← Magyarország

Bf.33/2009/7 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.33/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a
  2. év május hó
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő ÍTÉLETET: A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság
  4. év január hó
  5. napján kihirdetett 14.B.1140/2008/
  6. számú ítéletét megváltoztatja. A vádlott főbüntetését 10 (tíz) év fegyházbüntetésre súlyosítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendeli a vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban eltöltött időt is. A másodfokú eljárás során felmerült 9.000,- (kilencezer) forint bűnügyi költséget vádlott köteles megfizetni az államnak. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A Fővárosi Bíróság a
  7. év január hó
  8. napján kelt 14.B.1140/2008/10, számú ítéletével a vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt 7 év 6 hónapi fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosításáért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a
  9. év február hó
  10. napján kelt átiratában és képviselője a nyilvános ülésen az ügyész súlyosításra irányuló fellebbezését fenntartotta és indítványozta, hogy a vádlottal szemben indult büntetőeljárások adataival a másodfokú bíróság a tényállást egészítse ki, és a főbüntetést súlyosítsa. A fellebbezések alapján a másodfokú bíróság a Be.
  11. §

(1)bekezdésében írt felülbírálati jogkörén belül megvizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási szabályok megtartásával folytatta le az eljárást, az ügy helyes ténybeli és jogi megítélése szempontjából minden lényeges körülményt megvizsgált, a bizonyítékokat összegyűjtötte és azokat egyenként és összességükben is helyesen értékelte. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottnak a nyomozati kihallgatásai alkalmával tett vallomásait, nem fogadta el, és a tárgyaláson megismételt védekezését sem. Eszerint a sértett a szipuzás közben meg akarta szerezni a szipus zacskóját, ezért az öngyújtójával alágyújtott, hogy a zacskó tartalma ne legyen a sértetté, és ennek során ömlött a hígító sértettre. A vádlott bár elismerte, hogy a hígítót ő gyújtotta meg, de nem ő öntötte a sértett hátára, nem áll szándékában a sértettnek sérülést okozni, és nem kívánta a halálát. A másodfokú bíróság a vádlott ezen védekezését, melyet a fellebbezési eljárás során fenntartott ismételten felülbírálta és azt alaptannak találta. Az elsőfokú bíróság részletesen kifejtette, hogy a vádlott fenti, többször módosított előadásait miért nem fogadta el a tényállás megállapításának alapjául, és számot adott arról, hogy az ügyben felmerült és hitelt érdemlő bizonyíték az orvosszakértői vélemény határozottan kizárta azt a tényt, hogy a sértett hátán létrejött égési sérülések a vádlott által előadott módon keletkezhettek volna. Az elkövetés módját megerősítette 1-es tanú, aki szemtanúja volt az eseményeknek és a sértettnek azonnali segítséget nyújtott. A másodfokú bíróság mindezek alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott. Észlelte azonban a másodfokú bíróság, hogy a Be. 351. §
(2)bekezdésének b./ pontja értelmében kis részében hiányos. Ezért a másodfokú bíróság a vádlott erkölcsi bizonyítványa alapján a tényállást a Be. 352. §
(1)bekezdésének a./ pontja alapján az alábbiakkal egészíti ki. A Budapesti X. és XVII. kerületi Ügyészség a vádlottal szemben kábítószerrel visszaélés vétsége miatt - melyet
  1. év augusztus hó
  2. napján követett el a vádemelést elhalasztotta, és a vádlottal szemben indult eljárást a
  3. év január hó
  4. napján kelt határozatával megszüntette. Ez a büntetőeljárás a vádlottal szemben már folyamatban volt, amikor a jelen ügy tárgyát képező bűncselekményt
  5. év szeptember hó
  6. napján elkövette (nyomozati iratok 37-
  7. oldal). A tényállás e kiegészítéssel minden tekintetben megalapozottá, és felülbírálatra alkalmassá vált (Be.
  8. §
(1)bekezdése). Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmény jogi minősítése is törvényes. Egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi indokolásával, mely szerint a vádlott nem kívánta ugyan a sértett halálát, de abba belenyugodva eshetőleges szándékkal cselekedett. A büntetés kiszabásánál irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen sorolta fel, de nem a súlyuknak megfelelően értékelte. További súlyosító körülményként értékelte a másodfokú bíróság, hogy a sértett olyan sérüléseket szenvedett, amelyek maradandó fogyatékosságot és 40 %-ban megállapítható életre szóló egészségkárosodást is eredményezett. A másodfokú bíróság nem értékelte jelentős enyhítő körülményként a cselekmény kísérleti szakban maradását, mivel ez a magatartás befejezett és közeli kísérlet volt, a sértett életben maradása csakis az 1-es tanú azonnali közbeavatkozásán a sértett ruházatának letépésén és az időben történt szakszerű orvosi beavatkozáson múlott. Mindezekre figyelemmel továbbá arra, hogy a vádlott otthagyta az égő sértettet, a legalapvetőbb segítségnyújtás nélkül, nem látott lehetőséget a másodfokú bíróság a Btk. 87. §
(1)bekezdésében írt enyhítő rendelkezés alkalmazására, de a 87. §.
(3)bekezdése szerint alkalmazható kétszeres enyhítésre sem. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletének főbüntetést kiszabó rendelkezését a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta. Úgy látta, hogy a vádlott a cselekményt az átlagosat lényegesen meghaladó embertelenséggel, bódult állapotban, szinte minden emberi érzelem és konkrét motívum nélkül követte el, így az ügyészi indítványt megalapozottnak találva az enyhítő szakasz alkalmazása nélkül, a törvényi minimumban meghatározott 10 évi fegyházbüntetést tartotta arányban állónak a vádlott által elkövetett cselekmény tárgyi súlyával és a bűnösségének a fokával. Az ítélet egyéb törvényes rendelkezéseit a másodfokú bíróság a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A Btk. 99. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a másodfokú bíróság a vádlott által előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításáról. A másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be. 381. §
(1)bekezdése alapján a vádlott viseli. A jogorvoslati jogosultság kizárása a Be. 386. §
(1)bekezdésén alapul. Budapest,
  1. év május hó
  2. napján Dr. Nehrer Péter s.k. Miszlayné Dr. Lányi Éva s.k. Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Fővárosi Bíróság 14.B.1140/2008/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.33/2009/
  4. számú ítéletében írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
  5. év május hó
  6. napján . Nehrer Péter s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.