Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.186/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- év január hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság 18.B.1138/2007/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a vádlott főbüntetését 3 (három) év 6 (hat) hónap börtönre, a mellékbüntetést 4 (négy) évre enyhíti . A bűnjelekkel kapcsolatos ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot különleges eljárás lefolytatására utasítja. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a börtönbüntetésbe beszámítja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült 7.800 (hétezer-nyolcszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A Fővárosi Bíróság a
- év május hó
- napján kelt 18.B.1138/2007/
- számú ítéletével a vádlottat testi sértés bűntettének (Btk.
- §
(5)bekezdés I. fordulat) kísérlete miatt - mint többszörös visszaesőt - 5 évi börtönbüntetésre és 7 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.805/2007/
- számú átiratában a tényállás személyi részének kiegészítése mellett az elsőfokú ítélete helybenhagyását indítványozta. A nyilvános ülésen a vádlott védője fellebbezését részben módosított tartalommal, felmentésért, illetve enyhítésért tartotta fenn. Álláspontja szerint a vádlott nem szúrta meg a sértettet. Indítványozta enyhítő körülményként értékelni az időmúlást, a kísérlet távoli voltát, továbbá a vádlott krónikus betegségeit és előrehaladott korát. A vádlott az utolsó szó jogán a kiszabott büntetés lényeges enyhítését kérte arra hivatkozással, hogy különböző műtétek előtt áll és a korábbi műtétek sem sikerültek. Kérte továbbá egy tanú megidézését annak bizonyítására, hogy a bűncselekményt ő nem követte el. Az enyhítést célzó fellebbezések megalapozottak. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezések alapján eljárva a Be.
- §
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügyet kellően felderítette, a bizonyítékokat a szükséges körben beszerezte. Az üggyel kapcsolatban érdemi vallomása a sértettnek, az
- számú tanúnak, illetve a vádlottnak volt. Az elsőfokú bíróság eljárása során a sértett és az
- számú tanú tartózkodási helyét nem tudta felkutatni, ezért vallomásukat felolvasással tette a tárgyalás anyagává. A tényállás alapját képezik ezen túlmenően az okirati bizonyítékok, a bank térfigyelő kamerájának felvételei, valamint a szakértői vélemények. A perrendi szabályok megtartásával lefolytatott eljárás alapján megállapított tényállás túlnyomórészt megalapozott. Az ítélőtábla azonban a Be.
- §
(1)bekezdés a./ pontja alapján a vádlottra vonatkozó személyi körülményeket, valamint a tényállást, a szúrást követő eseményekkel az alábbiak szerint egészíti ki. - A vádlott ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2.B.34936/2007. számon a Btk. 321. §
(2)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés c./ pontja szerint minősülő rablás bűntette, valamint a Btk. 170. §
(1)bekezdésébe és
(2)bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt büntetőeljárás van folyamatban. - A vádlott szúrását követően a sértett elindult az aluljáróban lévő borozó felé, hogy ott kérjen segítséget. Az aluljáróba vezető lejáró korlátjának sarkánál a sértett megroggyant, és folytatta útját, majd az aluljáróba érve összeesett. 16 óra 35 perckor került sor rendőri intézkedésre és értesítették a mentőszolgálatot. Az OMSZ gépkocsija a mentőorvos vezetésével 16 óra 40 perckor érkezett a helyszínre, ahonnan 17 óra 5 perckor távoztak és a sértettet kórházba szállították, ahol ellátták. - A lejárón lefelé haladva a lejáró korlátjának elejétől mérve 880 cm, a jobb szélétől 44 cm-re a sértettől származó vérszennyeződést rögzítettek. (nyomozati iratok
- oldala, rendőri jelentés nyomozati iratok
- oldal, jegyzőkönyv helyszíni szemléről, nyomozati iratok
- oldalán lévő fényképfelvételek, nyomozati iratok
- oldalán a kórház felvételi lapja) A fenti kiegészítésekkel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hibátlan és hiánytalan, ezért a másodfokú eljárásban is irányadó, a felülbírálat alapját képezi. Az elsőfokú bíróság az ügy ténybeli és jogi megítélésének alapját képező bizonyítékokat összegyűjtötte, lényegében eleget tett indokolási kötelezettségének is. Ugyanakkor nem vonta értékelése körébe a vádlott
- év február hó 20-i gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyvében rögzítetteket, amikor is a gyanúsított elmondta, hogy kés volt nála, melyet marokra fogott, úgy hogy a penge előre nézett a sértett felé, alulról meglendítette a kést tartó kezét, és mellbe vágta a sértettet úgy, hogy az ökle érintette a mellkasát. Állítása szerint e közben nem vette észre, hogy megszúrta volna a sértettet. A vádlott ezen gyanúsítotti kihallgatása során a kés tulajdonságait is megjelölte, elmondta, hogy körülbelül 15 cm-es pengehosszúságú, a penge szélesség 2 cm, a penge vékony és éles, de nincs hegye, hanem le van kerekítve a vége, markolata körülbelül 10 cm-es, egy vonalban van a pengéjével, csontszerű műanyag (nyomozati iratok
- oldal utolsó,
- oldal első bekezdés). A vádlott az eljárás során ezt a vallomását ugyan visszavonta, de e nyilatkozata a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokkal összevetve alaptalanná teszi vallomása visszavonását. A sértett vallomása egybehangzó a vádlott fenti nyomozati vallomásával, amelyet alátámasztanak a nyomozati iratok mellékletét képező fényképfelvételekkel. E bizonyítékok kétséget kizáró módon bizonyítják, hogy a vádlott volt az, aki a nála lévő késsel a sértettet mellbe szúrta. Megalapozatlan a vádlott azon későbbi előadása, hogy nem kés volt nála, hanem csupán egy fadarab. A nyomozati iratok részét képező fényképfelvételeken pontosan nyomon követhető az egész eseménysor, a vádlott és a sértett dulakodása, helyzete, a szúrás és a helyszínről távozásuk. A vádlott és a sértett elválását követően a sértett az aluljáró lejárójához ment, annak korlátjánál megroggyant, innen pár méterre a sérüléséből vércsepp hullott a kövezetre. A felvételeken jól látható, hogy amikor a sértett a vádlottól elvált az aluljáró felé haladva, a vércsepp helyéig a sértett senkivel nem találkozott, őt senki nem bántalmazta. Ezen adatokból okszerűen következik, hogy a kövezeten rögzített vércsepp a vádlott által okozott szúrásból származott. A tér-idő összefüggéseket vizsgálva a sértetti előadáson kívül a fenti tények egyértelműen bizonyítják, hogy a sértettet a vádlott szúrta mellbe. Mindezekre figyelemmel a vádlott által indítványozott - vele azonos büntetésvégrehajtási intézetben tartózkodó - tanú kihallgatása szükségtelen. A rendelkezésre álló bizonyítékokkal szemben a tanú nem rendelkezhet olyan ismeretekkel, amelyek a vádlott felmentését eredményeznék. Az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére. Lényegében csupán a sértetten lévő több rétegű ruházaton és a véletlenen múlott, hogy nem keletkezett ténylegesen életveszélyes sérülés. A vádlott által használt eszköz, annak mérete, a támadott testtájék - a sértett mellkasa - és az alkalmazott közepes-nagy erejű szúrás alapján a vádlott tudata egyértelműen átfogta, hogy magatartása következménye súlyos, életveszélyes sérülést eredményezhet, cselekményét, pedig ebbe belenyugodva, eshetőleges szándékkal hajtotta végre. A kifejtettekre tekintettel törvényes a cselekmény jogi minősítése életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérleteként. Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket túlnyomó részt helyesen sorolta fel, azok csupán annyiban szorulnak kiegészítésre, hogy további súlyosító tényező az eljárás hatálya alatti elkövetés, valamint a különösen veszélyes eszköz használata. A vádlott ötvenhét éves kora a védő álláspontjával szemben semmiképpen nem minősül olyan előrehaladt kornak - különös tekintettel a vádlott előéletére -, ami az 56/
- BK vélemény értelmében akár csekélyebb mértékben enyhítő körülményként lenne értékelhető. Az ily módon kiegészült bűnösségi körülmények ellenére az időmúlást és különösen a vádlott igazolt, súlyos betegségeit, a várható, ugyancsak súlyos műtéti beavatkozásokat figyelembe véve a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetést enyhítette. Az eljárás során a vádlott alappal sérelmezte, hogy a ruházatát nem kapta vissza. A másodfokú eljárás során nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottól lefoglalt 1 db barna orkán dzseki és 1 db oldalt csíkos, sötétkék melegítő alsót a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala bevételezte-e, illetve hogy azok jelenleg kinek a kezelésében vannak. Az elsőfokú bíróság ezen lefoglalt tárgyakról ítéletében nem rendelkezett. Ellenben tévesen rendelkezett az eljárás során lefoglalt vérminta megsemmisítéséről. Azok a tárgyak, amelyeket a büntetőeljárás során nyomok megőrzése, láthatóvá tétele, szakértői vizsgálat alá vonhatósága, ily módon bizonyítékként felhasználhatóság érdekében készítenek, illetve a bizonyítás eszközéül szolgálnak nem semmisíthetők meg, mert egy esetleges rendkívüli perorvoslat kapcsán a megsemmisítés a megismételt bizonyítási eljárás sikerét veszélyeztetné (BH.2008.296.). A Fővárosi Ítélőtábla a vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől előzetes letartóztatásban töltött időt a Btk.
- §
(1)bekezdése alapján a kiszabott börtönbüntetésbe beszámította. A másodfokú eljárásban a kirendelt védő közreműködésével felmerült bűnügyi költség a Be. 381. §
(1)és a Be. 338. §
(1)bekezdése alapján a vádlottat terheli. A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság 18.B.1138/2007/35. számú ítéletét a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, az eljárás során lefoglalt tárgyakra vonatkozó rendelkezését a Be. 376. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a Be.
- §-a szerinti különleges eljárás lefolytatására utasította, míg az ítélet egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.
- §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. B u d a p e s t,
- év január hó
- napján Dr. Lassó Gábor s.k. előadó bíró Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Mató Ágnes s.k. bíró A Fővárosi Bíróság 18.B.1138/2007/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.186/2008/
- számú ítéletében foglalt változtatás mellett jogerős és végrehajtható! B u d a p e s t,
- év január hó
- napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő