlott emberileg méltányolható okból keletkezett indulatban megtorló jellegű szúrt sérülést okozott. A cselekmény minősítése törvényes. Az elsőfokú bíróság a vádlott büntetését arra figyelemmel határozta meg 3 évi börtönben, hogy a cselekmény motiválatlan, egy ittas személy támadásának minősítette, amelynek társadalomra veszélyessége jelentős súlyú. A Fővárosi Ítélőtábla figyelemmel volt a vádlott által ténylegesen okozott sérülés jellegére, gyógytartamára, az időmúlásra, valamint az elsőfokú bíróság értékelési körébe vont további enyhítő és súlyosító körülményekre. Mindezek figyelembe vételével a kiszabott büntetést csökkentette. Az így kiszabott büntetés tettarányos, törvényes és alkalmas a büntetési célok biztosítására. Az elsőfokú bíróság megszüntette az összbüntetési ügyben engedélyezett feltételes szabadságot, nem vizsgálta a vádlott korábbi büntetőügyeit és a büntetés végrehajtási adatokat, miszerint további két feltételes szabadság hatálya alatt is állt, amelyek nem képezték az összbüntetés alapját. Mivel mindhárom (összbüntetés és a két elrendelt) büntetésből egy időpontban szabadult a vádlott, egyidejűleg állt mindhárom feltételes szabadság hatálya alatt, ezért a másodfokú bíróság a további két feltételes szabadságot is megszüntette. Az ítélet egyéb járulékos rendelkezései törvényesek, a Fővárosi Ítélőtábla a Btk.
- §
(1)bekezdése alapján rendelkezett az előzetes fogvatartás további beszámításáról, a Be. 381. §
(1)bekezdésére figyelemmel a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről. A részletesen kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét a Be. 372. §
(1)bekezdés alapján a büntetés kiszabó részében megváltoztatta, pótolta a feltételes szabadság megszüntetése körében felmerült hiányosságokat, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be. 371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. B u d a p e s t,
- év január hó
- napján Dr. Mató Ágnes s.k. előadó bíró Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A Fővárosi Bíróság 5.B.870/2007/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.81/2008/
- számú ítéletében foglalt változások mellett jogerős és végrehajtható! B u d a p e s t,
- év január hó
- napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő