Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.271/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a
- év március hó
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő V É G Z É S T: Az aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Pest Megyei Bíróság
- év április hó
- napján kihirdetett 13.B.34/2007/
- számú ítéletét a vádlottal szemben helybenhagyja azzal, hogy az 1 rb. kifosztás bűntetténél a jogszabályi megjelölést a Btk.
- §-ára javítja ki. A vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. Kötelezi, hogy a másodfokú eljárás során felmerült 6.600,- (hatezer-hatszáz) forintot az államnak fizesse meg. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. I N D O K O L Á S: A Pest Megyei Bíróság
- év április hó
- napján kelt 13.B.34/2007/
- számú ítéletével a vádlottat aljas indokból elkövetett emberölés bűntettnek kísérelte és kifosztás bűntette miatt halmazati büntetésül 11 évi fegyházbüntetésre és 8 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védő enyhítésért fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a
- év szeptember hó
- napján kelt BF.241/2008/
- számú átiratában és képviselője a nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta. A fellebbezések alapján a másodfokú bíróság a Be.
- §
(1)bekezdésében írt felülbírálati jogkörén belül megvizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügyet felderítette, a bizonyítékokat összegyűjtötte és azokat egyenként, valamint összességében is kifogástalanul értékelte. Eljárási szabályt nem sértett, az indokolási kötelezettségének is eleget tett, és általában megalapozott tényállást állapított meg. Észlelte azonban a másodfokú bíróság, hogy a történeti tények leírása során a tényállás kisebb részeiben hiányos és ezáltal a Be. 351. §
(2)bekezdésének b./ pontja alapján megalapozatlan. Ez a hiányosság azonban az iratok tartalma alapján kiküszöbölhető volt, és nem volt olyan terjedelmű, ami kihatással lett volna az ügy lényegére. A másodfokú bíróság ezért a megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében a tényállást a Be. 352. §
(1)bekezdésének a./ pontja alapján az alábbiakkal egészítette ki:
- A vádlott kábítószerfüggő személy, aki kábítószer függőséget gyógyító kezelésen is részt vett
- év július hó
- napjától
- év január hó
- napjáig (elmeorvos-szakértői vélemény, nyomozati iratok
- oldal és bírósági iratok
- oldal).
- A vádlott a vádbeli cselekmény elkövetése előtt a bevásárlóközpont férfi WCjében speedet és ketamint intravénásan adott be magának (gyanúsított vallomása nyomozati iratok
- oldal). A vádlott vizeletében kábítószer opiátokat, kokaint és amfetamint) találtak (toxikológiai vélemény, nyomozati iratok
- oldal).
- A vádlott bántalmazása következtében a sértett a nyakán, a pajzsporc baloldalától induló a nyak jobb oldaláig terjedően nyakszirt tájig terjedelmes, a középtájon mélybehatoló metszett sérülést szenvedett, mely sérülés miatt a jobb oldali nyakhoz tartozó külső véna, illetve fejbiccentő izom a folytonosságában csaknem teljes egészében megszakadt. A nyomó erő kezdetben kisebb volt, majd fokozatosan nőtt és újra egyenletesen csökkent, ennek megfelelően a metszett sérülés fokozatosan mélyült és a legmélyebb pontja a seb közepén volt. A vágott és nem metszett sérülés létrehozásakor két erő hatott, egy nyomó és egy elmozduló erő. A sérülés létrehozásához nagy erőbehatásra volt szükség, az nem jöhetett létre véletlenszerűen, mert nem húzott sérülés keletkezett. Az elkövetés eszköze folyamatosan nyomódott bele és folyamatában húzódott el a nyakon, nem egy véletlenszerű vágás következtében jött létre. A sérülés alapján kizárt, hogy a sértett nyaki sérülése akkor keletkezett, amikor a sértett és a vádlott éppen a földre estek. A véna sérülése miatt vérvesztéses schock jött létre, mely közvetlenül életveszélyes állapot létrejöttét eredményezte (igazságügyi orvosszakértői vélemény az orvos-szakértő, nyomozati iratok 117-
- oldal, valamint a
- számú tárgyalási jegyzőkönyv 2-
- oldal). A fenti kiegészítésekkel a tényállás teljes egészében megalapozottá és a felülbírálatra irányadóvá vált (Be.
- §
(1)bekezdés). Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállás alapján helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére és mindkét cselekményt kifogástalanul minősítette. Nem tévedett abban sem, amikor az ölési cselekményt az értékelése során a Legfelsőbb Bíróság 15. számú irányelvében írtaknak megfelelően azt a Btk. 166. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés c./ pontja szerint minősülő aljas indokból elkövetettnek minősítette. Egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi indokolásával abban is, hogy a vádlott a cselekmény elkövetésének során a sértett halálának bekövetkezését ugyan nem kívánta, de alappal számítania kellett arra, hogy ezzel a nagy erővel okozott bántalmazással, melyek a nyakon életfontosságú nagy vérerek átvágását jelentette a sértett halálát okozhatja. Ebbe a lehetőségbe a vádlott belenyugodott, tehát eshetőleges szándékkal cselekedett. Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte azt a vádlotti cselekményt is, hogy a közelben feltűnő autó világítására a sértett táskáját a menekülése előtt elvette, amelyben a pénze és az iratai is voltak és ezzel a magatartásával a Btk. 322. §
(1)bekezdésének b./ pontjában meghatározott kifosztás bűntettét valósította meg. Helyesen mentette fel a közokiratokkal kapcsolatos visszaélés vétsége alól, mert a vádlott nem jutott ezek birtokába, a pillanatnyi uralom birtokviszony megállapítását nem teszi lehetővé. ______ 0 ______ A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság helyesen sorolta fel az enyhítő és súlyosító körülményeket és azokat a súlyúknak megfelelően értékelte. Nyomatékos súlyosító körülményként értékelte azonban a másodfokú bíróság, hogy a vádlott a cselekményt kábítószer hatása alatt, útonálló módon valósította meg és ezzel a sértettnek maradandó fogyatékosságot okozott. Az enyhítő körülmények körében a másodfokú bíróság kisebb súllyal értékelte így azt is, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt, mert ez a cselekmény befejezett és közeli kísérlet volt, és kizárólag a sértett ösztönös, az életben maradásáért küzdő magatartásán múlott, hogy halála nem következett be. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által kiszabott főbüntetés tartamát inkább enyhének találta, de a ügyészi fellebbezés hiányában a súlyosítási tilalomra való figyelemmel nem kerülhetett sor annak súlyosítására. A vádlott és a védő által előterjesztett enyhítésre irányuló fellebbezés teljesen alaptalan. Ez a büntetés szükséges, mind az általános, mind a speciális visszatartó hatás elérése érdekében figyelemmel arra is, hogy az ilyen és ehhez hasonló a kábítószerrel is összefüggő cselekmények az utóbbi időben sajnálatos módon elszaporodtak. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy az ítélet rendelkező részében a kifosztás bűntettének jogszabályi megjelölése téves, ezért azt a Btk. 322. §-ára javította ki. A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a Btk. 99. §
(1)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. A bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés a Be. 381. §
(1)bekezdésén alapul. A végzés ellen a Be. 386. §
(1)bekezdése alapján fellebbezésnek helye nincs. Budapest,
- év március hó
- napján Dr. Nehrer Péter s.k. Miszlayné dr. Lányi Éva s.k. Máziné Dr. Szepesi Erzsébet s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Pest Megyei Bíróság 13.B.34/2007/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.271/2008/
- számú végzésével a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
- év március hó
- napján . Nehrer Péter s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő